EcoVitka

  • Címlap
    Címlap Itt találod az összes blogbejegyzést.
  • Kategóriák
    Kategóriák Megjeleníti a blogban található kategóriák listáját.
  • Címkék
    Címkék Displays a list of tags that have been used in the blog.
  • Szerzők
    Szerzők Keress rá a kedvenc bloggeredre.
  • Csoportblogok
    Csoportblogok Találd meg kedvenc blog csoportodat.
  • Archívum
    Archívum Korábbi bejegyzések listája
  • Bejelentkezés
    Login Login form

Csodásan diverz komposztot csinált 20 lelkes tanonc - nézzünk bele

Beküldve - - - Kategorizálatlan
  • Betűméret: Nagyobb Kisebb
  • 3843 megjelenés
  • 4 hozzászólás
  • Nyomtatás

Egy tavalyi talaj tápanyag hálózat vizsgálati képzés (aka mikroszkópos tanfolyam) egyik résztvevője említette, hogy nagyon szereti a mikróbás fotóimat és nagyon szeretne látni még. Már lassan egy év telt el azóta. Újra és újra eszembe jut, de nem sikerült a tettek mezejére lépnem. Mostanáig. Egy kézzel gépelve, az alvó kislányommal a karomon teszem most közzé ezt a pár fotót, amik az egyik komposztomról készültek.

Egyik nap sétálgattam a kertben. Ahogy elmentem az egyik komposzt ketrecmellett, hírtelen kedvem támadt kicsit beletúrni. Ez egy nyáron összerakott termokomposzt, ami nagyon hírtelen melegedett fel, majd 3-4 forgatás után viszonylag hamar lehülésnek indult. Ennek a kevés, de nagyon melegedő N-dús anyag és a rengeteg faapríték volt az oka. Arra számítottam, hogy jó sok gombafonalat fogok benne látni.

 

a1sx2_Original2_gallyaprts_20180207-130237_1.JPG

Változatos kerti nyesedékek aprítása. Sok fás anyag került a mixbe, ami alapvető egy jó gombás komposzt létrehozásánál.

 

a1sx2_Thumbnail1_termo-komposzt.JPG

A komposzt egy nyári tanfolyamon készült, ahol az egyik gyakorlati feladat egy termokomposzt összerakása volt.

 

Sok féle képpen lehet komposztot csinálni. Ezt a módszert többek között azért szeretem nagyon, mert az alapanyagok összetételének körültekintő megválasztásával egy meglehetősen magas mikrobiológiai diverzitású komposzt állítható elő, ami patogén és gyommag mentes. 

 

Erős késztetést érzek arra, hogy írjak még a komposztálás folyamatáról, de most nem ezért ragadtam billentyűzetet. Hanem arról szeretnék inkább lelkendezni, hogy milyen csoda tárult a szemeim elé, amikor engedve a kíváncsiságomnak, lehuppantam a mikroszkóp elé. 

Amikor beledúrtam a komposztba elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy vannak-e gombák. Szabad szemmel is jól lehetett látni a komposztot átszövő gyönyörű fonalakat. Arra viszont nem számítottam, hogy a teljes mikrobiológiai tápanyagháló eszméletlen mennyiségben és fantasztikus diverzitásban ott fog nyüzsögni benne. A teljes alatt azt értem, hogy minden trofikus szintet képviselő egyed volt benne, soha nem látott változatosságban. És mindez télen (igaz, ez egy jó meleg és csapadékos tél). Általában baktériumokat, gombákat, protozonokat és fonalférgeket vizsgálunk. Hát íme néhány kép és videó. A felvételek mind 400x-os nagyításon készültek.

 

Először jöjjön néhány gombafonal. Azt szeretjük látni, ha a gombafonal szép színes és viszonylag vastag. Amitől tartunk az a vékony és áttetsző.

Termo-komposzt-gomba-fonal.jpg

 

termo-komposzt-hasznos-gomba.jpg

 

Jöjjön néhány protozon:

 

IMG_0679.jpg

A sokféle házas amőba egyike.

 

Helyes kis ostoros. A kép közepéről indul és szépen haéad jobbra az elöl és hátul található egy-egy kis ostor segítségével.

