Permablog

  • Címlap
    Címlap Itt találod az összes blogbejegyzést.
  • Kategóriák
    Kategóriák Megjeleníti a blogban található kategóriák listáját.
  • Címkék
    Címkék Displays a list of tags that have been used in the blog.
  • Szerzők
    Szerzők Keress rá a kedvenc bloggeredre.
  • Csoportblogok
    Csoportblogok Találd meg kedvenc blog csoportodat.
  • Archívum
    Archívum Korábbi bejegyzések listája
  • Bejelentkezés
    Login Login form
A kategóriából 1 blog bejegyzés van csoportblogban

Még kell aludnunk egy jó párat, de szépen lassan közeleg az időpont, amikor Baji Bélát fogjuk vendégül látni a PermaLom tanyán egy hétvégi permakultúra bevezető erejéig. A kertészkedésnek álcázott forradalom (aka permakultúra) botanikai vonalában nagyon erős Béla és mi ezt a tudást szeretnénk kiaknázni és a tanfolyam részvevői számára is elérhetővé tenni. 

 

permakultura_Baji_Bela_tanf_palkat_sm.jpg

Bővebb infó: permaforum.hu/tanfolyam
Jelentkezés: goo.gl/forms/9F01wruYVX


Már legalább egy tucatszor hallgattam és néztem végig Béla diáit a tapasztalatairól, de mindig fedezek fel benne új és megfontolandó dolgokat. Béla több, mint két és fél évtized kemény kétkezi munkájának eredményét tárja elénk. Mégpedig arról, hogy egy kizsigerelt, csupasz szántóföldből hogyan varázsolt egy polikultúrás dzsungelt a Tápiószele közeli homokon.

...
1241 megjelenés
0

Köszönöm hogy vagytok.
Köszönöm, hogy itt voltatok.
Nem volt minden kerek, sok zavaró tényező, nem részletezem. Azt sem akarom részletezni, amit érzek, a szeretetet, a hálát...Tettekkel szeretném megköszönni, amit értem tettetek az elmúlt pár napban.

Tegnap mikor elmentetek, kiengedtem a birkákat legelni. Tanulván a délelőttből a kisbárányt felvettem ölbe, leültem vele, simogattam. Olyan érzésem volt, mintha megállt volna az idő. Végtelen, sok év óta nem tapasztalt nyugalmat éreztem, mintha nem lett volna semmi dolgom, mintha nem lennék nyakig elhavazva. Csak ültem és simogattam a kisbárányt.  Úgy bújt hozzám, mintha én lennek az anyja, érezte rajtam a nyugalmat. Valami megváltozott mert a tegnapi nap elmúlt, de a nyugalom megmaradt.

A hétvége a tervezésé volt, ma viszont hozzá fogtam a megvalósításhoz. Első körben az állatállomány csökkentése a cél. 5 kacsát, 4 gyöngyöst és egy tyúkot levágtunk ma a mamával. Tudom, ez nem mindenkinek örömhír, de mi húsevők vagyunk. Holnap folytatjuk, van még minimum tíz baromfi aki követi őket. Tíz tojó tyúk egy kakas 3 kacsa és néhány kisebb állatka marad csak, akit még kár lenne levágni.  Ma volt segítségem is, így körbe lett kaszálva a pásztor alja, az utca és néhány gyomosabb hely. Keritést is javitotttak a fiuk, elvetettek nekem 2 zsák krumplit, egy csomó kukoricát és egy kis cukkinit. Sajnos malacot is kellett vágni, bár ez nem volt betervezve. A kis csíkos vietnami malackám epilepsziás tüneteket produkált. Nem tudom mi lett vele, hogy megijedt valamitől, vagy a nagy meleg miatt, fogalmam sincs, de sajnos le kellett vágnunk. Sajnáltam volna veszni hagyni, bár nem nagy darab volt szegénykém, végül megnyúztuk. Minden belső szerve egészségesnek tűnt, így az a döntés született, hogy megesszük. Tamás is megjelent ma, ahogy megbeszéltük és elhozta nekem a kis bakkecskét. Nagyon kis szépséges, beleszerettem :D Bár eleinte kicsit sírdogált, de hamar összebarátkozott az új lakótársaival, és egész délután játszadoztak. Ment a fejelgetés, a két lábra állás, gondolom ez a játék része, hogy ki is a főnök a csapatba. Este már kiment a többiekkel a legelőre és vissza is jött velük gond nélkül. Übernek neveztem el :D Remélem büszke apja lesz majd a következő kecske generációnak. Amugy a lányoktól ma reggel majd 2 litert sikerült kifejnem, gyúrok a sajtra nagyon :D

