Konyhakert másképpen

Van akinek a kert a föld túrását jelenti. Nekem az életet. Amikor az a csírázó apró magvakból új élet sarjad, amikor a nyári napsütésben friss zöld hajtásokat simogat a szél. Amikor a munkám gyümölcsét learatom. Amikor a munkám gyümölcsébe harapok és azt mondom: megérte a fáradozást. Amikor a barátaimmal meg tudom osztani a munkám gyümölcsét. Amikor új és új dolgokat fedezek fel. Nem kell messze mennem érte, csak ki kell lépni az ajtón.

  • Címlap
    Címlap Itt találod az összes blogbejegyzést.
  • Kategóriák
    Kategóriák Megjeleníti a blogban található kategóriák listáját.
  • Címkék
    Címkék Displays a list of tags that have been used in the blog.
  • Szerzők
    Szerzők Keress rá a kedvenc bloggeredre.
  • Csoportblogok
    Csoportblogok Találd meg kedvenc blog csoportodat.
  • Archívum
    Archívum Korábbi bejegyzések listája
  • Bejelentkezés
    Login Login form

Hasznos állatok a kertben

Beküldve - - - Kategorizálatlan
  • Betűméret: Nagyobb Kisebb
  • 5709 megjelenés
  • 0 hozzászólás
  • Nyomtatás

b2ap3_thumbnail_2012-mjus-jnius-108.jpg

Gyíkok

Bár egy kicsit borongós az idő, de amikor már melegen sütött a nap, előbújtak rejtekhelyükről a meleget kedvelő hasznos kis állatkát a konyhakertünkben. Már többször is láttam, hogy van zöld gyík a sziklakertnél, de hét végén amikor kimentünk, egy szép megtermett példány cikázott el. Majd megállt. Mivel a fényképezőgép mindig nálam van, gyorsan a táskámba kotorásztam, hogy elővegyem.

De a lakónk addig egy betonlap alá bújt. Legnagyobb meglepetésemre kidugta a fejét. Addigra a fotopuska be volt élesítve. Messziről fényképeztem le, nehogy eltűnjön megint. Majd közelítettem. A retesz újra kattant, és a gyíkocska nem hogy elbújt, hanem még jobban kijött rejtekhelyéről. Ezen felbuzdulva megint közelebb mentem óvatosan hozzá. És ő még jobban kimerészkedett. Ez három-négy fázisban ismétlődött, már egész közel voltam hozzá. Nézett rám. Egy kissé tartottam tőle, hogy szembe ugrik velem, de nem tette. Tisztelte, hogy azért mégis csak mi is otthon vagyunk. Majd hátat fordított, és alá ment a beton lapnak. Nagyon aranyos, itt van a sorozat, amit készítettem. 

Fent a kertben, ahol a fákat telepítjük, ott meg kis barna gyíkok cikáztak néha el a szemünk előtt.

Hasznos és védett

A gyík védett állat, nem szabad bántani. Örülhetünk, ha kertünkben van, mert ezen kívül hasznos is. Csigákkal, meztelen csigákkal, és rovarokkal táplálkozik. Inkább építsünk ki neki olyan helyet, ahol jól érzi magát. És még régen hallottam, hogy a gyíkok ott telepszenek meg, ahol tiszta a levegő. Bár egyes helyeken még városban is láttak gyíkfajt (szerintem azok eltévedtek, vagy turisták).

b2ap3_thumbnail_2012-mjus-jnius-067.jpg

 Gyíkvár

 

A gyíkok szeretik a víztől és huzattól védett repedéseket. Főleg a köveket részesítik előnyben, amikor felmelegszik szeretnek azokon sütkérezni. Farakást is készíthetünk hogy hasznos kerti állatok búvó helye legyen, körbe véve növényekkel pl árnyék liliommal, vagy zsálya szigettel, és ide készíthetünk a gyíkok számára telelőt, mivel a hideget nem bírják, és télire elbújnak.

Egy jó kis telelőt és hasznos tippeket itt találhatsz>> http://www.khvsz.mme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=140&Itemid=104&lang=hu#telelo

Gyíkok ellenségeiHát igen. Az egyik az ember, amikor minden mozgó állatra üt amitől megriad, vagy iszonyodik. Pedig, hát nem az a kis gyík tehet róla, hogy az ember fél tőle. Talán ha megismerné, nem félne tőle, nem iszonyodna.

 

A másik a fűnyíró, ami tarolja ami az útjába kerül. Ha vannak hasznos állataink, akkor ne bízzuk a véletlenre a fűnyírást. Egy figyelje, hogy nem mozgolódik-e állatka a fűnyíró előtt, a másik meg nyírja a füvet. A harmadik (nálunk a gyermek) aki igazítja a vezetéket hátul, mert elektromos a fűnyírónk.

A harmadik ellenség, a drága, aranyos kis cicusunk. Hát igen. Vadász ösztönnel megáldva nem csak az egeret fogja meg, hanem a gyíkot is. Főleg ha kölykei vannak. 

 

Ha idáig féltél a gyíktól, és nem tűrted meg, örülj neki, ha találsz a kertedben. Inkább óvjad, és hidd el ő jobban fél tetőled, és nagyobb szüksége van védelemre. 

Amióta az eszemet tudom, mindig volt kertünk. Gyerekkorunkban ki lett adva a feladat a nyári szünetben, kinek mit kell megkapálni, kigazolni, vagy kukoricát eggyelni. Aztán a magam ura lettem. Sose felejtem el, amikor az önálló kertembe lementem a "Biokultúra" legfrissebb számával, meg papírral, amire ráírtam, mit hova vessek. Csak azon imádkoztam, nehogy meglássák a szomszédok. Ennek immáron több mint harminc éve. Az álmom mindig egy biofarm volt, amit sajnos nem tudtam megvalósítani. Most biokert az amire törekszem, hogy óvjam a természetet, és a családom egészségét. Kisebb nagyobb kihagyásokkal volt mindig kertem. Igaz, volt hogy a fáradtságtól ősz végén azt mondtam néha, hogy többé nem kell nekem kert, de amikor eljött a tavasz, a nap korai sugara a kertben talált.
A szerzők legfrissebb bejegyzései

Hozzászólások

  • Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.

Hozzászólás

Vendég 2024 ápr. 20, szombat