Permablog

  • Címlap
    Címlap Itt találod az összes blogbejegyzést.
  • Kategóriák
    Kategóriák Megjeleníti a blogban található kategóriák listáját.
  • Címkék
    Címkék Displays a list of tags that have been used in the blog.
  • Szerzők
    Szerzők Keress rá a kedvenc bloggeredre.
  • Csoportblogok
    Csoportblogok Találd meg kedvenc blog csoportodat.
  • Archívum
    Archívum Korábbi bejegyzések listája
  • Bejelentkezés
    Login Login form

Talaj

A kategóriából 24 blog bejegyzés van csoportblogban

Beküldve - - - Talaj

Ma a világ talajainak a jelentős része egészségtelen, degradálódott, kizsigerelt és élettelen. Ennek legfőbb okozói a túllegeltetés, a konvencionális, monokultúrás gabona termesztés és az ipari talajszennyezés. Ebben a kérdésben mindannyian érintettek vagyunk, hiszen az életünk forog kockán. Nem véletlen, hogy a talajok leépülésével párhuzamosan az emberek egészsége is egyre csak romlik. Egészséges talaj nélkül nincs egészséges élelmiszer, nincs egészséges ember.

 

a1sx2_Original1_soil-degradation-map.gif

Talajdegradáció a világon (piros: nagyon degradált talaj, sárga: degardált talaj, halvány: stabil talaj, szürke: növénytakaró nélkül)

 

...
4163 megjelenés

A talaj aggregátumok azok, ahol az ásványi világ és a biológia csodálatos, állandóan változó násztáncban egyesül. Nem csak a kőzet mállásában van a biológiának szerepe, de a talajszemcsék (homok, iszap és agyag) nagyobb egységekké, ún. aggregátumokká csoportulásában is. 

Talaj-aggregatum.jpg

Ásványok, gyökerek és pirinyó élőlények sokszínű szövedéke (Forrás: nature.com)

 

Sokszor halljuk azt a kifejezést, hogy a talaj morzsalékos. Ez annyit tesz, hogy az újjaink jözött morzsolgatva egy talajrögöt, az apróbb darabokká esik szét, ezek az aggregátumok (amiken belül még ici pici mikroaggregátumok vannak). Az a jó, ha a szétmorzsolt granulátum szerű darabok 1 cm vagy annál kisebb átmérőjűek. Ha ennél nagyobb darabokra esik, vagy netán rögökben marad, akkor tudjuk, ezen a talajon még dolgoznunk kell, mert vélhetőleg rossz a vízháztartása, tápanyag gazdálkodása és levegőtlen. Javítani úgy tudunk rajta, ha élettel töltjük meg. 