 

Rendkívül elfoglalt csillós protozon. Nagyon sok féle volt a komposztban, de csak őt sikerült elcsipni, mert viszonylag kis területen tevékenykedett és nem úszott ki folyton a képből.

 

Fonalférgek is szép számmal akadtak. Íme egy gombafogyasztó:

 

Gomba-fogyaszt-fonalfreg.jpg

Ez a srác akkora volt, hogy amikor megláttam hírtelen nem tudtam, hogy 100 vagy 400x-os nagyításnál vagyok. Olyan nagy volt, hogy szabad szemmel is látni lehetett, ahogy ficánkol a tárgylemezen. Ez itt most 400X-os, hogy látszódjon a szájszerve. A kis tüskéje, amivel a gombák nedvét szívja ki éppen be van húzódva.

 

És végezetül egy gyönyörű meglepetés: 

Komposzt-Medvellatka-tardigrade.jpg

Legnagyobb örömömre ez a helyes kis medveállatka is tiszteletét tette nállunk, miután hazatért az űrsétáról.

 

Üdvözletem kedves olvasó a kis mikroszkópikus barátaim nevében is.

Miről szól ez a blog? Itt azokkal a gondolataimmal és élményeimmel találkozhatsz, amelyek valamiért kikívánkoznak belőlem. Mesélek a PerMaLom tanyáról, ahol egy sokrétű élettér kialakításához használjuk a permakultúra tervezési rendszerét. Olykor indíttatást érzek arra, hogy egy-egy angol nyelvű irományt lefordítsak. De sokszor azt is megosztom, ami éppen motoszkál a fejemben. Ha leírom, az nekem is segít tisztába tenni a gonolataimat. Éppen ezért, amit itt olvasol, az egy pillanatnyi állapotot tükröz. Amint a gondolatok szavak formájában megjelennek a monitoron – a születésük pillanatában – el is évülnek. Meghalnak és újjászületnek minden pillanatban, amikor új tapasztalattal, ismerettel gazdagodunk. Tehát arra kérlek, hogy ne vegyél mindent készpénznek abból, amit itt olvasol. Amit nyújtani szeretnék, az a gondolatok felébresztése, inspiráció. Izgalmas időket élünk, melyben egy közös álmodásra és dialógusra invitállak.


“Egy ember álma, az csak egy álom.
Az együtt álmodás egy új valóság kezdete.”
F. Hundertwasser

Hozzászólások

  • SzucsCsaba
    SzucsCsaba 2018 febr. 16, péntek

    Termokomposzttal kapcsolatos kérdések, felületi komposztálás (mulcsolás)

    Egyik nap sétálgattam a kertben. Ahogy elmentem az egyik komposzt ketrecmellett, hírtelen kedvem támadt kicsit beletúrni.
    : )))

    A termokomposzt összetételéről lehet még tudni valamit? Pontosan mi volt az összetevők aránya? Mi volt az a könnyen melegedő N-dús anyag? Általában azt szokták mondani, hogy 2 rész C-dús anyaghoz kell 1 rész N-dús anyag, azt hiszem. Legalább is, eddig én ehhez tartottam magam.
    Mivel permetezi a srác a komposztot? Vízzel, esetleg egyéb anyag is van benne? Hány napos lehet a cucc a képen, már elég barnás a színe és jól meg van ereszkedve is.

    Írtad, hogy sokféleképpen lehet komposzot összerakni és csinálni. Engem most a helyszínen való komposztálás (sík-, felületi komposztálás) érdekel nagyon, most éppen egy Gyulai Iván-féle mélymulcsos ágyással próbálkozom. Ennek is vannak előnyei, kevesebb melóval jár (legalább is nem kell forgatni), igaz ez egy lassú komposzt és/vagy mulcseljárás türelmesebb fajtáknak. Arról fogalmam sincs, ez milyen diverzitású élőhelyet teremthet.
    De abban is kicsit elbizonytalanodtam, hogy pontosan mi határozza azt meg, hogy végül egy gazdag élővilágú komposztot kapjunk, hiszen korábban említetted - ha jól emlékszem -, hogy egy gondosan összerakott és elkészített komposzt elég gyatra eredményt adott a mikroszkópod alatt vizsgálva.

