www.ted.com/talks/lang/hu/marla_spivak_w...re_disappearing.html

Szépen összefoglalja a dolgokat.

Nekem az Imre által korábban belinkelt videó tetszett... igen, ez a téma felelősségről szól.

Mivel nálam a méhészkedés csak a költözésünk után lesz esedékes, a prioritások sorrendjét újból nulláról kell majd felállítsuk, amiben természetesen a veteményes lesz az első helyen, de azt szorosan a méhek fogják követni a 2. helyen. Elsődleges célom az, hogy a család méz és cukorfogyasztását ebből fedezzük, a végső cél pedig egy 30-35 db családnál nem nagyobb állomány összeverbúválása lenne. Ebben a helyzetben egyértelmű, hogy egy olyan rendszert kell alkalmazzak, ami alkalmas a méztermelésre.

Ha már lenne egy működő gyümölcsösöm, akkor elképzelhető, hogy csak a gyümölcsészeti érdekekből megérné tartani őket, mellékes mézhozam mellett. Ebben az esetben lehet, hogy azt az útat járnám amin megengedhetném magamnak, hogy a méhek kapcsán szinte csak az egészségükkel foglalkozzak, minimális mézelvétel és odafigyelés mellett. És ha már itt tartunk, akkor ha jól tudom, Csuja Lacitól gyakran vásárolnak családokat gyümölcsészek, saját dolguk könnyítése végett.
Viszont ilyen esetben is nagyon oda kell figyelni, ahogy a ridegtartású hucult vagy szürkemarhát is szemmel kell tartani. Vannak kötelező méhegészségügyi előírások, amik minden méhész és főleg a méhek érdekében kell betartani, hisz ahogy Csuja Laci is mondotta vót a méhek a mi gondoskodásunk nélkül sajnos elpusztulnának.

Lehet, hogy már írtam, de nekem nagy szerencsém van Lacival, mert szinte bármikor el tudok "ugrani" hozzá, ő pedig az esetek többségében fogadni tud. Ezt a helyzetet maximálisan ki is szeretném használni, amíg be nem tudom vetni magam élesben

Mi is Gergőékkel egy ideje tervezzük, hogy lesznek méheink, ugyanott kaptuk a löketet, 2 éve Veszprémben. Még nem érett be az idő, de be fog, abban biztos vagyok. Idén mindenesetre az új szántónkra méhlegelőcsíkokat is fogunk vetni, és a birtokon is folytatjuk a telepítést. Tavaly a késői hóban méh nélkül maradtak a korai cseresznyék, annyira messze vagyunk a faluban a méhészektől, úgyhogy ez mondjuk pozitív. Mögöttünk (telepített) erdő van, bár most megint elkezdtek riogatni, hogy majd tarra lesz vágva...Remélem rémhír.

zsanettrp beküldte:
... és akkor újból eljutottunk az eredeti kérdéshez

Más. Van gyümölcsész ismerősöm, aki időnként felhozza a témát, hogy találjuk ki együtt, hogy milyen felállásban, de méheket kéne vinni hozzájuk, mert 5km-es körzenben sehol sincsenek méhek és minden bizonnyal érződik a hozamokon is.
Sajnos a köztünk levő 100 km nagyon megnehezítené a méhekkel való törődést

Sziasztok!

Sajnos ritkán jutok a permafórumra, de most örömmel látom, hogy az utóbbi hetekben méhes vonalon megindultak a levelek.
Annak pedig külön örülök, hogy Vitka felrakott néhány képet, amik nyár végén nálunk készültek.
Három éve kezdtem méhészkedni egy helyi méhésznél, akitől ősszel kaptam egy családot 12 keretes nagyboconádi rakodókaptárban. Miután sikeresen átteleltek nálam, tavasszal annak rendje-módja szerint ki is rajzottak. A rajt befogtam és beköltöztettem egy Csuja László-féle rakodókasba (Geddekas). Pár hét alatt kiépítettek majdnem két gyűrűt, amin aztán át is teleltek.
A természetes rajt mindenkinek tudom ajánlani! Nem csak azért, mert ez a méhek (méhlények/méhcsaládok) természetes szaporodási módja, hanem azért is, mert erős az építési ösztönük és bármilyen alkalmas méhlakásba betelepíthetők.
Tavaly már jónéhány rajt befogtam (mind az öt családomat hagytam rajzani), így kipróbálhattam egyéb alternatív méhkast/kaptárt, mint a Vitka képein látható felsőléces kast (top bar hive) és a gyékénykast valamint egy Anasztázia kast is.
A gyékénykast két hét alatt teljesen kiépítették, majd pár hét után továbbrajzottak, mert "megszorultak" (kb. 27 literes a gyékénykasom)! Az ott maradt kis család nem volt elég népes ahhoz, hogy a viaszmolynak ellenálljon, ezért alakultak ki a képen látható molyrágások a lépek alján.
Jelenleg 11 méhcsaláddal élünk együtt, ebből 5 rakodókasban van.

Üdv.
Tamás