EcoVitka

  • Címlap
    Címlap Itt találod az összes blogbejegyzést.
  • Kategóriák
    Kategóriák Megjeleníti a blogban található kategóriák listáját.
  • Címkék
    Címkék Displays a list of tags that have been used in the blog.
  • Szerzők
    Szerzők Keress rá a kedvenc bloggeredre.
  • Csoportblogok
    Csoportblogok Találd meg kedvenc blog csoportodat.
  • Archívum
    Archívum Korábbi bejegyzések listája
  • Bejelentkezés
    Login Login form

Kimondom: a talaj szervesanyag tartalma nemzeti kincs!

Beküldve - - - Kategorizálatlan
  • Betűméret: Nagyobb Kisebb
  • 2071 megjelenés
  • 0 hozzászólás
  • Nyomtatás

Szomszédainknál, akik állattenyésztéssel foglalkoznak rendszeresen lehetőségem nyílik arra, hogy beleolvassak a Kistermelők Lapjába. Az a mentális élmény, amit a lap nyújt valahogy mindig egyfajta tudathasadásos állapotba sodor. Fantasztikus az egymásnak ellent mondó cikkek sora. Örvendetes, hogy szinte minden lapszámban felmerül a szelíd gazdáskodás, az ökológikus gondolkodás fontossága, netán a vásárlói közösségek. Sajnos sokkal kisebb arányban, mint az új gépeket, banki kölcsönöket és a mértéktelen növekedést taglaló írások. A lap mindig tele van a legújabb tudományos és technológiai vívmányokkal, automata etetőkkel. Sőt kamerákkal, amik majd szólnak ha ellik a malac, mi több, meg is számolják a kicsiket.


Érdekes, ahogy Lengyel Zoltán a lap főszerkesztője mindig tartogat számunkra egy-két releváns gondolkodni valót, majd az újság beltartalma mintha gyökeresen ellentétes irányba mutatna.

Íme a decemberi szám főszerkesztői jegyzetének kezdő sorai:

b2ap3_thumbnail_Kistermelok-lapja-jegyzet.png

 

Drága Lengyel úr! Mire vár? Kinek kellene ezt kimondani? Nem mindegy, hogy tudjuk-e vagy csak sejtjük, hogy a talajaink szerves anyag tartalma haszontalanul pusztul? Mi a megoldás?

Érdekes, hogy az egyre zsugorodó állattenyésztésről is beszél, ami miatt szerinte nincs elég istálló trágya és ami van, az sem jut el minden esetben a földekig. Azt is hozzáteszi, hogy ha kevesebb a hústermelés, több bizonytalan minőségű húst kell külföldről behozni. Arról biztosan megfeledkezett, hogy néhány számmal korábban azt ecsetelték, hogy 4 egységnyi hús (pénzben kifejezve) hagyja el az országot, míg 2 egységnyi jön be. Tehát amig van mit kivinni, szerintem nem azon kell törnünk a fejünket, hogy hogyan állíthanánk elő többet, hogy a hazánk fiának is maradjon belőle.

 

Nagyon tetszett, hogy a jegyzet végén azt is megemlíti, hogy a kertekben, háztartásokban keletkező szerves hulladékot is meg kell óvni az eltékozlástól. Nagyon előre mutató, viszont a lapban ezeket a gondolatokat nem fűzik tovább, nem adnak gyakorlati tanácsot arra vonatkozólag, hogy a kistermelő, vagy a hétköznapi ember hogyan cselekedjen.

 

A permakultúrás kertgazdálkodásban használatos mószerek egytől-egyig kifejezetten a talaj táplálását helyezik előtérbe, hiszen csak egészséges talajból tudunk egészséges élelemhez jutni. Aki permakultúrás szemlélettel termel élelmiszert, az egyfajta hortikultúrális művész és a föld gyógyítója. Minél többen jutunk el arra a pontra, hogy elhatározzuk, hogy meggyógyítjuk azt a piciny teret, amiben élünk, annál inkább mérsékelni tudjuk az elénk táruló bajt. Tudományos kutatómunkák eredményeként nem véletlenül válik egyre láthatóbbá a kultúrák hullámzása, civilizációk születése és hanyatlása. Ahol tönkreteszik a talajt, ott elöbb-utóbb eltűnik a civilizáció. A bibi csak az, a korábbi ilyen összeomlásokkal összehasonlítva (pl. Mezopotámia, maják), hogy a mostani pusztítás szinte az egész bolygóra kiterjed. Ez a tény elbátortalaníthat egyeseket. Azt érezhetjük, hogy olyan pici pont vagyunk, már-már tehetetlenek. De 7 milliárd pici pontról beszélgetünk. 7 millárd pici kolibriről, Wangari Maathai szavaival élve:


http://youtu.be/IGMW6YWjMxw

(Ez a videó nincs meg véletlenül magyar felirattal?)

 

Ne feledjük: a talaj szerves anyaga nemzeti, globális, univerzális kincs.

 

Eredményes talajépítést, vidám zöldtrágyázást és boldog komposztálást kívánok.

Vitka

Miről szól ez a blog? Itt azokkal a gondolataimmal és élményeimmel találkozhatsz, amelyek valamiért kikívánkoznak belőlem. Mesélek a PerMaLom tanyáról, ahol egy sokrétű élettér kialakításához használjuk a permakultúra tervezési rendszerét. Olykor indíttatást érzek arra, hogy egy-egy angol nyelvű irományt lefordítsak. De sokszor azt is megosztom, ami éppen motoszkál a fejemben. Ha leírom, az nekem is segít tisztába tenni a gonolataimat. Éppen ezért, amit itt olvasol, az egy pillanatnyi állapotot tükröz. Amint a gondolatok szavak formájában megjelennek a monitoron – a születésük pillanatában – el is évülnek. Meghalnak és újjászületnek minden pillanatban, amikor új tapasztalattal, ismerettel gazdagodunk. Tehát arra kérlek, hogy ne vegyél mindent készpénznek abból, amit itt olvasol. Amit nyújtani szeretnék, az a gondolatok felébresztése, inspiráció. Izgalmas időket élünk, melyben egy közös álmodásra és dialógusra invitállak.


“Egy ember álma, az csak egy álom.
Az együtt álmodás egy új valóság kezdete.”
F. Hundertwasser

Hozzászólások

  • Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.

Hozzászólás

Vendég 2022 aug. 10, szerda