Ma nem volt idő fotózgatni, de rajta leszek hogy mielőbb fel tudjam tenni valamelyik hirdetési oldalra az eladó bak kecskéket és a birkákat.

Zolival tegnap megbeszéltük, hogy jönnek Helgával segíteni és megcsináljuk az egész legelőre a villanypásztort. Cserébe annyi zöldséget kapnak amennyire szükségük van. Nem csak most, hanem bármikor, amikor csak szükségük van rá. A gyümölcsökből is jut majd nekik, megy, alma körte és barack. Na meg a málna :D Ami még kiderült tegnap, hogy Helga szeret és tud nemezelni...nekem meg van gyapjúm :D  Vajon mi fog ebből kikerekedni?  :D :D

...
943 megjelenés

Szombaton hazaértünk Zágrábból, egy 10 napos tanfolyamról, ahol a permakultúra tanításának módszertanát tanultuk és gyakoroltuk. A tanárok, George Sobol és Rakesh Rootsman, Angliából érkeztek.

 

 

Sajnos pár napos késéssel érkeztük, mert az eredetileg tervezett indulás napjára Gergő nagyon belázasodott. Amikor megérkezünk végül örültünk is annak, hogy nem voltunk ott az elején, mert így is nagyon megterhelő volt Zágráb belvárosában eltöltött bő egy hét. Elszoktunk már a várostól, az állandó zajtól és levegőtlenségtől, de nagyon. No, de nem is ez a lényeg. Túléltük, Gergő is meggyógyult és nem is maradtunk le igazából semmiről, mint az kiderült.

...
1046 megjelenés
0

 

Az idén az első hétvégés bevezető tanfolyamunk Április közepére esett. Más hasonló programhoz képest, az értesítés elég hirtelen jött, és egészen addig, a Soproni érkezésemig izgultam, hogy egy jó programot tudjunk összehozni. A végére viszont minden aggodalom alaptalannak bizonyult, és egy óriási eredményre lehetünk büszkék: Egy teljesen csupasz területre egy gyönyörű szép kertet terveztünk meg, és kezdtünk el létrehozni. A tanfolyam végére rengeteg ágyásba magokat vetettünk el, két komposztálót raktunk össze, egy tűzrakó helyet, egy palántázót, és egy fűszerspirált tóval építettünk. Ami viszont még sokkal fontosabb, távozásunkkor egy rendkívül lelkes, aktív, és együttműködő csapat búcsúztatott, akik rövid betekintésük után a permakulturába, a kertet tovább fogják fejleszteni.

 

Először az éves permakultúra találkozón értesültem erről a tanfolyamról. Etelka mesélte, hogy egy Soproni csoport egy közösségi kertet indít, és meghívtak hogy tartsunk egy permakultúrás tervezési hétvégét náluk. Én nagyon örültem a lehetőségnek, bár egy kicsit féltem az időbeli zsúfoltságtól. Tudniillik, a következő hétvégére már egy másik tanfolyamot terveztünk be Hosszúhetényen, aminek a programján már hetek óta faragcsáltunk. Ki is alakult egy elég jó elképzelésünk a helyi adottságokról, a résztvevők kívánságairól, és hogy ezeket hogyan fogjuk teljesíteni. A Soproniról, viszont, alig volt elképzelésünk. Szerencsére Sára is ugyanolyan lelkesen elvállalta hogy segít, és így hármasban nekiláttunk a tervezésnek.

 

...
994 megjelenés
0