A földön élő fajok 25%-ának ad otthont a talaj. Skacok! A talaj él. Ha hagyjuk.
"Az igazi talaj aktív, él és mozog!"
Sajnos manapság valahogy mégsem hagyjuk élni, ugyanis a fenntarthatatlan földművelési gyakorlatunk következtében a világ talajainak 25%-át már tönkre tettük. Sőt minden évben egy egész magyarországnyi terület kerül ki a mezőgazdasági művelés alol, mert annyira degradálódott. Mindez elsősorban a talajélet kipusztítására vezethető vissza.
No, de nem a rossz híreket hivatott szajkózni ez a bejegyés, hanem inkább egy kicsit részletesebben szeretnék szólni a már oly sokat emlegetett talaj táplálékhálóról.
John Michael Greer azt a kérdést tette fel a The Long Descent (magyarul A hosszú hanyatás) című könyvégen, hogy ha száz év múlva megkérdezzük, mi lehetett a XX. század legnagyobb teljesítménye, vajon milyen választ kapunk. Talán a holdon való landolás? Az információs technológia? Genetikai térkép? Szerinte a legnagyobb felfedezések a talajban és az élelmiszertermelésben felismert összefüggések.
A növényektől a mikróbákon át az emlősökig mindenki aki él és mozog, a táplálékháló része
A talajban a kölcsönhatások egy elképesztő hálózata van működésben. Az ökológia minden mindennel összefügg elve itt mutatja meg magát a legjobban. Mégis azért tartott ilyen sokáig ez a felismerés a modern civilizációnk számára, mert ezekben kölcsönhatásokban szereplő élőlények nagy része egyszerűen szabad szemmel nem látszik. Aztán a techológia és a mikrobiológia tudományának fejlődésével is leginkább csak a kártevőkre és azok tenyésztéses vizsgálatára fókuszáltak.
És végül mára itt tartunk :) Nam csak felismertük, hogy milyen fontos a tápanyag háló, de egyre több módszer születik az életszerűbb vizsgálatára és arra, hogy hogyan kelthetjük életre azt ami most még veszni látszik.
Az egész történet a fotoszintetizáló szervezetekkel, az elsődleges termelőkkel kezdődik. Ők azok a szerencsés élőlények, akik a nap energiájából tudják beszerezni az energiájukat, hogy szervesanyagot termeljenek. Ilyenek a növények, zuzmók, mohák és a fotoszintetizáló baktériumok. A tudós társadalom szerint a fotoszintetizálásra képes cianobaktériumoknak köszönhetően indulhatott meg a földi élet, akik a levegő széndioxid tartalmát használva elkezdtek oxigént termeli.
Szinte minden más talaj élőlény túlélése ezeken az elsődleges termelőkön múlik, közvetlenül vagy közvetve. Tehát vagy közvetlenül megeszik azt aki fotoszintetizál (pl. a növényevők) vagy valaki olyat esznek, aki fotoszintetizálót eszik. Haha és végül is mi is a talaj tápanyagháló részei vagyunk. Vagyis konvencionális értelemben inkább csak a kifosztói, ha nem juttatjuk vissza ami kijön belőlünk vagy ha életünk elmúltával elégetjük a testünket (vagyis hát így is visszakerülünk a körforgásba, csak épp először nem a legmegfelelőbb helyen és leginkább szennyezés formájában).
Amőba hammm bekapja a zöld algát (forrás)
Szóval, ahogy a talaj élőlényei kajálgatják egymást és osztozkodnak az energiában, közben termelnek is anyagokat. Pl. kakit. Amikor egy fonálféreg vagy egy amőba megeszik egy baktériumot, akkor kifele már mások által (pl. növények által) felvehető formában jön ki az anyag. A növények gyökerei ezen felül még különféle váladékokat is kibocsájtanak, ezzel csalogatva, táplálva olyan mikroorganizmusokat, akik aztán a növények számára szolgáltatnak tápanyagot.
Összességében a növények és a talaj mikroorganizmusai egy összetett és szoros hálózatot alkotnak. Sőt ugyan ez igaz a talaj felszine alatti és feletti mindennemű földi életre. Kár lenne tovább ringatnunk magunkat abba a téves képzetbe, hogy mi valahogy ettől függetlenek vagyunk!!
Nagyon is részesei vagyunk és képesek vagyunk arra, hogy a talaj hanyatlását megállítsuk és élettel töltsük meg. Az organikus mezőgazdaság, a biodinamika, a komposztkészítés, az agroerdészet, a szántásmentes mezőgazdálkodás (no-till) csak a sor kezdete. Ha a talaj egészségben tartására törekszünk az előző bejegyzésemben közölt elvek betartásával, akkor mi is a megoldás részeseivé válunk.
Ajánlom Kökény Attila blogját, aki érdekes cikkeket és írásokat közöl a talajmegújító mezőgazdaságról. Itt a talaj tápanyaghálóról is találtok egy ennél sokkal részletesebb bejegyzést :)
Csodálatos mikobiológiai diverzitást kívánva búcsúzom,
Vitka