Részletek

Írta: Vitália Baranyai

Kategória: Fordítások

Közzétéve: 2013. október 07

Találatok: 7788

Eredeti cím: ECOLOGICAL CULTURE DESIGN: A HOLISTIC VIEW

Fordítás: Ecovitka

Átdolgozott kiadás, © Copyright 1999, Dave Jacke

 

 

BEVEZETÉS

Kevés józan, tudatos és hozzáértő ember állítaná, hogy a jelenlegi kultúránk ökológiailag fenntartható. Egyértelmű, hogy sürgősen szükségünk van annak az újratervezésére ahogyan élünk, dolgozunk és játszunk. A szükségleteinket úgy kell kielégítenünk, hogy közben nem tesszük tönkre más élőlények és jövőbeli élőlények lehetőségét a maguk szükségleteinek kielégítésére. Ehhez a feladathoz a permakultúra egy holisztikus [teljességre, egészre törekvő] megközelítést ajánl. A permakultúra a források fenntartható használata és megfelelő technológiák alkalmazása mellett olyan társadalmi-gazdasági struktúrák kialakítását és olyan hit-rendszer létrehozását foglalja magába, melyek az ökologikus technológiákat és erőforrás felhasználást biztosítják, csak úgy mint minden emberi lény elkötelezettségét és felvilágosodását. Valójában a mi hit-rendszerünk, a „belső tájképünk” az ami a legkritikusabb korlátozó tényezője az ökologikus kultúrák kialakulásának.

 

A szó „permakultúra” egyfelől a permanens kultúra (permanent culture), másfelől a permanens mezőgazdaság (permanent agriculture) összevonásából ered, mivel lehetetlen egy kultúrát fenntartani fenntartható mezőgazdaság nélkül. Lényegében a permakultúra mezőgazdaságilag termékeny ökoszisztémák tervezése és együtt-alakuló fejlődése [co-creative evolution], illetve társadalmilag és gazdaságilag együttműködő és igazságos rendszerek tervezése, melyek rendelkeznek a természet sokféleségével, stabilitásával és rezilienciájával. Mivel fenntartható és ökologikus kultúra tudatos tervezése a küldetésünk, elengedhetetlen, hogy megértsük amit tervezünk, különben elbukunk mielőtt elérnénk céljainkat. Mi a kultúra?

 

Bővebben: Ökologikus kultúra tervezése: Egy holisztikus szemlélet

Részletek

Írta: Vitália Baranyai

Kategória: Fordítások

Közzétéve: 2013. október 02

Találatok: 3251

Eredeti cím: Interview with David Holmgren

Fordította: Baranyai Vitália

Forrás: LTEconomy

 

David Homlmgren (született 1955-ben) ökológus, ökologiai tervezőmérnök és író. Jobban ismerhetjük a permakultúra koncepciójának társszerzőjeként, Bill Mollison mellett. 1983 óta Holmgren számos projekt tanácsadójaként tevékenykedik cégén, a Holmgren Design Services-en keresztül. 1991-ben kezdett el permakultúra tervezői tanfolyamokon tanítani és 1993-tól a hepburni otthonában tart PDC-ket (PDC: Permaculture Design Certificate Course: Permakultúra tervezői tanfolyam, melynek során hivatalos tervezői tanusítvány szerezhető - ford.). A 70-es évek - vagyis a permakultúra fogalmának születése - óta David Holmgrennek és Bill Mollisonnak köszönhetően a permakultúra elterjedt az egész világon. Mára számos országban vannak iskolák, kurzusok és farmok, melyekadoptálták a permakultúra elveit. A szó "permaculture" a "permanent agriculture" (állandó mezőgazdaság) és "permanent culture" (allandó kultúra) szóösszetételekből származik. Arról szól, hogy miként éljünk könnyedebben a földön és bizonyosodjuk meg arról, hogy az emberi létet még fenntarthatjuk számos eljövendő generáció számára, harmóniában a természettel. De mit is jelent pontosan a permakultúra? Hogyan lehet az olajcsúccsal való szembenézés eszköze? Mennyit fejlődött a permakultúra a kezdetei óta? David Holmgren, a permakultúra társszerzője megválasztolta ezeket és más kérdéseket.

