EcoVitka

  • Címlap
    Címlap Itt találod az összes blogbejegyzést.
  • Kategóriák
    Kategóriák Megjeleníti a blogban található kategóriák listáját.
  • Címkék
    Címkék Displays a list of tags that have been used in the blog.
  • Szerzők
    Szerzők Keress rá a kedvenc bloggeredre.
  • Csoportblogok
    Csoportblogok Találd meg kedvenc blog csoportodat.
  • Archívum
    Archívum Korábbi bejegyzések listája
  • Bejelentkezés
    Login Login form

Aggregátumok, avagy mitől lesz morzsalékos a talaj

Beküldve - - - Talaj
  • Betűméret: Nagyobb Kisebb
  • 2572 megjelenés
  • 11 hozzászólás
  • Felíratkozás frissítésekre
  • Nyomtatás

A talaj aggregátumok azok, ahol az ásványi világ és a biológia csodálatos, állandóan változó násztáncban egyesül. Nem csak a kőzet mállásában van a biológiának szerepe, de a talajszemcsék (homok, iszap és agyag) nagyobb egységekké, ún. aggregátumokká csoportulásában is. 

Talaj-aggregatum.jpg

Ásványok, gyökerek és pirinyó élőlények sokszínű szövedéke (Forrás: nature.com)

 

Sokszor halljuk azt a kifejezést, hogy a talaj morzsalékos. Ez annyit tesz, hogy az újjaink jözött morzsolgatva egy talajrögöt, az apróbb darabokká esik szét, ezek az aggregátumok (amiken belül még ici pici mikroaggregátumok vannak). Az a jó, ha a szétmorzsolt granulátum szerű darabok 1 cm vagy annál kisebb átmérőjűek. Ha ennél nagyobb darabokra esik, vagy netán rögökben marad, akkor tudjuk, ezen a talajon még dolgoznunk kell, mert vélhetőleg rossz a vízháztartása, tápanyag gazdálkodása és levegőtlen. Javítani úgy tudunk rajta, ha élettel töltjük meg. 

Az aggregátumok homok-, iszap- és agyagszemcsékből, szerves anyagból, gyökér hajakból, gomba fonalakból, mikroorganizmusokból és azok kiválasztási termékeiből tevődnek össze. Közöttük, a találkozási pontoknál pedig pórusok vannak. A pórusokat levegő, szerves kötőanyagok vagy talajoldat tölti ki.

 

aggregatum-hierarchia.jpg

Aggregátumok felépítése

 

Az agyag részecskék (és az iszap is valamennyire) különös képességgel rendelkeznek, hogy egymáshoz illetve a humuszhoz tapadjanak fizikai és kémiai folyamatokkal. Ez különösen a legapróbb, mikroszkópikus méretű aggregátumoknál jelentős, amik az építő kövei a nagyobb szemmel látható aggregátumoknak. A homok nem rendelkezik azokkal a fizikai, kémiai tulajdonságokkal, mint az agyag. A nagyon sok homokot tartalmazó talajok sokkal nehezebben állnak össze, itt a biológia egyedül felelős az aggregátumok kialakulásért. 

A biológia három féle úton alakítja az aggregátumkat:

1. A talajlakó élőlények ásó és alakító munkája. Itt különösen a giliszták izgalmasak, mert az ő emésztőrendszerükön a talaj is kereszül megy a benne található mikróba koktéllal együtt. Ürülékük egy csodálatos, humuszban gazdag anyag. A növények gyökerei is folyamatosan mozgatják a talaj részecskéit, távolítva, máshol közelítve őket egymáshoz.

2. Gyökerek és gombafonalak ragacsos hálózata a talajszemcséket összekapcsolja. Homokos talaj esetében esszenciális a gombák és gyökerek ezen hatása.

3. Szerves ragasztóanyagok kiválasztása mikróbák, különösen baktériumok és gombák által. Ezek a ragasztóanyagok (pl. a mikorhizza által kiválasztott glomalin) individuális talajrészecskéket is össze tudnak tapasztani, illetve a mikroaggregátumokat nagyobb makroaggregátumokká ragasztják össze.

