EcoVitka
Komposzt forgatás
- Betűméret: Nagyobb Kisebb
- 5589 megjelenés
- 22 hozzászólás
- Nyomtatás
- Könyvjelző
Az előző bejegyzésemben írtam, hogy kétlem, hogy fel fog menni a komposztok hőmérséklete 50 fok fölé. Hát baromira tévedtem. Következő reggel, ezúttal már Elaine társaságában, megálltunk a komposzthalmoknál, hogy gyorsan megnézzük hogy áll a hőmérséklet. Mind a két halom olyan meleg volt (helyenként 70 fok felett), hogy azonnal meg kellett őket fogatni.
A komposzt olyan forró volt, hogy temérdek mennyiségű gőz csapott fel belőle, ahogy elkezdtük forgatni
A forgatás úgy történik, hogy a rácsot ami körbefogja a komposztot leszedjük és egy kicsit arrébb helyezzük. A komposzt felső részét félre tesszük, hogy ez mehessen majd az új halom közepére. A közepét az új helyre helyezett rács aljába kezdjük el halmozni. Végülis a lényeg az, hogy ami eddig kívül volt, az most középre kerüljön, ami meg belül, az kívülre. Hiszen a kupac belseje melegszik fel a legjobban és azt szeretnénk, hogy minden anyagnak jusson a forróságból.
A halmok nedvességtartalma is igen magas volt. Főleg a fenti részeken, mert a vízgőz felefelé áramlik. Egy jó része a kupacot takaró ponyván lecsapódik és eső szerűen visszacsöpög a kupacra.
Nedvességtartalom megállapítása: az ujjaim között szivárog a nedvesség és egy csepp mindjárt le is cseppen
A forgatás során a kevésbé nedves részeket egy kicsit nedvesíteni kellett
A tegnap megforgatott és átnedvesített komposzt ma reggelre még forróbb lett. Volt olyan része, ahol 80 fokon izzott: ezen a hőmérsékleten már elpusztul egy csomó hasznos szervezet, úgyhogy ismét azonnal forgatni kellett. Ha ügyesen csináljuk, akkor 50-60 fok fölé nem nagyon megy, és forgatni sem kell folyton.
Ma már jelentős, helyenként orrfacsaró szaga is volt a komposztnak, ami anaerob folyamatok beindulását jelzi. Számos hátránya van annak, ha anaerobbá válik a komposzt. Egyfelöl, káros mikroorganizmusok szaporodnak fel, másfelöl pedig a tápanyagok egy része a levegőbe távozik. Az anaerob mikoroorganizmusok a levegő oxigénje helyett más oxigéntartalmú anyagokhoz nyúlnak a számukra szükséges oxigénért, miközben nitrogén, kén, poszfor szabadul fel. Ilyenkor alkohol is keletkezhet, ami miatt a komposzthalom ki is gyulladhat, mert az alkoholnak alacsony a gyulldási hőmérséklete.
Az anaerob folyamatok beindulását a fehér, már-már gombafonalakra emlékeztető aktinobaktérium megjelenése is jelzi.
Az elmúlt két nap délelöttjeinek a nagy része komposztforgatással telt. A többi időben pedig előadásokat hallgattunk a talaj élőlényeiről, majd Elanie egy talajmintán végigmutogatta a mikroszkópos elemzés lépéseit.
A diákok ismét a mikroszkópot bújják és még jó párszor fogják is
A korábban említett melegházból származó talajmintában baktériumokon kívül szinte alig volt élet. A baktériumok a talaj kis tápanyag zsákocskái, amiket a felsőbb szintű fogyasztók megesznek és a növények számára felvehető tápanyagokat tartalamzó cuccként kikakilják. Itt nem voltak felsőbb szintű fogyasztók. Összvissz 3 fonálférget talált az egész csoport, amiből 1 gyökérfogyasztó volt. A gyökérfogyasztó fonálférgek jelenléte egyértelműen a talaj stresszes állapotára utal. Ezen kívül a melegház gazdája korábban említette is, hogy problémája van a gyökérgubacs fonálférgekkel.