  • Vendég
    Vitália Baranyai 2018 febr. 20, kedd

    RE:Termokomposzttal kapcsolatos kérdések, felületi komposztálás (mulcsolás)

    Szia. Igen, lehet tudni az összetevőket, de most nincs nálam az a papír amire felírtam, úgyhogy csak emlékezetből válaszolok. Nagyon nagy %-ban tartalmazott faaprítékot (olyan 60-65%). Ennek egy része korábban darált, fenyőt is tartalmazó anyag. Egy része frissen darált, de nagyon régi (több éve száradó) gallyak. A másik része frissen darált, de különböző koru kerti nyesedék. Tulajdonképpen sok féle korú, sok különböző fajból származó fás kerti nyesedék.
    Volt közepes C:N arányú kerti holmi: ezek olyanok, amik friss zöldek, de nem pillangósok vagy más N fixálók. Kb. olyan 25-30%-ban. Talán került bele egy ici-pici konyhai zöldség maradék.
    A magas nitrogén egy pici része csirketrágya, max 1%. Ebbe egy kis faforgács alom is volt, az a fásba számít. Arra nem emlékszem, hogy hozattunk-e trágyát vagy sörcefre került-e bele. A sörcefre valami brutálisan belobbantja a komposztot. És biztos, hogy került bele egy-két jó vödörnyi molyrágta rozs. A magok nagyon magas N tartalmúak, ezért melegítik fel annyira a komposztot. Szerintem magas N max 10% arányban került bele.
    Ezeken kívül tettünk bele egy olyan 5 %-nyi faszenet (az a komposztálás szempontjából inert).
    Térfogat %-okról beszélek.

    Igen csak vízzel permetezi. Folyamatosan nedvesíteni kell, ahogy rakjuk össze.

    Itt a képen még sehány napos sincs a komposzt. Éppen rakjuk össze. Nincs megereszkedve, hanem még nem raktuk tele a ketrecet. Annyira nem barnás a színe a képen. Tehettem volna képet a mostani állapotról...

    Én csináltam felületi komposztálást. Nagyon szép mikrobiológiát lehet vele teremteni. Különösen, ha nagyon diverz anyagokkal csinálod a rétegeket. Nekem volt egy olyan ágyásom, ahol kezdetnek egy 5-6 különböző anyagból álló, kb. 30-40 cm vastag mulcsot fektettem le. Aztán folyamatosan pótoltam, ahogy esett össze, más anyagokkal is. Ami éppen rendelkezésre állt. A második évben már valami fenomenális mikrobiológia volt a talaj felső rétegében, ami egyébként nagyon szép, laza, komposztos volt.

    A Gyulai Iván féle mélymulcsos történetnek (az én értelmezésemben) az az esszenciája, hogy lótrágyával kevert szalmát használ. Ettől komposztálódik olyan szépen. Így kötődnek meg a trágyában lévő a tápanyagok és a szalmában lévő szén.
    Mi próbáltunk hasonlót nagyon vastag szalma réteggel, mert nem volt trágyás szalmánk. Az is visszaszorította a gyomokat valamennyire és szép lassan át is nedvesedett (nem nagyon öntöztünk azon a területen). Valamennyire pórhanyos is lett a talaj, de nem kellett elájulni az eredménytől. Ha nincs meg a kellő C:N arány, akkor a szalmában lévő szén nagy része a levegőbe illan el és nem épül be a talajba. Igaz ez minden magas C tartalmú mulcsra egyébként. Itt egyebek mellett burgonyát termeszettünk, amiből a pockok sajnos többet ettek, mint mi.

    Még egy dolog, amivel számolni kell: a felületi komposztálás és mélymulcsos eljárás esetén nem tudjuk azt a hőmérsékletet elérni, amiben a patogének, káros szervezetek és a gyommagval elpusztulnak. Oda kell figyelni, hogy milyen forrásból jön a mulcsanyag. A lovak állítólag nem tudják megemészteni a gyommagvakat, tehát a magok a trágyában is benne vannak. Nem emlékszem amúgy, hogy Iván különösebb gyom problémáról beszámolt-e.

