A korábbi évekkel ellentétben, amikor is állítólag nagy részben elméleti képzés zajlott, idén hatalmas hangsúlyt fektetnek a gyakorlatra. Ez számomra hatalmas öröm, mert így én is sokkal többet tudok tanulni. Az elmélet már egy kicsit a könyömömön kezd kijönni. Na nem mintha annyira vérprofi lennék, de most az érdekel leginkább, hogy hogyan is zajlik a talajjavítás és az ehhez kapcsolódó komposzt és folyékony oltóanyagok készítésének folyamata. Az online videókat hallgatva már azt éreztem, hogy nem bírom tovább hallgatni Elanie hangját. Annyit hallgattam már... Tavaly nyáron az online kurzus, aztán egyéb hangfelvételek. Egy kicsit telítődtem.

Szóval gyakorlat.

Hogy is épül fel a kurzus. Az egyetem területén lévő egyik melegházban teszünk egy kísérletet a talajjavításra. Először innen vettünk talajmintákat és keztük el vizsgálni, illetve megmértük a talaj tömörödöttségét. A fószer, aki a melegházat gondozza különféle problémákról számolt be. A teljesen vegyszermentesen művelt sorokban különféle kártevők ütötték fel a fejüket: a gyökérzöldségeken lebzslő gyökérgubacs fonálférgek, a káposztaféléket borító lisztharmat és a frissen ültetett uborkákon csámcsogó ászkarákok.

 

meleghazban.jpg

Diákok vizsgálónak a dög meleg fóliasátorban

 

A fáma úgy szól, hogy egy egensúlyban lévő, egészséges tápanyag háló ellehetetleníti a kártevők térhódítását.

Ahhoz, hogy vizsgálni tudjuk a talajt és a komposztot, meg kell tanulni a mikroszkóp használatát. A suli nagyon szuperül fel van szerelve: mindenkinek olyan mikroszkóp jutott, amivel fotókat és videókat is tudnak készíteni a látottakról.

 

diakok-mikroszkoppal.jpg

A diákok első ismerkedése a mikroszkóppal.

 

Tegnap nekiláttunk a komposztépítésnek is, amihez kerítés drótból hajlított ketreceket hsználunk.

komposzt-ketrecek.jpg

Komposztáló ketrecek

 

Két féle receptet próbálunk ki. Az egyikbe kevesebb, a másikban több magas nitrogén tartalmú anyag kerül: 5% illetve 10% (térfogat százalék) sör cefre. Fás anyagból 50%-nyi került mind a két halomba; előre átnedvesített fa-aprítékot és egy kevés száraz, de benedvesített falavelet használtunk. Végezetül pedig zöld anyagként 45% ill. 40%-nyi friss fűnyesedéket, zöldség szárakat és gyomokat tettünk a halmokba.

 

komposzt-epites-magasN-anyag.jpg

Igencsak erősen illatozó sör cefre, amit egy mikrosörfőzdéből szereztek a tanársegéd kollégák

 

komposzt-epites-fas-anyag.jpg

A faaprítékot már 3 nappal a komposztépítés elött el kell kezdeni belocsolni és minden nap nedvesíteni, hogy megfelelő legyen a komposzt nedvességtartalma

 

komposzt-epites-zold-anyag.jpg

Zöld anyag: fűnyesedék, zöldségszárak és gyomok

komposzt-epites.jpg

A viszonylag pontos mérés érdekében mindenki kapott egy műanyag vödöt és 10 vödörnyi anyagot adott a halmokhoz a megfelelő arányban. Közben egyvalaki folyamatosan locsolta a készülő kupacot.

 

Fontos az épülő halom folyamatos nedvesítése, hiszen a megfelelő nedvességtertalom hiányában a komposztálódás folyamata nem tud beindulni. A fenti képen látható egy kis tartály a slag végén: ez huminsavat tartalmaz, ami folyamatosan adagolódik a klórozott csapvízhez. Hogy miért van erre szükség? A klórt azért adagolják a csapvízhez, hogy kiölje a biológiát és ez ártalmas a komposztálódás folyamatára nézve. A huminsav megköti a klórt. 

 

A komposzthalom ideális nedvességtartalma 50%, amit ma reggel ellenőriztünk. Ehhez a legegyszerűbb módszer egy marék anyag kézzel való összeszorítása. Ha az ujjaink között megjelenik egy kis dzsúz, akkor olyan 40% körül van a nedvességtartalom. Ha 1 csepp lé kicseppen, akkor 50%, ha 2 akkor 60%, ha 3 akkor 70%. Ez eléggé sacc per kb.-nak tűnik így első blikkre, de gyanítom, hogy jól működik. Ennek ellenére a terveim között szerepel, hogy labor mérésekkel ezt leellenőrizzem.

 

Komposzt-nedvessegtartalom.jpg

Komposzt nedvességtartalom vizsgálata.

 

A komposztálódás folyamatát illetően egy másik kritikus tényező a hőmérséklet. Ezt is ma reggel mértük. Méghozzá 3 ponton. Az éppen uralkodó szélirány oldalán, a szélárnyékos oldalon és felülről. Mindhárom esetben kb. a komposzt közepébe szútruk a hőmérőt. A magasabb N tartalmú komposzt egy kicsit melegebb volt (olyan 48 C fok), a másik pedig alacsonyabb (37 C fok). Igazából egyik sem teljesen kielégítő, ugyanis a hőmésékletnek fel kell szöknie legalább 50 C fokra. Igaz még nem telt el 24 óra amikor mértük, úgyhogy még esélyes hogy fel fog menni a hőmérséklet (a kevés cefrét tartalmazó kupac esetében kétlem, hogy elérjük a kívánt hőmérsékletet).

 

komposzt-homerseklet-meres.jpg

Hőmérők elhelyezése

 

Mit lehet tenni, ha nem megy fel a hőmérséklet a kívánt értékre? Ez egy következő bejegyzés témája lesz. Most elmegyek egy kicsit bicózni, mielött elér az agyhalál.

 

Ha bármi kérdés felmerül benned és azt a hozzászólásokban közre is adod, annak nagyon örülök, mert akkor mindannyian többet tudunk tanulni :)

 

Csodás napokat.

Vitka