Permablog

  • Címlap
    Címlap Itt találod az összes blogbejegyzést.
  • Kategóriák
    Kategóriák Megjeleníti a blogban található kategóriák listáját.
  • Címkék
    Címkék Displays a list of tags that have been used in the blog.
  • Szerzők
    Szerzők Keress rá a kedvenc bloggeredre.
  • Csoportblogok
    Csoportblogok Találd meg kedvenc blog csoportodat.
  • Archívum
    Archívum Korábbi bejegyzések listája
  • Bejelentkezés
    Login Login form

Kis összegzés a második évünkről - első termésmorzsák

Beküldve - - - Erdőkert
  • Betűméret: Nagyobb Kisebb
  • 1042 megjelenés
  • 8 hozzászólás
  • Felíratkozás frissítésekre
  • Nyomtatás

Ugyan már javában benne vagyunk az újévben, de én csak azért is írok egy rövid évösszegzést. Annyi minden történt velünk tavaly, jól esik egy kicsit örülni neki, hogy milyen szépen alakul a kis életünk. Számomra a tavalyi év meglepő élménye volt, hogy a kertünk – az idáig meglehetősen extenzív bánásmód ellenére – elkezdett a nullától számottevően különböző terméssel megajándékozni minket. Ennek örömére ebben az idei évösszegző írásocskában a terméssel/termőre fordulással kapcsolatos tapasztalatokról fogok egy kicsit többet írni. Íme, ilyesmik történtek velünk a tavalyi (2015-ös) évben:

 

Például ez: egy szép júniusi napon vonattal mentünk le valamiért a kertbe úgy, hogy előtte hetekig nem voltunk ott. Rendesen nehéz volt beverekedni magunkat a hatalmas füvön és keresztbe-kasul kacskaringózó szőlőindákon keresztül, majd amikor szokás szerint körbejártuk a kertet, a dzsindzsában itt is-ott is fincsi gyümölcsöket találtunk, kicsi fiunk nagy örömére. Végül összeszámoltuk: hét féle gyümölcsöt termett egyszerre, amiből hatot mi ültettünk az előző évben. Persze az összmennyiség nem túl nagy, talán ha két kilót teremtek az újonnan ültetett bokraink összesen, de azért ez ennyi idő után és ennyi odafigyelés mellett nekem jól esett. Sok mindenkinek az az egyik első reakciója, ha az erdőkertesdire terelődik a szó, hogy aha, ez valami erdő, akkor olyan 15-20 év, mire elkezd teremni, ugye? Hát szerencsére nem. :-)

 

20160211-Kis-osszegzess---01.jpg

 

A legtöbb oltvány gyümölcsfa 3-4 évesen kezdi. A gyümölcstermő bokrok még hamarabb, közülük sok már 1-2 év múlva termőre fordul. Sőt…az alábbi képen egy tavaly ősszel ültetett goji bogyó (Lycium barbarum ’sweet lifeberry’) ültetés után pár héttel. Egészen novemberig eszegettük róla a bogyókat (bár aszalás nélkül nem nagy szám, de novemberben még ennek is örül az ember lánya). Szóval, aki hamar akar sok gyümölcsöt, az a faültetés mellett ültessen pár bokrot is rögtön az elején, mert azok hamarabb fognak termőre fordulni! ;-)

 

20160211-Kis-osszegzess---02.jpg

 

Balázs tavalyi nagy műve: végre van egy szerszámtárolónk! Még mindig hiányzik róla pár apróság, mint az ezen a 2016. január elsejei képen is látszik, de így is nagyon nagy könnyebbség ez az életünkben, mivel így végre nem az autónk csomagtartója a szerszámtárolónk. Az alja sóderágyba rakott bontott tégla, a teteje bontott cserép, és még egy 200 l-es esővízgyűjtő tartályt is beüzemeltük hozzá, ami miatt az őszi ültetéshez már volt esővizünk. Utóbbi azért is jó érzés, mert locsolni az esővíz a legjobb, a csapvíznél mindig cidrizek, hogy ha esetleg klóros, akkor a talajéletnek ártunk vele, plusz kemény is, amit a legtöbb növény szintén nem szeret.

