A talaj aggregátumok azok, ahol az ásványi világ és a biológia csodálatos, állandóan változó násztáncban egyesül. Nem csak a kőzet mállásában van a biológiának szerepe, de a talajszemcsék (homok, iszap és agyag) nagyobb egységekké, ún. aggregátumokká csoportulásában is. 

Talaj-aggregatum.jpg

Ásványok, gyökerek és pirinyó élőlények sokszínű szövedéke (Forrás: nature.com)

 

Sokszor halljuk azt a kifejezést, hogy a talaj morzsalékos. Ez annyit tesz, hogy az újjaink jözött morzsolgatva egy talajrögöt, az apróbb darabokká esik szét, ezek az aggregátumok (amiken belül még ici pici mikroaggregátumok vannak). Az a jó, ha a szétmorzsolt granulátum szerű darabok 1 cm vagy annál kisebb átmérőjűek. Ha ennél nagyobb darabokra esik, vagy netán rögökben marad, akkor tudjuk, ezen a talajon még dolgoznunk kell, mert vélhetőleg rossz a vízháztartása, tápanyag gazdálkodása és levegőtlen. Javítani úgy tudunk rajta, ha élettel töltjük meg. 

Az aggregátumok homok-, iszap- és agyagszemcsékből, szerves anyagból, gyökér hajakból, gomba fonalakból, mikroorganizmusokból és azok kiválasztási termékeiből tevődnek össze. Közöttük, a találkozási pontoknál pedig pórusok vannak. A pórusokat levegő, szerves kötőanyagok vagy talajoldat tölti ki.

 

aggregatum-hierarchia.jpg

Aggregátumok felépítése

 

Az agyag részecskék (és az iszap is valamennyire) különös képességgel rendelkeznek, hogy egymáshoz illetve a humuszhoz tapadjanak fizikai és kémiai folyamatokkal. Ez különösen a legapróbb, mikroszkópikus méretű aggregátumoknál jelentős, amik az építő kövei a nagyobb szemmel látható aggregátumoknak. A homok nem rendelkezik azokkal a fizikai, kémiai tulajdonságokkal, mint az agyag. A nagyon sok homokot tartalmazó talajok sokkal nehezebben állnak össze, itt a biológia egyedül felelős az aggregátumok kialakulásért. 

A biológia három féle úton alakítja az aggregátumkat:

1. A talajlakó élőlények ásó és alakító munkája. Itt különösen a giliszták izgalmasak, mert az ő emésztőrendszerükön a talaj is kereszül megy a benne található mikróba koktéllal együtt. Ürülékük egy csodálatos, humuszban gazdag anyag. A növények gyökerei is folyamatosan mozgatják a talaj részecskéit, távolítva, máshol közelítve őket egymáshoz.

2. Gyökerek és gombafonalak ragacsos hálózata a talajszemcséket összekapcsolja. Homokos talaj esetében esszenciális a gombák és gyökerek ezen hatása.

3. Szerves ragasztóanyagok kiválasztása mikróbák, különösen baktériumok és gombák által. Ezek a ragasztóanyagok (pl. a mikorhizza által kiválasztott glomalin) individuális talajrészecskéket is össze tudnak tapasztani, illetve a mikroaggregátumokat nagyobb makroaggregátumokká ragasztják össze.

 

Ha az élet hiányzik a talajból, mert kipusztítjuk állandó bolygatással, vegyszerezéssel, akkor az aggregátumok összezuhannak és megszűnik a morzsalékos talaj szerkezet. Víz hatására azonnal szétzuhan, és nem tudja megtartani azt. Továbbá nem képes szellőzni, hogy a mikroorganizmusok és a gyökerek számára elegendő mennyiségű levegő álljon rendelkezésre. A rossz szerkezetű talaj védtelenné válik az erózióval szemben. Elindul egy ördögi kör, egy lefelé tartó spirál, megjelennek a betegséget okozó élőlények, akik jobban adaptálódnak a zord körülményekhez. Ha termelni szeretnénk, akkor kétségbeesetten nyúlunk olyan eszközökhöz, amik tovább rontják a helyzetet. Pl. ún. növényvédő szerekkel, gomba, féreg és egyéb írtó kemikáliákkal esélyt sem adunk a biológiának, hogy újra kezdje a munkát és a talaj regenerálásába fogjon. Egyre intenzívebb szántással igyekszünk a talajt levegőztetni, de csak tovább tépjük, szakítjuk és égetjük benne a szervesanyagot és végül egy még tömörödöttebb talajt kapunk. Don Quijote simán elbújhat a mai modern ember szélmalom harca mögött.

 

Hogy miként hozhatod vissza az életet a talajba?

A fizikai, kémiai és biológiai fegyverkezés beszüntetésével és szervesanyag hozzáadásával. A talaj szervesanyag tartalmát komposztálással, talajtakarással, mulcsozással, takarónövények, zöldtrágyák ültetésével fokozhatod.  

 

Végezetül pedig :) A bejegyzés elején említett morzsolgatós módszeren túl egy sokkal látványosabb kísérletet is végezhetünk: 

slake-test.png

Talaj aggregátumok stabilitásának vizsgálata (Forrás: www.soilsecretsblog.com)

 

Vízzel töltsünk meg két nagyobb befőttes üveget. Az üveg szájához helyezzünk valamilyen rácsot, ami belelóg a vízbe. Erre a rácsra helyezzünk egy bolygatatlan területről és mondjuk egy konvencionális szántóról származó talajmintát. Ezeket óvatosan vételezzük és szállítsuk, hogy ne essenek szét még a kísérlet elött.

A kép szinte magáért beszél: az a talajminta, amiben benne vannak a szerves ragasztóanyagok, ami él és stabil, az nem mállik bele a vízbe. Amelyikből hiányzik mindez, az amint víz éri, azonnal széthullik.

 

A hozzászólásoknak mindig nagyon örülök :)

Illatos, morzsalékos talajt kívánva búcsúzom.

Vitka