 

Ha az élet hiányzik a talajból, mert kipusztítjuk állandó bolygatással, vegyszerezéssel, akkor az aggregátumok összezuhannak és megszűnik a morzsalékos talaj szerkezet. Víz hatására azonnal szétzuhan, és nem tudja megtartani azt. Továbbá nem képes szellőzni, hogy a mikroorganizmusok és a gyökerek számára elegendő mennyiségű levegő álljon rendelkezésre. A rossz szerkezetű talaj védtelenné válik az erózióval szemben. Elindul egy ördögi kör, egy lefelé tartó spirál, megjelennek a betegséget okozó élőlények, akik jobban adaptálódnak a zord körülményekhez. Ha termelni szeretnénk, akkor kétségbeesetten nyúlunk olyan eszközökhöz, amik tovább rontják a helyzetet. Pl. ún. növényvédő szerekkel, gomba, féreg és egyéb írtó kemikáliákkal esélyt sem adunk a biológiának, hogy újra kezdje a munkát és a talaj regenerálásába fogjon. Egyre intenzívebb szántással igyekszünk a talajt levegőztetni, de csak tovább tépjük, szakítjuk és égetjük benne a szervesanyagot és végül egy még tömörödöttebb talajt kapunk. Don Quijote simán elbújhat a mai modern ember szélmalom harca mögött.

 

Hogy miként hozhatod vissza az életet a talajba?

A fizikai, kémiai és biológiai fegyverkezés beszüntetésével és szervesanyag hozzáadásával. A talaj szervesanyag tartalmát komposztálással, talajtakarással, mulcsozással, takarónövények, zöldtrágyák ültetésével fokozhatod.  

 

Végezetül pedig :) A bejegyzés elején említett morzsolgatós módszeren túl egy sokkal látványosabb kísérletet is végezhetünk: 

slake-test.png

Talaj aggregátumok stabilitásának vizsgálata (Forrás: www.soilsecretsblog.com)

 

Vízzel töltsünk meg két nagyobb befőttes üveget. Az üveg szájához helyezzünk valamilyen rácsot, ami belelóg a vízbe. Erre a rácsra helyezzünk egy bolygatatlan területről és mondjuk egy konvencionális szántóról származó talajmintát. Ezeket óvatosan vételezzük és szállítsuk, hogy ne essenek szét még a kísérlet elött.

A kép szinte magáért beszél: az a talajminta, amiben benne vannak a szerves ragasztóanyagok, ami él és stabil, az nem mállik bele a vízbe. Amelyikből hiányzik mindez, az amint víz éri, azonnal széthullik.

 

A hozzászólásoknak mindig nagyon örülök :)

Illatos, morzsalékos talajt kívánva búcsúzom.

Vitka

Miről szól ez a blog? Itt azokkal a gondolataimmal és élményeimmel találkozhatsz, amelyek valamiért kikívánkoznak belőlem. Mesélek a PerMaLom tanyáról, ahol egy sokrétű élettér kialakításához használjuk a permakultúra tervezési rendszerét. Olykor indíttatást érzek arra, hogy egy-egy angol nyelvű irományt lefordítsak. De sokszor azt is megosztom, ami éppen motoszkál a fejemben. Ha leírom, az nekem is segít tisztába tenni a gonolataimat. Éppen ezért, amit itt olvasol, az egy pillanatnyi állapotot tükröz. Amint a gondolatok szavak formájában megjelennek a monitoron – a születésük pillanatában – el is évülnek. Meghalnak és újjászületnek minden pillanatban, amikor új tapasztalattal, ismerettel gazdagodunk. Tehát arra kérlek, hogy ne vegyél mindent készpénznek abból, amit itt olvasol. Amit nyújtani szeretnék, az a gondolatok felébresztése, inspiráció. Izgalmas időket élünk, melyben egy közös álmodásra és dialógusra invitállak.


“Egy ember álma, az csak egy álom.
Az együtt álmodás egy új valóság kezdete.”
F. Hundertwasser

Hozzászólások

  • hargi
    hargi 2015 febr. 10, kedd

    Az aggregátumok kialakításában a biológia mellett a (kolloid)kémiának is szerepe van. Az agyagásványok felületén megkötődött ionok milyensége nagyban befolyásolja ezt a folyamatot. Ezért lehet pl. bizonyos szikeseket meszezéssel megjavítani (a nátriumiont kálciumra cserélve), vagy ezért lehet nátriumtartalmú öntözővízzel tönkretenni talajokat.
    Toti kedvéért leírom, hogy a gyökérzet morzsalékképző hatását már Viljamsz is felismerte, ezért vezette be a füvesherét a vetésforgóba. ;)

    Válasz Mégsem
  • ecovitka
    ecovitka 2015 febr. 10, kedd

    Köszi Hargi a kiegészítést. A nagy egyszerűségre való törekvésemben a kolloidkémiát ennyivel intéztem el: "Az agyag részecskék (és az iszap is valamennyire) különös képességgel rendelkeznek, hogy egymáshoz illetve a humuszhoz tapadjanak fizikai és kémiai folyamatokkal."

