Két dolog változott a komposztálóban:
- A három oldalú komposztálóba nem lehetett könnyedén a megfelelő helyre juttatni az 'anyagot', ezért egy előlapot is csináltunk neki - most már mind a négy oldalról zárt a szerkezet.
- Forró levél komposzttal megpróbáljuk a hőmérsékletet emelni és beinditatni a fekália komposztálódását is.
A humanure komposztnál arra próbálunk törekedni, hogy a friss anyag egymás tetejére kerüljön a kupac közepén és így fel tudjon melegedni kellően. Ha nem alkot egy nagy egységet a kaki+pisi+fűrészpor+falevél mix, akkor könnyen hideg marad a cucc télen és úgy nem komposztálódik ideálisan. A hő nagyon fontos a paraziták elpusztítása miatt is!
Kutatatások eredményei azt mutatják, hogy a három napig 47-55 °C között tartott komposztban elpusztult az összes parazita amivel a szennyvíziszapot beoltották (Poliovirus, Szalmonella, fonálférgek, Candida abicans). Más kutatás eredménye - miszerint az emberi patogének nem maradnak életben 30 perces 55-60 °C-os hőkezelést követően - alátámasztani látszik az első kísérletet. (Joseph Jenkins: the Humanure Handbook - p.45).
Megint más kísérletek pedig azt mutatják, hogy ha a hőmérséklet mégsem emelkedne elég magasra, akkor a paraziták idő hatására is életképtelenné válnak. Ezért tervezzük azt, hogy biztonság kedvéért nem nyúlunk a komposzthoz 2 évig és olyan melegre próbáljuk melegíteni amilyenre csak tudjuk. Valószínűleg túlzott az óvatosság, de ebben az esetben nem bánom - mégis csak szarról beszélünk.
A bezacskózott falevéllel amit a városban a sportcsarnok előtt találtam az a helyzet, hogy a zacskóban olyan jól elkezdett komposztálódni, hogy gőzölt és szinte sütöte a kezem még kesztyűn keresztül is. Ezért úgy döntöttem hogy a szokásos leveles takarás helyett, most sokkal több 'izzó' levelet rakok az ürülékünkre, hátha az megadja a 'gyújtást' a humanure-nek is. (Az egyetlen probléma a zsákolt városi falevéllel, hogy egy csomó szemét is van benne - cigis dobozok, csokis papír, műanyag zacskók, görcsoldó gyógyszer, .. -, de azt kiválogatjuk.)