Nyomtatás 
talaj   gombák   mikorrhiza   micélium   gombafonalak  

 

 

Biológiai szupersztráda, mely behálózza a növények királyságát

 

Rejtve a felszín alatt, összefonódva a Föld megdöbbentően sokszínű növényeinek gyökereivel, létezik egy biológiai szupersztráda, mely összeköti a növények országának tagjait, s melyet a kutatók „wood wide web”-ként emlegetnek [a "world wide web", azaz az internetes világháló mintájára - a szerk.]. Ez a természetes hálózat nagyjából úgy működik, ahogyan a mi internetünk, lehetővé téve úgy a kommunikációt a növények közt, mint a tápanyagok megosztását, vagy akár egymás károsítását.

A hálózat gombák vékony fonalaiból, azaz a micéliumból áll, amely a gazdanövénytől kiindulva a felszín alatt pár méterre is elér gombánként. Így adott régióban az összes növény érintve van és kapcsolatban áll a többivel. A gyökér–gomba kapcsolatot mikorrhiza kapcsolatnak hívjuk, és mindkét fél számára előnyös: a növény szénhidrátokat választ ki a gombának, amely cserébe segít a víz- és tápanyagfelvételben (pl. foszfor, nitrogén) a gazdanövényének.

 


Kimutatták, hogy ez a gombahálózat lehetővé teszi a növények számára egymás segítését a növekedésben és virágzásban. Suzanne Simard (University of British Columbia) volt az első, aki kimutatta, hogy a fák, mint pl. az amerikai duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) vagy a papírnyír (Betula papyrifora) képesek szén átadására kisebb fák számára, amelyek nem kapnak elég fényt. Így teszik lehetővé a magoncok, csemeték növekedését más fák árnyékában. Simard szerint a hálózat nélkül a világ csemetéinek jó része nem lenne képes életben maradni.

 

„A gombák micéliumának elágazó szálai (hifái) a talajban”

 

Ren Sen Zeng (South China Agricultural University) által vezetett kutatás azt találta, hogy ez az összekapcsolódottság azt is lehetővé teszi, hogy a növények figyelmeztessék egymást a potenciális veszélyekre (kártevők, kórokozók). A kutatás során párosával cserepekbe ültetett paradicsomokat neveltek, ahol egyes párok esetén lehetővé tették, hogy kialakuljon mikorrhiza kapcsolat, míg másoknál nem. Mikor a gombahálózat kialakult, a párosok egyik tagjára Alternaria solani-t [a paradicsom alternáriás betegségének kórokozója – a ford.] permeteztek. Ez egy gomba, amely korai foltosodást okoz a növényen. Légmentesen záró műanyag zacskóval biztosították, hogy felszín fölötti interakció ne jöhessen létre. 65 óra elteltével a kutatócsoport megpróbálta megfertőzni a növénypárosok másik egyedét is. Azok a növények, melyeknél kialakult a micéliuomos hálózat, sokkal kevésbé voltak fogékonyak a betegségre, mint azok, melyeknél nem alakult ki kapcsolat, és ha mégis megfertőződtek, a tünetek jóval alacsonyabb szinten jelentkeztek.

Egy hasonló tanulmányt készített David Johnson kollégáival (University of Aberdeen), amely azt mutatta ki, hogy a lóbab (Vicia faba) is a gombahálózaton keresztül értesíti egymást a közelgő veszélyről, így is hasznosítva a hálózatot. Ahogy levéltetvek kezdik szívogatni az egyik egyed leveleit, a micéliummal kapcsolatban álló növények elkezdenek levéltetű elleni kémiai védőanyagokat kiválasztani, míg azok a növények, melyeknél nem alakult ki ilyen kapcsolat, nem reagálnak ily módon.

„A valamiféle jelzés ment végbe ezek között a növények között a levéltetvek támadásáról, és ezek a jelek a mikorrhizális micélium hálózaton keresztül jutottak célba.” – David Johnson

 

„Mi általában csak azt látjuk, ami a felszín fölött van, de a legtöbb növény, amit látunk, a felszín alatt összeköttetésben áll.”

 

Mint a mi internetünk, ez a gombahálózat is alkalmas kiberbűnözésre, terrorizmusra, sőt, háborúzásra is. Egyes növények, mint pl. a Cephalanthera austiniae (egy orchidea faj) nem tartalmaz klorofillt, így nem képes fotoszintézisre. Ezért a túlélés érdekében a környező növényektől szívja el a tápanyagokat. Más növények, pl. a fekete dió (Juglans nigra) vagy az apró bársonyvirág (Tagetes tenuifolia) bizonyítottan olyan toxinokat bocsátanak ki a hálózatba, melyek gátolják a környező növények növekedését, ezzel előnyt szerezve a fényért és vízért folytatott harcban.

Egyes kutatások úgy vélik, hogy az állatok, mint pl. a rovarok és a férgek képesek érzékelni az apró változásokat a tápanyagáramlásban a hálózaton keresztül, így könnyebben rátalálnak az ízletes gyökerekre, melyekkel táplálkoznak. Akárhogy is, ezt még nem sikerült meggyőzően, kísérleteken keresztül demonstrálni.

 

„Ezek a gombahálózatok meggyorsítják és hatékonyabbá teszik a növények közti kommunikációt, beleértve a különböző fajok közötti kommunikációt is. Nem gondolunk ebbe bele, hiszen általában csak azt látjuk, ami a felszín fölött történik. De a legtöbb növény, ami látunk, a felszín alatt összeköttetésben áll egymással. Nem közvetlenül a gyökereiken keresztül, hanem gombák micéliumai által.” – Kathryn Morris

 

Minél többet megtudunk erről a jelenségről, annál inkább változni fog a bolygónk növényi életéről alkotott képünk. Egy nap talán képesek leszünk békésen feltérképezni ezt a komplex gombahálózatot, hogy teljességében méltányolhassuk azt.

 

 

Az írás eredeti címe: Plants Communicate Using an Internet of Fungi

Forrás: http://upliftconnect.com/plants-communicate-using-an-internet-of-fungi/

Fordította: Szvitacs Eszter

Lektorálta és szerkesztette: Baranyai Vitália