Úton hazafelé a suliból
Szóval így állunk most. Holnap vasárnap, tehát pihi. Elég szokatlan, de itt szombaton is van tanítás.
Puszi, csók innen a messzeségől!
Hozzászólások
-
2015 máj. 05, keddCsapvíz
A csapvíz egyértelműen pusztít. Egy reggel úgy ébredtem fel, ha a komposztteát nem csapvízzel készítem, akkor miért is iszom meg, hiszen ugyanolyan pusztító hatással lehet a bélrendszer mikroflórájára is? És igen, patkánykísérletben in vivo is problémákat okoz. Szóval nem érdemes csapvizet inni.
· Bozse kedvelte ezt a hozzászólást. -
2015 máj. 10, vasárnap
RE:Csapvíz
Jajjjj, AttilaK, hát milyen vizet tud inni a polgár. Többnyire csapvizet. Persze tudom van a boltban ásványvíz. Egy, két fajta kivételével nem szeretem őket. A Parádi vizet, vagy a Theod... szívesen megiszom néha, de állandóra. A pór népnek marad a csapvíz. Igaz, a jó kis klórt hozzáadják, de ha nem iszom meg rögtön, hanem hagyok időt a klórnak, hogy elpárologjon, akkor baci sincs és klór sincs annyi. Lehet, ezzel a vegyészek vitába szállnak, de a Vízművek azt nyilatkozta egy riportban, hogy egy fél óra a nyitott edényben és eltávozik a klór.
Izraelben jártamkor, igaz csak átutaztam és a busz megállt egy útlevél ellenőrzésre, na akkor a mosdóban ittam a csapvízből (amit Izrael szerte fordított ozmózisos eljárással szűrnek a tengervízből és elvileg csak H2O) és teljesen rendben lévőnek találtam. Sokkal jobb volt, mint a napok óta fogyasztott egyiptomi ásványvizek. Nincs baj az ízével,a szagával. Jó, hogy kipróbáltam, mert egyébként áldozatul esnék annak a sok parasztvakító dumának, amit a vízszűrő árusok hirdetnek.
Te milyen vizet iszol? -
2015 máj. 03, vasárnapNálunk is dübörgés!
-
-
2015 máj. 03, vasárnap
a talaj stresszes állapota fogalma?
Kedves Vitka, mit jelent a "talaj stresszes állapota". Az embernél tudom, ha sárgarépa édes ízű helyett keserű, arra azt mondják a kertészek, hogy stresszes. Már ezt se értem pontosan, a keserű sárgarépa ehetetlen. A talajjal kapcsolatban még nem hallottam ezt a jelzőt. Kérlek, a gyengébbeknek magyarázd el.
Nagyon jó hogy kinn vagy és mindebben részed lehet. Jó, hogy beszámolsz róla. Köszönöm, hogy megosztod velünk. Csodálatos ember vagy. -
2015 máj. 03, vasárnap
RE:a talaj stresszes állapota fogalma?
Kedves Bözse,
Köszönöm szépen a szívet melengető hozzászólást
Azt nem tudom pontosan, hogy a répa miért tud több cukrot felhalmozni ha jobban érzi magát. Biztos erre is van mikrobiológiai magyarázat.
A talajt akkor nevezném stresszesnek, ha fel van borulva benne a fizikai-kémiai-biológiai egyensúly. A benne termő növények betegek, sok a kártevő és leginkább a gyomok vagy még azok sem érzik jól magukat. Ez egy töbszörösen összetett történet, ahol a mikrobiológia, a szervesanyagtartalom és a nedvesség hatalmas szerepet játszik. Ha nincs elegendő mennyiségű szervesanyag a talajban, akkor a talaj szerkezete összeomlik, tömörödötté válik, nem tudja megtartani a vizet. Továbbá, szervesanyag és víz hiányában a mikrobiológiai populáció szegényessé válik és nem képes a tápanyag körforgást (http://www.permaforum.hu/permaforum/index.php/blog/entry/a-talaj-tapanyaghalo-diohejban) megfelelően biztosítani a magasabb szintű növényzet vagy az általunk kívánt haszonnövények számára.
