EcoVitka
Befagytunk - olvadunk
- Betűméret: Nagyobb Kisebb
- 3200 megjelenés
- 4 hozzászólás
- Nyomtatás
- Könyvjelző
Az Ópusztaszeri biogazda tanfolyammal kezdődött és zárult is a három hetes országjáró kiruccanásunk. Voltunk többek között Hosszúhetényben is. Megnéztük, hol is szervezi Zsanett a Bevezetés a permakultúrába tanfolyamot, összejöttünk a helyiekkel és belemerültünk a giliszta komposzt és humuszkészítés rejtelmeibe. Egy helyi családnál láttunk biciklivel hajtott mosógépet és hulladék csempéből gyönyörűen kirakott padlót.
Miután Nagyszékelyben 3 napig melegedhettünk Czúczék rakétakályháján (ami annyira kellemes volt, hogy elfelejtettem lefotózni), azt is megtudtunk a téli Élőfalu találkozón, hogy egy 6-7 fős család esetében mekkora földterület szükségeltetik az önellátáshoz. Természetesen meghatározott paraméterek mellett történt a számítás, nagyon sok kölcsönhatást kihagyva a modellből. De azért nagyon tetszett a srác mondanivalója. A számot direkt nem írom le, mert úgy gondolom, hogy nem lehet ezt a kérdést ennyire általánosítani. Minden körülmény és élethelyzet más, az egyes paraméterek változékonysága pedig akkora, hogy egy ilyen számmal dobálózni, anélkül, hogy a teljes prezentációt bemutatnám, nagyon félrevezető lenne.
Egy másik fiatalember 54 városi családot fogott össze, akik vidéken közösen vettek egy földterületet. Itt helyiek alkalmazásával termesztik meg az éves zöldség szükségletüket, lekvárokat, befőtteket. Követendő példa.
Az elmúlt hetek nagy hidegeit a városi tanyánk fűtetlenül, három hétre magára hagyva bizony kissé megszenvedte. Az elméletet, miszerint egy vályogház sosem hül 3-4 celsius fok alá, a minimum maximum hőmérő és az elfagyott csővezetékek is megdöntötték. Így most a mosdáshoz havat olvasztunk, ivóvizet pedig az éppen utunkba eső csodásabbnál csodásabb artézi kutakból hordunk.
Hozzászólások
-
2012 febr. 26, vasárnap
Na, nálunk dettó ugyanez van! Vezeték elfagyott, cső megrepet, víz nincs. Két 25 literes hordót töltögetünk, most a nagybátyjámékhoz tett látogatásra is vittem magammal egyet megtölteni. Nálunk a havat telebombázták a kutya meg a tyúkok, úgyhogy nem tudunk olvasztani. Az a rendszer, hogy egyikünk csövön a repedést befog, másik megnyitja a vízóránál a csapot, futás,hordó megtölt, víz elzár.
Volt a télnek egy nagyon durva mélypontja, mikor már mindezen dolgok tönkrementek: ágy, nagyházban a fűtés, vízvezeték, elmentünk Szegedre szülinapozni, mivel limitált a büdzsé, ezért gondoltuk, stoppal. Nem jött össze, végül két részletben, összefagyva értünk haza, én előbb. Be akarok gyújtani, de csak ömlik ki a füst, nem megy... gáz elfogyott, kaja semmi.
Végül kint a félig kész tyúkolból tákoltam egy bográcsozót, a MÉH telepről tulajdonított bogrács alá raktam tüzet (órák kérdése volt csupán, vizes fából a -10-ben) és ott főztem, amíg a kedves párom kipucolta a sparheltet meg a füstcsövet. Na, akkor, szétfagyott lábujjakkal, azt mondtam, hogy ez a tél nem volt semmi... Sokat küzdöttünk, és megállapítottuk, hogy a tanyánkon nem lesznek vívezetékek és központi fűtés.
Azt hiszem ez a tél sok rekordot megdöntött, a családban a beállított 5C-os termosztálás ellenére fagyott meg a falakban a vízvezeték, tehát lehet, hogy belül tatotta magát a vályogház a hőmérséklethez, csak a falak nem bírták...
A télálló Cavallo nero káposzta sem bírta, bár úgy látom a hajtáscsúcsok mintha még újra éledhetnének...egy galambfióka is elpusztult nálunk, a párja (általában 2 tojás van) nem kelt ki, pedig őket fólia falak is védik 3 oldalról és persze a szülőpár melege.
Az egyre melegedő idővel már a magvetésekre és palántázásra gondolok, a Biokultúra újságban remek gyakorlati cikk van palánta nevelésről, biocsávázásról.