...
4343 megjelenés

Beküldve - - - Talaj

Akkor hát az ígéretemhez  híven most vizsgáljuk meg a talaj alakító tényezőit nem  itt nem a nyújtófára és a nokedli szaggatóra kell gondoljuk ám mégsem áll messze ez a két eszköz a valóságtól ha elvonatkoztatunk ...
A talaj termő képességét minden hatás írányítja egy bizonyos irányba az egyik kevésbé jó felé tolja a talaj dinamikát ám a másik ehhez hozzá adódva már jobb talaj tulajdonságokkal nézhetünk szembe ezért nem szabad teljes mértékben elválasztani egymástól a tényezőket de a megértés és a bemutatás ,levezetés érdekében egyenként foglyuk tárgyalni és a végén egy példán keresztül össze kötjük a tényezők egymásra és a talajra való hatását.
Az orosz rendszer szerint (Dokucsajev) öt fő tényező van ami nagyban rá nyomja bélyegét a talajra ezek az éghajlat , alapkőzet ,domborzat ,növényzet ,a talajok kora (vagyis az idő), ezekhez hozzá adódnak járulékosnak kikiáltott tényezők amik ugyan olyan fontos kiegészítéséül szolgálnak az 5 fő tényező mellet olyan mintha ez lenne az olajozás a rendszerben  ők nem mások mint a mikroorganizmusok ,az állatok, és az ember mely nem mindig viszi előre a talaj fejlődését de sok esetben viszont pont jó irányba tolja el a fejlődést.
De azt ne felejtsük el ,hogy ezek a tényezők mind egyen rangúak egymással.
Kezdjük hát az éghajlattal Ha ez egyes éghajlati hatásokat vizsgáljuk rájövünk ,hogy a legnagyobb szerepe a hőmérsékletnek és a csapadéknak van a legnagyobb hatása a csapadék legnagyobb hatása abba áll hogy ha nagy a mennyisége kilúgzódási folyamatok (elsavanyosodás)  kerülnek előtérbe  melynek hatására az A szintből lemosódnak a B szintbe a sók, tápanyagok egyéb mállás termékek, melyek sok esetben humusz anyagokkal is kiegészülnek, ezek ugye önmagukban nem a legjobban kedveznek a mai mezőgazdasági tevékenységnek de a mezőgazdasággal  ellen tétben a természet a lemosódótt sókat tápanyagokat nagyon jól  hasznosította a legtöbb ilyen helyen erdők telepedtek meg és itt térnék ki arra hogy bármennyire is próbáltam kitérni itt most csak az éghajlatra nem lehet mert ezek a tényezők annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz hogy az elképesztő,a másik eset ha relatíve kevés a csapadék akkor ezek a vízben oldható sók táp anyagok a felső A szintben halmózodnak fel   tehát az éghajlat tényezői alatt a másik igen fontos tényező a hőmérséklet mind a talajban mind a levegőben fontos a hatása ,a talajban pl a relatíve meleg  és lúgos viz oldja a kovasavat. Ezek az úgy mond laterit talajok melyekből a kovasav a talajvízbe távozik  csak meleg forró éghajlat alatt alakulnak ki, és emelett a hőmérséklet annyira kedves a lebontó mikrobáknak ,hogy szinte minden szerves anyagot lebontanak, hasonló hatásra alkultak ki a sárga és vörös földek vagy a mediterrán terrra rossa talajok, a mi éghajlatunkon ez nem annyira jelentős nálunk a hőmérséklet hatása inkább a talaj élet aktivitását és nyugalmát befolyásolja ezen kívül a vegetáció elindulását és leállását ,a párolgás a talajban is fontos folyamat mivel a vízpárában oldott ionok felkerülhetnek egy bizonyos talaj szintig ott kiválhatnak és ott beléphetnek az (adszorpciós komplexbe) felületi meg kötödésbe vagy oxigénnel dús  rétegbe kerülve kicsapódnak(koaguálnak)  el oxidálnak ilyen lehet a vas esete.

A vas kiválások utalhatnak még arra ,hogy nagy általánosságban melyik rétegig emeli fel a vízet a legalsó vízzáró rétegtől a  talaj a kapillárisokon mivel itt vörös kiválást tapasztalunk tehát itt érintkezik előszőr oxídatív körülményekkel a vas mint ion , és akkor itt eljutottunk a  talaj víz formáihoz de erről most ne így is túl tömény lesz ez a jegyzet , tehát ennek a kapilláris víznek a befolyása a káros sok feljuttatásában mutatkozik(nem mindig sőt sok esetben kedvező hatást vált ki nem káros sokat  !) melyek hatására a szerkezet erősen leromolhat , tömött hasábos ,vagy folyós  szerkezetet mutat hat a talaj,ilyenek a szikesek melyek ha nagyon magas töménységben tartalmaznak na ion-t akkor az agyag ásványok víz hatására elfolyósodnak mivel túl lúgos a környezet (szologyosodás) ezzel a levegő és víz,hő táp anyag gazd romlik jelentős mértékben , A levegőtlen talajban (talaj víz hosszú időn keresztül) kékes szürke szín jelez

ez a gelj ebben a szintben ha sok a ferro vegyület ill a Mg igen káros lehet. A hőmérsékletnek még ezen kívül olyan hatása van ,hogy