Ilyen állapotot elsősorban állandó bolygatással, nehéz gépekkel és vegyszerek alkalmazásával érünk el. -
2015 máj. 04, hétfő
Hőőő
Vitka kedves, ne félj megosztani, miként is korrigáljátok az atomforró komposztot kezelhetőre, technika, anyagok, stb. Van egy ismerősöm, aki készített egy ilyet, még hajnal kettőkor is felkelt forgatni, hetekig napi 2 forgatás volt a penzuma itt egy mosolyjel van, csak nem írja a blogmotor.
-
2015 máj. 04, hétfő
RE:Hőőő
Napi 2 forgatás. Az kemény! Nem sajnálta a nitrogént belőle. Igazából arra utazunk, hogy vizen és oxigénen kívül ne kelljen semmit hozzáadni.
Mondjuk ha otthon csinálnám, akkor napi két forgatás helyett lehet, hogy inkább adnék hozzá valami magas C-t. -
2015 máj. 04, hétfő
Újabb forgatás
Ma újra megforgattuk a komposztot, sőt a vasárnap is meg lett forgatva egyszer.
A mai forgatásnak a két halom esetében különböző okai voltak.
1. Az amelyikben több a magas N tartalmú anyag éppenséggel hűvösebb volt, olyan 55-60 fok körül és emiatt nem is kellett volna még forgatni. Viszont nagyon ki volt száradva. Valószínű, hogy olyan 35% körül lehetett a nedvességratalma, aminél már igencsak lelassulhatnak a komposztálódási folyamatok. Vasárnap nagyon fújt a szél és talán ez is közrejátszott a halom kiszáradásában. Szóval ma jól átnedvesítettük.
2. A másik halom, amibe csak 5% magas N tartalmú anyag került, izzott mint a nyavaja. Az is egy kicsit szárazka volt, viszont 80 fok felett dübörgött. Különös. Szóval ezt a halmot meg a magas hőmérséklet maitt kellett azonnal forgatni.
Érdekes, hogy pár nap után, már egyáltalán nincsnek benne zöld részek. Minden nagyon intenzíven bomlik. Viszont az is hozzá tartozik a sztorihoz, hogy egyáltalán nincs jó illata a cuccnak. Nem elviselhetetlenül büdös, de nem is illatos. Szóval biztosan anaerob itt-ott a történet.
4 fontos tényező van, ami oxigénhiányra utalhat:
- hőmérséklet
- nedvességartalom
- szag
- aktinobaktérium jelenléte -
2015 máj. 05, kedd
RE:Újabb forgatás
A száradást elsősorban a komposzthalom helyének jó megválasztásával érdemes kontrollálni, árnyékos, szélvédett hely az optimális. Érdemes szélvédő és csapadékfékező takarást is használni, mert kellemetlen az állandó túlszáradás miatt nedvesítgetni. Erre a profik TopTexet használnak, a kevéssé profik geotextilt vagy jutazsákot. A kosár alját azonban szabadon érdemes hagyni, hogy a CO2 hatékonyabban ömöljön ki.
-
2015 máj. 05, kedd
RE:RE:Újabb forgatás
Érdekes módon a takarás ellenére kiszáradt. A komposztlabor udvarán az épület 2 oldalról biztosít védelmet, sajna nem az uralkodó szélirány oldaláról. A szél irányából és felülről letakarjuk a komposztok oldalát. A halmok magas hőmérséklete is közrejátszhatott a kiszáradásban, hiszen ilyenkor nagyobb a párolgás. A ketrec alját csak minden második forgatás után hagyjuk szellősre, mert 2 db hálós platformunk van és a két kupachoz 4 kellene.
-
2015 máj. 05, kedd
RE:RE:RE:Újabb forgatás
A takarásnál a széllel szembeni oldal is játszik sajnos , a vákum erősen szárít a szélárnyékos oldalon.