 

 

 

1. Kérdés: A permakultúra kifejezés a "permanent agriculture" (állandó mezőgazdaság) és "permanent culture" (allandó kultúra) szóösszetételekből származik és a természettel összehangolt életre utal. El tudnád magyarázni, ez mit is jelent pontosan? Kik az elsődleges célpontjai a permakultúrának (multinacionális mezőgazdasági cégek, helyi mezőgazdasági cégek, helyi termelők, helyi, önellátó megzőgazdaság, közösségek, politikusok, kertészkedő vidéki állampolgárok)?

 

Válasz:

Nagyon nehéznek találom ennek a kérdésnek a megválaszolását, mert a permakultúrát mondhatnák a mindenség elméletének (theory of everything). Egyszerűen kifejezve, a permakultúra egy tervezési rendszer a fenntartható életért és fenntartható földhasználatért. Az egyenlet termelői és fogyasztói oldalát is lefedi (hogyan élünk, mik az értékeink és milyen a viselkedésünk). A permakultúra elv, miszerint minimalizáljuk a külső forrásokat a mezőgazdaságban hozzájárul, hogy fenntarthatóvá tegyük azt (vagyis permanenssé, állandóvá). Összehasonlításképpen, a világ mezőgazdasága, mint ahogy jelenleg az emberiség minden más fontos támogató rendszere, erősen függ a nem-megújuló erőforrások szubvenciójától, különosképpen a fosszilis energiahordozóktól. Kulcs kérdés, hogy miként működhet a permakultúra egy alacsony energiafelhasználású jövőben a nem-megújuló források nyújtotta támogatás nélkül. Egy válasz a tervezői megközelítésben keresendő (inkább, mint új technológiákban): egy jól megtervezett környezet minimalizálja az externális energiák szükségességét. Nagy rendszerek (intézmények és vállalatok) újratervezése nagyon nehéz, ha nem lehetetlen (mert a jelenlegi függőségi helyzetekbe struktúrálisan be vannak ágyazva). Ennek folyományaként a permakultúrás tevékenységek elsősorban háztartások és kisléptékű gazdaságok felé irányulnak, akik függetlenül tudnak döntéseket hozni.

 

 

"A permakultúrában az emberek a saját érdekükben

cselekszenek, de cselekedeteik előnyösek a társadalom

egésze számára is."

 

 

 

Bővebben: Interjú David Holmgrennel, a permakultúra társszerzőjével

Részletek

Írta: Istvan Schmidt

Kategória: Fordítások

Közzétéve: 2013. március 04

Találatok: 4118

Ez a könyv akkor kezdődött, amikor egy olyan kertben jártam, amelyiknek olyan hangulata volt, mint az azelőtt látott kertek egyikének sem.

Valami olyan elevenséget éreztem benne, mint amikor korábban trópusi erdőkben jártam vagy korall szirteknél búvárkodtam, ahol a sok összekapcsoló rész egy élő és dinamikus egésszé áll össze. Természetes bőséget árasztanak ezek a helyek. Szomorú, hogy mennyire hiányzik ez az érzés minden ember építette tájból, bármerre is mentem. Annyira gazdagnak tűnnek a természeti tájak, pezsegnek az elevenségtől, morajlik bennük az élet a mi kertjeinkhez képest. Miért van az, hogy míg a vadon erdei és mezői könnyedén fürödnek a kavargó bőségben, addig mi kínlódva nevelünk fel egy pár virágot! Miért kínálnak kertjeink olyan keveset a többi élőlénynek ? A mi kertjeink egy-dimenziós, egyszerű felépítése csak pár zöldséget és virág ad, ha ugyan ad. Eközben a természet egyszerre ezer dolgot meg tud tenni: Élelmet és élőhelyet nyújt a rovaroknak, a madaraknak, a kígyóknak és az őzeknek, gyűjti, tárolja és tisztítja a vizet, megújítja és gazdagítja a talajt, tisztítja és illatosítja a levegőt, stb, stb.