 b2ap3_thumbnail_Kp-1850.jpg

segíti a fizikai mállást közvetlenül tágulás stb a biológia kémia mállást pedig közvetve a víz hőfokával és a talaj élőlények aktivitásán keresztül .Magában az éghajlatnak jelentős szerepe van a helyi növénytakarónak is mivel a hideg tűrőbb és árnyék tűrő fajok a hegyek domboldalak északi oldalán fognak megtelepedni ezzel ellentétben a d-i oldalon a meleget és fényt kedvelők ezáltal más folyamatok fognak lejátszódni a talajban mivel más lesz a növényzet és hőmérséklet hatására a talaj mikro és makro faunája egyik oldalt mint a másik és a növények teste lebomolva teljesen más anyagokat tartalmaz majd ami elviszi a képződést egyik vagy másik folyamat felé , számtalan példát felvetést lehetne még az éghajlat hatására felhozni de térjünk át az éghajlattal szorosan kapcsolatban álló ..á tudjátok mit amit az elején modtam ,hogy csak magát egyik jelenséget vizsgáljuk azt vegyétek semmisnek mert nem lehet igy(legalább is az én részemről) vizsgálni a dolgokat próbálok valami rendszerbe tovább haladni de lehet ,hogy egy kicsit össze visszának fog tűnni nem is az a lényeg hanem ,hogy magát a rendszert és az azokból ki induló összefüggéseket képesek legyünk meglátni otthon is  ne csak papíron ,tehát a domborzat úgy nyomja rá hatását a talajra, hogy megint befolyásolj a növénytakaró összetételét ugyis mivel minnél feljebb megyünk annál több tűlevelűvel fogunk találkozni ez alatt teljesen más talaj alakul mint egy lombos erdő alatt sokkal savanyúbb kilúgzodottabb , rosszabb szerkezet stb.. de a hőmérsékletet is befolyásolja és ugyan úgy .. tudjuk mire hat a hőmérséklet ..  sokszor figyeltem meg az Alföldön ,hogy egy területen a buckák humusz szegényebb homokot tartalmaztak de ha lejjebb megyünk a laposabb részen ahol közelebb van a talaj víz egyből sötéttebb rétiesedő homokkal találkozunk  ezt maga a növényzet is jól mutatja számunkra ilyen növények pl a boglárka félék , magától értetődően a sás nád, dús   nagyobb levélzettel rendelkezőb2ap3_thumbnail_Kp-1699.jpg

...
1527 megjelenés
0

Beküldve - - - Talaj

Előző bejegyzésemben nagyvonalakban írtam a talaj komponenseiről. Most elérkezett az idő, hogy egy lépéssel mélyebbre hatoljunk a témában. Ebben a bejegyzésben az ásványi világba szeretnék belekukkantani és a talaj szemcseösszetételével, azaz textúrájával foglalkozni.

Toti írt egy szösszenetet a talajok kialakulásával kapcsolatban, ahol beszél a fizikai, kémiai, biológiai mállásról és a talaj élettel történő benépesüléséről. A mállás során, attól függően, hogy milyen hatások érik a kőzetet és miből van, kialakulnak a homokszemcsék, az iszap és az agyag. Ezeket első körben pofon egyszerűen szemcseméret alapján szokás megkülönböztetni:

a1sx2_Thumbnail1_particle_sizes.png

Homok, iszap és agyak szemcsék méretaránya

 

...
9126 megjelenés

Beküldve - - - Talaj

Min mállik a dolog ?

Hol is kezdjem soraimat ?Kész káosz ez ami most itt van a fejemben minden gondolat kavarog bennem , de az agyam pontosan tudja mit hogy és hova helyezzen rakjon egy egymást segítő szervezeti egység .Ez adta az ötlete hát persze hát hol máshol kezdhetné az ember ha a talajt taglalja hát pont a szervezeti egységeknél.
Vagy …várjunk !
És ha pont mint egy lakóhelyet mutassak be ?
Úgy isten igazából csak úgy bele túrnék mint egy vakond ,a nagy körmeivel és amit a sötétben talál azt jó ízűen megenném.

Hát akkor ez lesz az élni és élni hagyni természettől vezérelt elven működő rendszer az maga a talaj. Melybe mi bele nyúlkálunk a nélkül ,hogy pontosan tudnánk mi hogy történik mi miért van de szerencsére több visszajelzéssel az emberek kezdik felismerni mi jó rossz vagy rossz a kertészeti és mezőgazdasági talaj művelési technikákkal és elvekkel. Ellenben azt meg kell jegyezzem ,hogy az arany közép út irányítson mindig minket( sajnos van hogy én is letérek róla) de legalább erre törekedjünk, tehát ebből a szemszögből nézve  vizsgáljunk magát a talajt vagy a művelési rendszereket , kijelenteni egyértelműen nem lehet ,hogy egyedül ez az üdvözítő megoldás vagy hogy egy bizonyos dolog hasznos vagy káros-e.
 Tehát csapjunk is bele a lecsóba.
Mi is igazából a talaj ? Hogy jött létre ?
Erre a két kérdésre szeretnék ebben a két irányba szeretnék kitérni a mostani jegyzetben.
Ha azt állítja az ember, hogy az összes talaj kivétel nélkül  egy tömör kemény kőzet volt akkor lehet hogy először elmosolyodva néznek az emberek de ha  feltárjuk az összefüggéseket akkor egyből másként fest a táj.
b2ap3_thumbnail_Kp-1799.jpg

 