    Úgy tudom (nem tapasztalatból, hanem tankönyvből és hallomásból), hogy a meszezés csak ideiglenesen nyújt segítséget. Nálunk szík van és most azon dolgozom, hogy biológiai úton javítsam a talajt. Meglátjuk mi lesz az eredmény. Elaine Ingham, akitől ezeket tanulom, egyre inkább azon az állásponton van, hogy a biológiával (és a körülményekhez illeszkedő növényzet termesztésével) helyre lehet hozni bármilyen talajt. Még mindig van bennem egy adag szkepticizmus, de azért adok neki egy esélyt.
    Egyébként tényleg látom magam elött, ahogy a Na miatt "szétrobbant" talajszerkezet helyre tud jönni részben a humusz kolloidképző hatása miatt, részben pedig a gombafonalak fantasztikus aggregátum képző tulajdonságai miatt.
    Az az érzésem, hogy a szík ott jelent igazán nagy problémát, ahol folyamatos bolygatásnak van kitéve a talaj és ahol rendszeresen öntözés alatt áll (vagy magas a taljvíz). Ott jobb híjján meszeznek, mert egy állandó gyökértömegnek esélye sincs megtelepedni, a humusznak esélye sincs feldúsulni.

    Enne a Viljamsz nevű úriembernek a munkáihoz hol lehet hozzájutni?

  • hargi
    hargi 2015 febr. 10, kedd

    A szikesből is van többféle, fajtától függ a javítás módja (mész, gipsz, lignit, digózás, vízelvezetés,stb.), de szerves anyag hozzáadásával biztos nem lősz mellé, az mindenre jó. Herke Sándor volt a szikek javításának nagy apostola Magyarországon, művei (Viljamszével együtt) antikváriumokban fellelhetők (vagy a Mezőgazdasági könyvtárban Budapesten az Attila úton, ha jársz arrafelé). Szerintem segítség nélkül nemigen fog változni a szikes, ha a bolygatatlanság magától elég volna, a szikes területeink már mind átalakultak volna valami mássá. Viljamsz műveiből persze a normális információk mellett azt is megtudod, hogy a szovjet mezőgazdaság mennyivel jobb, és hasonlók, de a lényeg kihámozható belőle

  • hargi
    hargi 2015 febr. 10, kedd

    Egyébként, ha megfordulsz Szegeden, tudok kölcsönadni régi könyveket

  • ecovitka
    ecovitka 2015 febr. 10, kedd

    Szupi! Szeged, Magbörze?

  • toti2
    toti2 2015 febr. 11, szerda

    az a véleményem ,hogy csak magában biológiai úton nem lehet megjavítani sem a szikeseket,sem a mai talajokat (a mai talajokon a műtrágya , túlzott taposás stb .. értek) mindig komplexen kell egy helyzethez hozzá állni, és lehet ,hogy vannak tények ,de azokat a tényeket megváltoztathatja a környezet ,körülmények.
    Először szerintem egy sziken is kell segiteni talaj helyes talaj műveléssel mert gondoljunk bele attól függően mennyire szikes az adott talaj de ha szét esnek a talaj agyagásványai nem lesz mi morzsalékossá tegye a talajt mert "alapból" nincs megfelelő porús térfogat sem a mi számunkra hasznos biológiai szervezetek megtelepedésére, tehát amit Elan is mond helyeslem de kell hozzá egy talaj művelés is ,hogy a lehető legjobban alkalmazni tudjuk,plusz ott van az is hogy helyi viszonyokban milyenek a talajra mért hatások, domborzat vízrajz stb... ahhoz mérten kell alkalmazkodnunk,(hargi emlitett párat,javitásokból) ,és egy szemlélet is mivel gyorsan vagy lassan akarom javítani a tlajom attol is sok minden függ , és hogy valaki abból él meg és mondjuk ha 1 ha-ja van ebből 0.3 szik akkor drasztikusan gyorsan kell javítani ha szántóföldi zöldséget termeszt te ha hajtat nem biztos hogy gyorsan akarja stb.. tul bonyolitom a dolgokat de ezt sok élet helyzet felfogás is közrejátszik a talajaink javításában.A minnél változatossabb növény összetétel is igen fontos ismét viljamszra utalnék (már ugyis igen népszerűvé tesszük persze ezek a viljamszi alap okosságok sem mindig minden hol .. tudjátok ) és ebben Elainek is igaza van ...a biólógiával de ehhez talaj állapottól függően külömböző beavatkozások is szükségesek ezek főleg a biológiai változás nem hipp hopp megy de ezt gondolom itt mondanom se kell csak ugy ide szúrtam ,, ezért nem szeretem az olyannokat hogy márpedig szántani nem kell ,, mi? mindig ezt kérdezem magamtól ha olyan a talaj szerkzete ,biológiája stb akkor oké de ha még nem olyan akkor muszály a helyes talaj művelést bezetni ahhoz hogy elhagyhassuk esetleg a szántást de ehhez leht hogy a szántás helyes alkalmazásán vezet az út hogy mit tudom én 5 év mulva teljesen elhagyhatom majd ,,, itt viszont Manninger Adolf nevét emliteném meg aki igen rég ota a szántást kiváltó helyetteiső nem is tudom melyik szót használnám hozzá sekély talaj művelési rendszerét kidolgozta ...