    Azt tudod-e, hogy van itt a fórumon egy topik, ahol ez az Iván féle mélymulcsos eljárás Iván bevonásával alaposan ki van vesézve? https://www.permaforum.hu/permaforum/index.php/forum/9-Növénytermesztés-Gombák/8182-ivan-kertje?limitstart=0&start=78
    Szerintem lehet, hogy közvetlenül Ivántól is tudsz még itt kérdezni, mert elvileg email értesítést kap arról ha valaki kérdést tesz fel ebben a topikban.

    Ez egy jó kérdés, hogy mi határozza meg, hogy jó minőségű lesz a komposzt. Nekem így néhány év távlatában az a meglátásom, hogy a változatos hozzávalók, a megfelelő nedvesség (50, max 60% -- marokpróba 1-2 csepp), nem túl sokáig tartó termofil szakasz (15-20 nap), és nem túl magas hőmérséklet (max 65 fok és az is csak max 2-3 napig), illetve az érési fázisban is megfelelő nedvesség tartalom (min 40%).

    Válasz Mégsem
  • ispi
    ispi 2020 aug. 11, kedd

    Kérdés Komposzt készítésről.

    Kedves Vitália!

    Olvasva soraid, egy régóta foglalkoztató kérdés merült fel bennem. A háznál kicsi a kertünk, de tartunk tyúkokat. Még apósom csinált egy beton falú 1x1x1m -es gödröt ahova a trágyát belapátolom a mai napig, de az ebből származó anyag nem igazán serkenti a növényeket. Van olyan komposzt készítési eljárás, amit én is tudnék alkalmazni? Kb 2-3 hetente takarítom az udvarukat, ahova végezetül szalmát szórók szét vékonyan, az óljukba faforgácsot szoktam szórni. A Konyhai hulladék is a tyúkokhoz kerül, ha füvet nyírunk az is. Eddig az volt a legjobb amikor gilisztákat vettem és a gödörbe dobtam őket. Nem férnek hozzá a tyúkok, mert raklappal takarom, hogy egy kevés szellőzés is legyen. Régebben vaslemezzel volt lezárva, az szerintem nem volt jó ötlet. A napi maradék vizet oda öntöm, tehát mindig nedves.

    Előre is köszönöm válaszod: Ispi (Ispán János)

  • ecovitka
    ecovitka 2020 szept. 17, csütörtök

    RE:Kérdés Komposzt készítésről.

    Szia János,
    Számos oka lehet annak, amiért a komposztod nem serkenti a növényeket. Anaerob körülmények között rothadási folyamatok zajlanak, ami jelentős tápanyag veszteséggel jár. Az így kialakult mikrobiológiai populáció nincs összhangban a növények igényeivel és nem javítja a talajod egészségi állapotát. Illetve az éretlen komposztban fitotoxikus anyagok is lehetnek.
    Én nem tenném gödörbe a komposztálandó anyagot. Egy ilyen beton gödörben nagyon kicsi esélye van a levegő bejutásának, ami a jó minőségű komposzt készítéséhez elengedhetetlen. Nekem a pontheggesztett hálóból vagy vasbeton térhálóból készült ketrec vált be a legjobban. Ebbe nagyon szépen lehet rétegezni a tyúkoktól kikerülő anyagot, a konyhai hulladékot és a fűnyesedéket. Egy másik ketrecben érdemes lombot, faaprítékot tartani, amit minden alkalommal, amikor trágyát, konyhai maradékot és fűnyesedéket kihelyezel, azokat be tudod takarni. Ez segít a megfelelő C:N arány elérésében. A fűnyesedéket össze is keverheted lombbal mielött a ketrecbe teszed, hogy ne fülledjen be.
    Amikor megtelt a ketrec érdemes átforgatni (akár többször is) és benedvesíteni és még fél évig érlelni a komposztot, úgy hogy már nem adsz hozzá semmit.

Hozzászólás

Vendég 2024 márc. 19, kedd