-
2015 máj. 05, kedd
RE:RE:Hőőő
Nem a legjobb megoldás, de még 15%-20% körüli szalmát és gallydarálékot is kapott fokozatosan, a folyamat viszont nem akart befékezni. Olyan, mintha a magas N tartalmú halomban egy önfenntartó ciklus jönne létre. Mivel jelentős N veszteség nem jelentkezik (aerob folyamat zajlik a jó szerkezet és sok forgatás miatt), az extremofil baktériumok feldolgozzák a magban pusztuló termo és mezofileket, majd átforgatás után minden zóna új, friss nitrogénben és egyéb tápanyagokban gazdag masszába kerül és újrakezdődik a feldolgozás. A nedvességtartalom is kontrollált, nem indult el rothadás, erős tapasztalat ez elsőre a szerencsés kezdőnek
-
2015 máj. 05, kedd
RE:RE:RE:Hőőő
Attila, milyen magas N anyagot használt az ismerősöd?
-
2015 máj. 05, kedd
RE:RE:RE:RE:Hőőő
Ledarálta az eladhatatlan almát és káposztát, majd a kicsorgó lével még jól beöntözte a kosarat. A térfogatot nem a szokásos, hanem darált térfogatban értelmezte, sosem felejti el ezt a leckét. Mollytól még régebben kérdeztem, mi a pálya egy ilyen hőerőművel, elküldtem neki a pontos anyag és térfogatlistát, waaaay tooo hot volt
Több, mint 8 hét után rendeződött csak a hőmérséklete, most értünk a hűlési fázisba, mikor már nem szalad meg 60 fokra. -
2015 máj. 05, kedd
Hőmérséklet
A miénk 17 napja indult, naponta forgatjuk, mert újra és újra 70 fokos lesz.
Vitka, a 80 fok nem túl sok? Márminthogy egészségtelenül? Mennyi az fahrenheitben?
Direkt ez volt a cél, vagy csak megszaladt? -
2015 máj. 05, kedd
RE:Hőmérséklet
Áh, dehogy volt az a cél. Megszaladt. 80 fok (180 farenheit) az már rengeteg! És az igazán érdekes az, hogy ebbe kevesebb magas N került, mint a másikba.
-
2015 máj. 05, kedd
RE:Hőmérséklet
Szerintem a termofil a végső tartomány a komposztálás szempontjából. 55C a sterilizálás kezdete, 60-65C között van a maximális CO2 termelés és lebomlás, 70C a maximálisan tolerálható hőmérséklet. (Epstein és még sokan mások) Efelett már nincs elég oxigén a folyamatokhoz, rothad vagy szenesedik az anyag, ammóniaveszteség beindul és a mikrobiális változatosság szinte csak egy-két extremofil baktérium és archea törzsre redukálódik.
Vagy finomra aprított szenes anyaggal vagy tiszta agyagporral lehet elméletileg megfogni a hőmérsékletet, a kiszárítás nem megoldás -
2015 máj. 06, szerda
mi az osszetetele?
Szia Vitka,
tudod esteleg,hogy kb milyen az osszetetele a 80 fokos cuccnak. Miben mas mint a masik kupace? Ma anyagok kerultek bele,vagy mas aranyban, de ugyanaz?
koszi,
Orulok,hogy sikeresen kijutottatok
Közben itthon is dübörög egy komposzt halom. Alig győzöm forgatni. Egy másik viszont leállt, pedig hasonló volt az összetétel. Arra gyanakszom, hogy a csapvízben található fertőtlenítő szerek tettek be a leállt kupacnak. Szerencsére tegnap esett az eső, így a hordóban van annyi esővíz, hogy a komposztot tudom öntözni egy locsolókanna segítségével. Mert locsolni szinte mindig kell. A magas hőmérséklet még a nedves komposztot is kiszárítja.
Ha valaki csak csapvízzel tud locsolni, mindenképpen kössön rá egy adagolót amivel huminsavat tud a vízbe juttatni (mint az az egyik fentebbi képen látszik is) mert az elméletileg megköti a fertőtlenítőként használt anyagokat.