 

20160211-Kis-osszegzess---03.jpg

 

Kezdünk egészen belesimulni a bozótba: ez a homokozó gondosan úgy lett tájolva, hogy nyáron szinte egész nap árnyékban legyen. Tavaly gyakorlatilag ez a hely volt a kertünk középpontja. Milyen jó, hogy nem vágtuk ki ezt a keskenylevelű ezüstfát rögtön az elején…

 

20160211-Kis-osszegzess---04.jpg

 

Természetesen a termésünk nagy részét még azok az idősebb fák adják, amiket még nem mi ültettünk. Ezzel kapcsolatban az a tapasztalatunk támadt, hogy míg az ember kiismeri egy kert összes fáját, és dönteni tud róla, hogy megtartja, vagy jobbat ültet helyette, az több évbe is beletelhet. Mi nagy gondosan betartottuk azt a permakultúrás alapelvet, miszerint legalább egy évig ne nagyon nyúljunk semmihez, csak figyelgessünk. Hát, a gyümölcsök esetében ez nálunk egyértelműen kevésnek bizonyult. Például 2014-ben jól megállapítottam, hogy a bozótban levő sok besztercei szilvafa úgyis mind sarka vírusos (hiszen potyog az éretlen szilva a fáról, alig volt értékelhető termésünk, és ez egy érzékeny fajta), úgyhogy azok helyett, szomorúan bár, de előbb-utóbb majd keresünk jobbat. Erre idén olyan hétnyelven beszélő szilvatermésünk volt, hogy csuda, és teljesen egyértelművé vált, hogy ezek a fák nem sarka-vírusosak. És én még ilyen finom aszalt szilvát nem ettem soha!

 

20160211-Kis-osszegzess---05.jpg

 

A másik gyümölcs, amiről nagyon megváltozott a véleményünk, a képen látható (valószínűleg még régi típusú) jonathán. Öt féle alma is terem a kertünkben, de ennek a fának olyan kis görcs termései voltak, hogy nem sok reményt fűztünk hozzá. Aztán elkezdtük metszeni (a jonathán almát kell), kapott némi trágyát (mert a jelekből tápanyaghiányra is következtettünk), és az almák még idén is elég kicsik voltak, de az ízük…ebből is mind aszalvány lett. Ki is mondja valahol…talán ő, hogy teljesen kiveszett a wow-faktor az ételeinkből. Hát, mi egy kicsit elkezdtük megtalálni!

 

20160211-Kis-osszegzess---06.jpg

 

Az év egy fárasztó, de igen örömteli része számunkra az őszi növényültetés. Tavaly ismét vagy 30 új fajjal/fajtával lett gazdagabb a kertünk, és pár vicces sztorival a kis családunk. Fát ültetni olyasmi, ami felér egy kisebb pszichoterápiával, igazán szívet melengető érzés, mi nagyon szeretjük.

 

20160211-Kis-osszegzess---07.jpg

 

Ilyen is volt: már ősszel teremni kezdett a tavasszal laskagombával beoltott tuskónk. Friss ebédnekvalót vinni haza a kertből elég jó november közepén. Mint a képen látszik, a siker nem teljes, minden óvatosságunk ellenére a tuskón egy tapló is megjelent, most aztán kíváncsian várjuk, hogy a két gomba milyen arányban osztozik egymással.