Három fő fázisra osztható a kialakulás  a legelső folyamat de szorosan el nem választható a majdani kettestől , ő nem más mint a fizikai mállás. Ennek a tényezőnek a hatására aprózódnak darabolódnak fel a kőzetek. Gondoljunk csak bele a fagy  és hő váltakozásával tágul szűkül a kőzet ez feszültséget gerjeszt ez az energia valahol ki kell távozzon a kőzetből így hát repedések jönnek létre a gyenge pontokon és repedések sora… eztán a szél a kisebb  szemcséket hordja így másik darab kövecskét tovább súrolja koptatja és bele fújja a patakocskába mely görgeti tovább sodorja osztályozza koptatja(kő,kavics,durvahomok,finom homok) és itt kezd kapcsolódni szervesen a második mállási folyamathoz a kémia málláshoz itt az előzetesen megmállott kőzet törmeléket a vízben oldott  savak főként a szénsav elkezdik kioldani a kőzet alkotókat kezdenek felvehető állapotba kerülni az ásványi anyagok a szilikátok ekkor elmállanak és létrejönnek az agyag ásványok tehát egy igen hasznos szervetlen kolloid keletkezik  mely a feloldott ásványi anyagokat magához köti mint a török szultán háremét cserélgeti ide oda adja attól függően kinek nagyobb a vágykeltő ereje (az elektron negatívítása).

...
1576 megjelenés

Beküldve - - - Talaj

Első ránézésre a talaj szilárd halmazállapotúnak tűnhet. De ez csak a látszat, pontosabban a történetnek csak a fele. Valójában szilárd, folyékony és légnemű is egyben. Az alábbi ábra kitűnően szemlélteti, hogy valójában mik az összetevői:

talajalkotok_20150117-104531_1.jpg 

Egy egységnyi térfogatú talajnak közel felét teszi ki szilárd, ásványi anyag. A másik fele pedig pórustér, ami hatalmas jelentőséggel bír. Ettől talaj a talaj. Ez teszi lehetővé benne az életet. Egyébként csak egy élettelen valami lenne. Por, szikla.

poruster.jpg

Pórusok és a bennük lévő víz, levegő és szervesanyag

...
6022 megjelenés

Már évek óta halogatom egy, a hétköznapi ember nyelvezetére passzintott talajtannal foglalkozó blog elindítását. Mi is lehetne jobb alkalom ennek a halogatásnak a száműzésére, mint az, hogy az Egyesült Nemzetek (UN) kikiáltotta a 2015-ös évet a "Talaj nemzetközi évének".

Csodálatos dolog, hogy egyre több figyelem kezdi övezni ezt az oly könnyen tönkrevágható, megannyi titkot rejtő, izgalmas világot. Csúnya szóval azt is mondhattam volna, hogy erőforrást. Mert számunkra a talaj végül is az. Sőt az életünk alapja. 

 

talaj-hasznalat-csuszda.jpg

 

...
Címkék talaj talajtan
2261 megjelenés

Beküldve - - - Talaj

b2ap3_thumbnail_alomszek.jpgEgyre nagyobb divat a fűrészporos toalett használata, egyre többen mernek arra válalkozni, hogy egy vederbe könnyítsenek magukon. Sőt idén nyáron már egy fesztiválra is betört az alomszék használata.

 

Védhetjük vele a környezetet? Naná.

Trendi? Hú de még mennyire.

Egyszerű? Nagyon!

 

Amig egy vörörbe belepottyantunk és letakargatjuk egy kis fűrészporral, addig minden nagyon egyszerűnek tűnik. Azonban mi történik utána? Ez egy kritikus kérdés. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy hová kerül és mi történik a maszlaggal. Láttam már alomszék tartalmat csak úgy a budi mőgé hordva kicsiny kupacokba és az árnyékszék mellé hányva, takarás nélkül bűzölögve. Tegnap egy barátom, aki még viszonylag új a komposztbudi használat terén a jóváhagyásomat kérte a cucc elhelyezésének tekintetében: a gyümölcsfák alá hordja, vigyázva, hogy nehogy a fa kérgére fröcsögjön, a korona körfogata alá. Jaj jaj jaj, mondom erre én sopánkodva. Kaki, pisi szerte széjjel a tanyán... Erre biztos, hogy nem adom áldásomat. Akkor inkább ás egy kisebb lyukat a földbe, abba önti a vödör tartalmát és letakarja talajjal, erősködött a cimborám. Jaj, jaj, jaj, sopánkodok tovább. Ez a beszélgetés késztetett arra, hogy most billentyűt ragadjak.

 

...
7781 megjelenés