Szia!
Szerintem mindkét állapotú trágyát beleteheted a komposztodba, hiszen a még érésben levő a komposzt érésével tovább alakul, a már érett trágyáról is azt hallottam valahol, hogy jobb komposztálva kijuttatni, mintsem közvetlenül. Sokkal jobb lesz a beltartalmai értéke, élőbb anyag lesz belőle.
A fűkaszálékot 1-2 napi szárítás, fonnyasztás után is beleteheted, ekkor kisebb az esélye, hogy a komposztban berohad, de ez alapos keveréssel és megfelelő forgatással is kivédhető, talán az előbbi megoldás az egyszerűbb.
Szerintem a forgatást is okszerűen kell végezni, nem mechanikusan, menetrendszerűen. Pl. ha érzel valami kellemetlen, rothadó szagot belülről, akkor én a helyedben átforgatnám. Vagy ha túl száraznak ítélném a komposzt valamelyik részét, szintén egy átnedvesítéssel karöltve.
Az első hetekben, hónapokban talán gyakrabban szokták, azután ritkábban. Úgy tudom, a belső maghőmérséklet jó, ha egy darabig bolygatlanul fennáll, tehát nem biztos, hogy egy nagyon gyakori átforgatás jót tesz a belső magnak. Ha egyébként sok a trágya benne, gyorsan fel tud emelkedni a hőmérséklet a belsejében.
A konyhai hulladék szerintem szintén jó, mert annak C-N aránya elég közel van az optimálishoz, vagy talán a N irányába billenve, attól is függ, pontosan mi van a konyhai hulladékban.
Én is hamarosan összeállítok egy komposzthalmot (a legeslegelsőt!). Amit én biztosan fogok bele rakni, azok a következő összetevők: szárazabb részek (C-ben gazdag anyagok), nedvesebb, zöldebb részek (N-ben gazdag anyagok, zöld kerti hulladék), föld, trágya(pellet) és valami komposztjavító, komposztaktiváló cucc (ásványi trágya/anyag és pl. erjesztett csalánléből visszamaradt csalánlevél). Gyógynövény vagy fűszernövény maradványok is nagyon jók elvileg a komposztba és gazdagítják azt.
Ezek mind elméleti ismeretek, gyakorlati tapasztalatom még alig, de ha valamit rosszul mondtam, majd a többiek kijavítanak.
Üdvözlettel.