  • toti2
    toti2 2015 febr. 11, szerda

    plusz itt beugrott egy kis dolog hargi gondolat menetén tovább haladva a humusz anyagok minősége is befolyásolja az aggregátumok mennyiségét és minőségét (fulvosavak kontra humin savak)

  • toti2
    toti2 2015 febr. 11, szerda

    Viljamsz Talajtan Van áám neki egy különöss milliöje ,mintha vissza utaztál volna időben, szmélyi kultusz , szovjetunió dicsőitése de ott vannak közte az infok és ahogy hargi mondta is kikell olykor bogarászni ,.hogy mit is akar mondani de akkor is egy jó kis mű

    Csongrádon
    http://konyv.vatera.hu/szakkonyv_kezikonyv/mezogazdasagi/talajtan_a_foldmuvelestan_alapjai_1950_akademia_2033644784.html

    Fekete ,Zsodos,Hargitai,: Talajtan és agrokémia Ehhez csak annyit füznék hozzá,hogy igazi magyar talajtan orosz elvekkel megfűszerezve nekem ez a TALAJTAN nem a Stefanovits...

    Válasz Mégsem
  • AttilaK
    AttilaK 2015 márc. 16, hétfő

    Technológia

    A kimerült szántóföldi talajokat nem lehet egy-egy kiválasztott résztevékenységgel vagy kegyszerrel új életre kelteni. Ehhez a teljes technológiát alkalmazni kell, az egyre csökkentett, okszerűen alkalmazott forgatás nélküli talajművelést, a mikrobiológiai oltóanyagokat, szükség esetén kémiai/fizikai talajjavítást, nagy változatosságú köztes takarónövényeket és aki teheti, az állati kölcsönhatásokat. Ezek összessége fogja segíteni a talajt az adott klímán elérhető maximális termékenység elérésben a szántóföldön. Ezt a rendszert pedig tetszés szerint lehet adaptálni kertészetre, gyümölcsösre, erdőkertre, legelőre, amire csak akarja az ember.

    Válasz Mégsem
  • toti2
    toti2 2015 márc. 16, hétfő

    akkor ugy érzem közel azonos véleményt fejtettünk ki
    Ehhez a teljes technológiát alkalmazni kell, az egyre csökkentett, okszerűen alkalmazott forgatás nélküli talajművelést



    mindig komplexen kell egy helyzethez hozzá állni, és lehet ,hogy vannak tények ,de azokat a tényeket megváltoztathatja a környezet ,körülmények.

    akkor oké de ha még nem olyan akkor muszály a helyes talaj művelést vezetni ahhoz hogy elhagyhassuk esetleg a szántást
    A lényeg a KOMPLExitás

  • AttilaK
    AttilaK 2015 márc. 16, hétfő

    A szántás

    elhagyása nem esetleges, hanem alapkövetelmény. Van persze aki ásógéppel varázsolt a pH3-as gránitmorzsalék földjéből méter mély fekete talajt, hatalmas mennyiségű komposzt felhasználásával, de többen vannak, akik notillel érték el a méter mély fekete talajt, mindössze jól összeválogatott takarónövényekkel. Mivel én a szántóföldi kultúrákban gondolkozom elsősorban, a legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldásokat támogatom, száz hektárokon nem lehet ásógéppel csoszogni.
    Van már itthon is hozamrekorder, aki notillel is dolgozik, lassan szaporodni fognak a komplex gondolkodású parasztok.
    A lényeg mindenképp a holisztikus szemlélet.

Hozzászólás

Vendég 2019 nov. 14, csütörtök