Ez tök jó gondolat. Ezzel az analógiával továbbmenve úgy is felfoghatod, hogy a magas C a tüzelőanyag és a magas N pedig a tűz maga
A termofil baktériumok, akik a magas hőmérsékletű komposztálást végzik nagy nitrogén éhségűek és ha sok N van akkor szporodnak mint az őrület és termelik a hőt.

Köszönöm, ez így már sokat javít a helyzeten, mert általában szeretem érteni, amit csinálok. (Kémiából hármas voltam. ) Lehet, hogy ez itt offtopic, de a tűzhöz kapcsolódóan szeretném megkérdezni, hogy a fatüzelésű háztartással bíró, jó permás szemléletű gazdálkodó, amilyen majd én is lenni szeretnék, belterületi ingatlanon mit kezdhet manapság azzal a hamuval, ami kijön a sparheltból és a cserépkályhából? (Túl azon, hogy egy-egy kanállal kap belőle a krumpli, meg az ágyás széle.) Gyerekkoromban kiszórtuk a hóra, azon jártunk, hogy ne csússzon (egy ösvény a kapuig, egy ösvény a kerti budiig, egy ösvény a tyúkólhoz és végig a ház előtt a járdán). Lehet, hogy már szóba került a fórumon, de szorgalmas olvasgatás ellenére eddig még nem találkoztam vele.

Ez tényleg off, de van egy jó régi téma, ahol erről már volt némi diskurzus. www.permaforum.hu/permaforum/index.php/f...imitstart=0&start=12 Most nem moderálom át a hozzászólásod, de szerintem ebben a témában is tedd fel a kérdést, ha az lolvasása nem adja meg a választ

Itt pedig folytassuk a komposztálást

@Veronika
Kb. 2 héttel ezelőtt így nézett ki a mustárágyásom:





Sajnos attól tartok, a vetését csúnyán elrontottam, mert nagyon gyengén állnak ki a földből a növénykék, alig van tartásuk, egy locsolásra elhajlanak, kókadnak:

• csak a felszínre szórtam a magokat (és nem 1-2 cm mélyen a talajba)
• utána nem tömörítettem és zártam le a felszínt (hogy némi tartása, szilárdsága legyen a talajnak)
• túl sűrű lett a vetés, így konkurencia fog kialakulni (az egyelés az idő haladtával egyre problémásabb)
• az egyik zöldtrágya ágyásom egy diófa közelében van, nem túl szerencsés a dolog

Egyébként 2-3 nap alatt elkezdtek csírázni.
2 ágyásom is van, az egyik komposztréteget is kapott, mielőtt elvetettem, az szebbnek, erősebbnek is tűnik.
A minap folyékony műtrágyát is kapott. Mielőtt esetleg megköveznétek ezért, a következő megfontolásokból tettem:

• egy jó ideje van már elfekvőben egy kanna jó minőségű (pl. N-t 3 formában is tartalmazó), mikro- és makroelemekkel dúsított műtrágyám, amit már szerettem volna elhasználni
• nem gondolom, hogy az NPK mint olyan az ördögtől való dolog lenne és nem riadok vissza annak józan használatától (1,5 év kertészkedés során most használtam első ízben)
• a mustárszőnyegem nekem túl világoszöld színűnek tűnik (mintha N-hiányos lenne)
• több helyen olvastam zöldtrágya növények kapcsán, hogy műtrágyázás hatására a kifejlődő zöldtömeg jelentősen növelhető

@ecovitka
A komposztedényem 340 literes:
www.zoldbolt.hu/otthon-es-kert/kulter-ke...yag-340-literes.html
A prizmám pedig kb. 1m x 2,5m (szé x mé, kb. 80cm magas lehetett induláskor).

Szépek a picikék. Lehet, hogy egy kis lucernamagot is kellett volna potyogtatni közé? (Bár ahhoz talán tényleg késő volt már.)
Régóta keresek olyan táblázatot, amiből meg tudnám állapítani, hogy egy-egy mag csírázása mennyi időt vesz igénybe pontosan, de csak alkalmilag, néhány növényre vonatkozóan találtam ilyet. A zöldtrágyanövénynél sehol nem olvastam olyat, hogy vetés után bele kellene süllyeszteni a földbe a magot. Majd megkapaszkodik, ahogyan fejlődik a gyökere.

SzucsCsaba beküldte:
Valószínű, hogy a felmelegedést itt a kicsi térfogat és a külső alacsony hőmérséklet együtt akadályozta meg. Az 1 m3 tűnik nekem olyan kritikus tömegnek, amit már fel tud melegedni bármilyen fagyos időben. Nem vagyok nagy híve az ilyen műanyagk komposzt edényeknek. Azért kíváncsi leszek a tapasztalataidra vele. Ez az edény folyamatos töltögetésre van dizájnolva. Beloltva gilisztákkal egész jó gilihumuszt lehet benne előállítani. Amúgy a gilik amúgy is megjelennek benne. De ha rásegítünk, annál jobban szaporodnak. Mindezek ellenére persze attól még össze lehet benne rakni egyben is a holmit.

A műtrágyáért senki nem fog megkövezni. Amúgy nem biztos, hogy N hiányos volt a mustár. Lehet, hogy csak nem növekedett annyira mert pont volt egy kis hidegebb időszak.
Amúgy a mustár nekem az utolsó takarónövény a sorban. Nem egy nagy kevencem. És a mikorrhizákat állítólag károsítja, hiszen a káposztafélék nem létesítenek ilyen szimbiotikus kapcsolatokat. Ha vetek is mustárt, azt csak azért, hogy megszedjük a magját, mert nagyon szeretjük amúgy.
Inkább sok N fixálót vetek: lóbab, bükköny félék, bíbor here, borsó. Lucernát csak egy két kicsi foltban "tratok" a kertben az ágyások szélén. Mivel se nem fagy ki, se nem könnyű elnyomni, ezért nem bajlódom vele a kert egész területén. Inkább csak afféle chop-and-drop (vágd-és-dobd) mulcsként haszálom.
Hajdinát a jó kis gyökértömege miatt vetem. A zabot pedig a C felhalmozásért. Facéliát meg azért mert van itthon és ha nem fagy el, akkor szép is és a méhek is szeretik.