Zoo Lee beküldte:
Szerintem inkább az invazív és nem invazív fajok közötti határt kell keresni

Az Hegyeshalomnál lehet valahol.

Az EU-12 invazívnak tekinti a fehér akácot. Magyarország pedig hungarikummá minősítette. Mi sül ki ebből?

A bálványfát vagy drasztikusan korlátozni, vagy drasztikusan felhasználni kellene.

Nem jogi vagy földrajzi téren, hanem ökológiailag kell meghúzni a határt.

A bálványfát drasztikusan felhasználni mire? Az akácot is sikerült draszitkusan ki/felhasználni, de attól még mumus maradt.

Egyébként a te eredeti kérdésed az volt, hogy hol van ennek a fának a helye a permakultúrában. A PK-ban olyan természetes rendszerek létrehozására törekednek, ahol nagyon fontos az egyensúly létrehozása, emiatt úgy gondolom, hogy nem lehet cél olyan fajok megtartása amelyek nem szolgálják ennek az egyensúlynak a fennmaradását.

A mai helyzethez képest előrelépés volna, ha bármilyen hasznos felhasználási módot találnánk (pl. energianövény). Bármelyik erdőben előfordul errefelé. És a mai erdőgazdálkodásra jellemző tarvágások után elsőként hajt ki tömegesen. Alkalmas kombájnnal levágnám évről-évre és felaprítanám (a lényeg, hogy ne tudjon magot hozni). Aztán mehet a komposzt-kazánba (ez még jövőbeni kísérlet tárgya). Ez is egyfajta egyensúly.

toti2 bio-növényvédőszere sem rossz alkalmazás.

Te milyen megoldást javasolsz? Itt mindenki ecetfának hiszi a bálványfát. Az erdőgazdálkodó is így próbálta a fáját rám sózni. Az ismeretterjesztés elkésett. Az ökológia hallatára csak szkeptikus mosoly a válasz. A parlagfűhöz hasonló - kivágásra kötelező - törvényi szabályozás várat magára.

Én pont attól a megoldástól tartok, hogy azt a bizonyos ökológiai határt az ember húzza meg. Eddig még nem sikerült sokszor jól beavatkoznunk. Angolna, filoxéra, mixomatózis, stb. A természet, a maga önszabályozó rendszerével a bálványfa behurcolására így reagált. Úgy vélem én is, hogy megfelelő alázattal lehet irányokat keresni, csak nehogy valaki megtalálja megint a bálványfa hajtásokat lerágó afrikai csodaszarvast, amelyik aztán mutálódva még több kárt okoz, mint a bálványfa maga.

Én arra a mondatra kaptam fel a fejem, hogy "alkalmas kombájnnal levágnám évről-évre".

Szerintem itt van egy kis gond. Ha csak az évenkénti vágással tudjuk kordában tartani a növényzetet, akkor az nem tűnik túl önjárónak. Mi van ha egy évben elmarad? Mi van ha 5 évre magára marad a hely? (Gyakran előfordul)

Az a gondolatod nagyon tetszik, hogy ha már ott van, akkor használjuk. Így érzek nálunk az akáccal kapcsolatban is. Ott van, használjuk, de ültetni már nem akarok (bevallom őszintén tavaly még ültettem). Inkább valami olyat ami sokoldalúan használható és nem öl ki szinte minden mást a környékén. Ez persze nem azt jelenti, hogy a meglévő akácosnak nekiugranék, hogy kiirtsam. Jó lesz az még karónak.. Az új terjeszkedő hajtásokat viszont már visszavágom, hogy valami másnak adjak egy kis előnyt.

Nekem fontos szempont, hogy az egyensúly nélkülem is megmaradhasson a rendszerben.

Üdv. az Alföldre Gergő!

Igen. Évente kell vele foglalkozni. Úgy mint az évelő gyomokkal. Ha magzás előtt lekaszálod, nagyon jó a komposztba, mulcsnak, szénának, ha utána, akkor szenvedsz vele jövőre.

Itt nálunk min. 12 éve nem nyúl senki az "ecetfákhoz". Tudok 6 ha-os fejlett erdőről is. Onnan terjedt el aztán a szőlőhegyen. A szomszéd paraszt örül, hogy az állatai a bálványfák alatt delelhetnek a kánikulában.
Ez utóbbi megint egy jelentős előnye ennek a növénynek. Belátható időn belül árnyékot ad. Emiatt haboztam az első évben én is. Csak a szemléltetés kedvéért: Mire az egykor volt legelőn erdőkertem lesz az őshonos fafajokból, addigra én már rég a dombágyás alján komposztálódom majd.
- Nagyon helyes cél! Csak az önvető, önszaporító, fennmaradni képes (kultúr)növényeket tartani meg a kertben ill. alkalmazkodni a vadon termőkhöz. Az igényekeinket kell átformálni. Isten veled édes gyümölcs!