 

20160211-Kis-osszegzess---08.jpg

 

Ugyan ennek a blognak ez nem témája, de a tavalyi év legnagyobb történése az életünkben, hogy csodával határos módon, és rengeteg égi és földi segítséggel, de épül, sőt hamarosan elkészül a házikónk. A kép idén január elsején készült, és bizony úgy tűnik, még 1-2-3 hónap, és költözünk. Bárhogy számolgatom, tervezésestül, mindenestül kb. két évig töltöttük a szabadidőnk nagy részét házépítés-tervezéssel és szervezéssel. Sokat gondolkodtam rajta mostanában, hogy ér-e ennyit egy ház két ember életéből… Mi nem akartunk építkezni, csak így alakult. Amiért leginkább úgy érezzük, hogy ez talán mégsem kidobott idő, az a megszerzett tudás, ami még sokszor jöhet jól nekünk, vagy a környezetükben élőknek. Ha pedig végre sikerül kiköltöznünk, az nagy lépés lesz a kert szempontjából is, arra számítunk, hogy a sok felesleges ingázás nélkül sokkal jobban haladnak majd a dolgaink, és sokkal több idő marad az örülésre…meglátjuk, tényleg így lesz-e.

 

20160211-Kis-osszegzess---09.jpg

 

Az pedig, hogy a tavalyi évben ilyen sok örömünk volt a kertünkben a meglehetősen mérsékelt mennyiségű befektetett munka ellenére, nagy részben annak köszönhető, hogy nem csak mi dolgozunk benne. :-D

 

20160211-Kis-osszegzess---10.jpg

Rabul ejtett az erdőkertészkedés gondolata, így 2014 elején vettünk egy telket Száron, ahol szép fokozatosan szeretnénk kialakítani a saját, szipi-szupi erdőkertünket. Ez a blog főleg ezt a folyamatot szeretné megörökíteni, azzal a nem titkolt céllal, hogy kicsit összehozza a téma iránt érdeklődőket, és serkentse a tapasztalatok cseréjét.

Hozzászólások

  • Luti
    Luti 2016 febr. 20, szombat

    sarka

    Szia Zsuzsi,

    Gratulálok, szépen alakultok! :-)

    A házatok végül miből épül?

    Sarka vírus:
    Nálam is van egy szilvafa amiről egy tapasztalt kertész azt mondta, hogy sarka vírusos és ki kell vágni.
    Nem vágtam ki és valahogy mintha meggyógyult volna. Nem permeteztem, csak került mellé egy kis földtöltés, és egy adag karton papír és fenyőfakéreg.

  • magzsuzsi
    magzsuzsi 2016 febr. 23, kedd

    RE:sarka

    Köszi! :-) A ház végül mészhomok téglából épül, azért ilyen fehér. Sokat rágódtunk rajta, végül így döntöttünk, majd beszámolunk róla, hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket...

    Ennyit a gyógyíthatatlan vírusbetegségekről, úgy tűnik, a permaközeg még ezeket a szabályokat is képes felülírni. :-D

  • berkenye
    berkenye 2016 febr. 22, hétfő

    Köszönjük ezeket a szép és élvezetes beszámolókat! Mindig várom a folytatást...

    A ribizlibokrokat tényleg kár megvenni a faiskolában, ha van pár öregebb bokor. Minden őszön (meg ilyen időben télen is) szaporítom őket tőosztással. És ezt még akkor is lehet folytatni, amikor a gyümölcsfák számára már nem maradt hely :)

    Inkább valamelyik korábbi bejegyzésedhez kapcsolódik jobban:
    Az elmúlt 3 évben mi is sok gyümölcsfát ültettünk, volt amikor idő híján egyszerűen a tarackkal átszőtt földbe ültettem őket, na ezek azóta is csak vegetálnak.
    Amelyiknél kiástam egy legalább 0,5x0,5x0,5 m nagyságú gödröt és fele részben komposztot kevertem az ültetőgödörbe, na azok az előbbiekhez képest ég és föld.
    Volt a ház mellett egy rész ahol egy régi betonutat törtem föl csákánnyal és kiszedtem a törmelékalapot is, itt kényszerből majdnem meglett a régebbi kertészkönyvek közmondásos 1 köbméteres ültetőgödre, amit rétegezve komposzttal meg jó földdel töltöttem föl, csalánlével beöntöztem. Ebben 2 évvel ültetés után majd csuklóvastagságú a kajszi törzse.

    Szóval nagy különbség van a végeredményben a ráfordított idő és törődés arányában.