Azután jártam egy kertben, ahol éreztem a természeti rend működését, mégis tele volt gyümölcsökkel és zöldségfélékkel. Hamarosan más hasonlókat is találtam. Néhány úttörő ember olyan tájat alkotott ezeken a helyeken, ahol felhasználják a permakultúra és az ökológiai tervezés új technikáit ugyanúgy, mint az ősi népek és biokertészek régi módszereit, ahol a hangulat a természetet idézi, de közben az embernek is otthont ad. Ezeket az igazi kiskerti ökoszisztémákat a természettől ellesett módszerekkel és felfogással tervezték, és olyan eleven a hangulatuk, mint bármelyik erdőnek. Szerettem volna meg tudni, hogy miként lehet ilyen helyeket létrehozni, és segíteni akartam másoknak is újabbakat létrehozni.

Bővebben: Gaia kertje - Előszó

Részletek

Írta: Istvan Schmidt

Kategória: Fordítások

Közzétéve: 2013. február 24

Találatok: 9771

Sandy Cruz, Jerome Osentowski - Permaculture: Sustainable Farming, Ranching, Living... by Designing Ecosystems that Imitate Nature

Eredeti magyar megjelenés: http://erdokertek.fw.hu/index.htm

Mi a Permakultúra?

A permakultúra az angol permaculture szó átvétele, ami permanens (permanent) és a mezőgazdaság (agriculture) szavak összetételével keletkezett. A permakultúra új megközelítést kínál a fenntartható gazdálkodás, kertészkedés és élet gyakorlatához.

A permakultúra a természeti ökoszisztémák megfigyeléséből indul. Az így nyert tudást felhasználva mesterséges ökoszisztémákat tervezhetünk, amelyek az emberi igényeket szolgálják a természeti környezetet rombolása nélkül. A permakultúrás gazdaságok a növényeket, állatokat, tájakat, szerkezeteket és az embereket olyan együttműködő, szimbiotikus rendszerbe integrálják, ahol az egyik elem terméke a másik elem szükségleteit elégíti ki.

A beállt permakultúrás rendszer minimális anyaggal, energiával és munkaráfordítással üzemeltethető. A "hulladék" erőforrásokat visszaforgatja a rendszerbe, és minimalizálja a szennyeződést. A hasznos és jól jövedelmező fajták bevonásával az emberi szükségleteket hatékonyan szolgálja. A permakultúrás rendszert változékonyra, több tényezősre tervezik, így ha valamelyik tényező kiesik, akkor a rendszer elég stabil, és rugalmasan tovább tud fejlődni. Ez a hosszabb távú gazdasági stabilitás szempontjából nagyobb lehetőséget biztosít, mint a hagyományos rendszer.

A permakultúrát a 70-es végén Ausztráliában fejlesztette ki Bill Mollison és David Holmgren. Azóta összenőtt az alternatív grassroot mozgalmakkal. A permakultúra olyan egyedülálló keverék, amelyet hagyományos gyakorlati megoldásokból és tudományos tudásból, időtlen bölcsesésségből és innovatív ötletekből, időtálló stratégiákból és a világ különböző részeiről összegyűjtött információkból állítottak össze. A bemutató gazdaságok hálózata átöleli a világot.

Permakultúrás rendszereket minden méretben hoztak létre, farmoktól apartmanokig, nagy gazdaságoktól az elővárosokig, és megtalálhatók városokban, kertekben, iskolákban és közösségekben. Minden klíma alatt sikeresnek bizonyultak, legyen az trópusi, sivatagi vagy óceáni jellegű.

Bővebben: Permakultúra: Fenntartható gazdálkodás, állattartás és élet ... Tervezzünk ökoszisztémát a...