  • magzsuzsi
    magzsuzsi 2016 febr. 23, kedd

    Örülök, hogy élvezetesnek találod az írásaimat, akkor már nem dolgozok hiába.:-) Igen, ha valami jól terem, akkor sokat lehet nyerni pénzben is és időben is, ha az ember idősebb növényt oszt szét tőosztással. Nekünk szerencsénk van, mert mindkét oldalon jó kis kertjeik vannak a szüleinknek, jópár bokrot kaptunk már tőlük, amik azért általában sokkal nagyobbak és erősebbek, mintha faiskolában vettük volna.

    Hát igen, mi is ezt tapasztaljuk, hogy nagyon megéri energiát szánni az ültetésre, mert az később megtérül.

  • Vendég
    Böröczki Edit 2016 ápr. 09, szombat

    magzsuzsi

    Kedves Zsuzsi!
    Érdeklődnék a laskagomba beoltásról, írnál pár szót hogyan fogjak hozzá?
    Köszönettel, Edit!

  • magzsuzsi
    magzsuzsi 2016 ápr. 15, péntek

    Kedves Edit! Tőle vettem a gombacsírát, és mindent úgy csináltam, ahogy írja:
    http://gombacsira.hu/

    A fórumon is volt már róla szó, ott találsz további részleteket:
    http://www.permaforum.hu/permaforum/index.php/forum/9-N%C3%B6v%C3%A9nytermeszt%C3%A9s-Gomb%C3%A1k/8467-ronkos-laska-gomba-agyas?start=6#14058

    Nálunk eltelt 1-2 hónap a fa kivágása és a beoltás között, és be is fertőzte egy taplógomba, szóval ha lehet, erre az egy dologra érdemes figyelni, az erre szánt fa viszonylag frissen legyen kivágva.

    Persze majd előbb-utóbb az lenne az igazán vagány, ha nem kellene mindig megvenni a gombacsírát, hanem tudnánk átoltani mi magunk, de egyenlőre ott még nem tartunk.

    Sok sikert!

  • Vendég
    Zsuzska 2016 ápr. 17, vasárnap

    Klassz írás, most találtam rá erre a blogra! Engem is arra ösztönöz, hogy ne a hagyományos kertet alakítsak ki, ez az első évünk a kertben.
    Hol lehet a premakultúrát gyakorlatban megtanulni? Illetve mikor lehet a mulcsot kihelyezni a veteményesbe?
    Köszönöm a választ!
    Külön öröm, hogy majdnem földik vagyunk - mi ÚJbarokra kölröztünk most decemberben!
    Üdv:
    Zsuzsa

  • magzsuzsi
    magzsuzsi 2016 máj. 04, szerda

    Nagyon kicsi ez az ország, annak meg külön nagyon örülök, hogy úgy tűnik, számottevő permaszimpatizáns-sűrűség van Szár környékén. Hogy hol lehet permakultúrát tanulni a gyakorlatban? A kertészet részét főleg a kertben. :-) Szerintem viszonylag hamar érdemes elkezdeni próbálkozni, kísérletezni, aztán pár év alatt majd szépen csak kialakul, hogy nálad, a te igényeidhez és céljaidhoz mi válik be. Persze érdemes elolvasni 1-2 jó könyvet (pl. a Gaia's gardent, nemsokára magyarul is lesz!!), nézni videókat/filmeket. Ami permaprogramok (Bevezetés a permakultúrába képzések, Kalákák és hasonlók) meg itthon vannak, azok szinte mind olyanok, hogy van bennük elmélet is és gyakorlat is, csak persze oktatótól és témától függ, hogy mikor mit lehet tanulni. És én idáig nagyon sokat tanultam mások kertjének a megnézéséből is (a hozzá tartozó beszélgetéssel persze :-))

    Nem tudom segítettem-e, de nekem ezek jutottak eszembe. Hajrá, sok szerencsét az első évetekhez. Aztán majd előbb-utóbb úgyis megismerjük egymást, ha egyszer ti is ilyen közel motoszkáltok.

Hozzászólás

Vendég 2017 szept. 25, hétfő