EcoVitka

  • Címlap
    Címlap Itt találod az összes blogbejegyzést.
  • Kategóriák
    Kategóriák Megjeleníti a blogban található kategóriák listáját.
  • Címkék
    Címkék Displays a list of tags that have been used in the blog.
  • Szerzők
    Szerzők Keress rá a kedvenc bloggeredre.
  • Csoportblogok
    Csoportblogok Találd meg kedvenc blog csoportodat.
  • Archívum
    Archívum Korábbi bejegyzések listája
  • Bejelentkezés
    Login Login form

Miből van a talaj?

Beküldve - - - Talaj
  • Betűméret: Nagyobb Kisebb
  • 2781 megjelenés
  • 18 hozzászólás
  • Felíratkozás frissítésekre
  • Nyomtatás

Első ránézésre a talaj szilárd halmazállapotúnak tűnhet. De ez csak a látszat, pontosabban a történetnek csak a fele. Valójában szilárd, folyékony és légnemű is egyben. Az alábbi ábra kitűnően szemlélteti, hogy valójában mik az összetevői:

talajalkotok_20150117-104531_1.jpg 

Egy egységnyi térfogatú talajnak közel felét teszi ki szilárd, ásványi anyag. A másik fele pedig pórustér, ami hatalmas jelentőséggel bír. Ettől talaj a talaj. Ez teszi lehetővé benne az életet. Egyébként csak egy élettelen valami lenne. Por, szikla.

poruster.jpg

Pórusok és a bennük lévő víz, levegő és szervesanyag

 

A talaj szilárd fázisa ~ 45%

A talaj ásványi alkotó részei az alapkőzetből alakulnak ki helyben vagy a másutt kialakult talaj részecskéket a szél illetve víz hozza az adott területre. Ezeket az alkotókat méret szerint szokták csoportosítani: Homok, vályog és agyag. Ki ne hallotta volna ezeket a kifejezéseket, hogy nekem laza homokos talajom van, vagy kötött agyagos talaj. De mielött elolvashatatlanul hosszúra nyúlik ez a bejegyzés, tovább is ugrok és erre a témára egy újabb írásban fogok visszatérni.

 

Pórustér

Az ásványi részek közözötti teret sűrűn behálózó pórusokat a növények gyökerei és a talajban élő szervezetek hozzák létre. Különösképpen a giliszták imádják beberangolni minden egyes négyzet milliméterét, miközben tápanyag dús mini trágyacsomagokat hagynak maguk után. A testüket borító nyálkás anyaggal közben bevonják a pórusok falát, ami egy csodálatos élettér a talaj mikroszervezetei számára. 

 

Víz ~ 25%

A talaj jelentős mennyiségű vizet tartalamaz, részben kötötten az ásványi részeken, az élő szervezetek testében, részben pedig a talaj hajszál csöveiben és egyes esetekben a nagyobb pórusokban is. Az ásványi részeken és az élő szervezetekben kötött vizet a növények nem tudják felhasználni.

A pórusokban valójában nem tiszta víz van. Inkább nevezhetjük talaj oldatnak, hiszen benne ásványi és szerves anyagok vannak feloldva, amit a növények fel tudnak venni. Sőt az élő mikroszervezetek egy része is a talajoldat lakói. Ha az összes pórus telítve van vízzel, akkor azonban a növények megfulladnak, hiszen levegőre is szükségük van.

 

Levegő ~ 25%

A talaj levegőjének összetétele hasonlatos az atmoszférához, azonban több széndioxidot tartalmaz (a talajélőlények légzése miatt). A talaj levegője folyamatos kapcsolatban van az atmoszférával. Ha a talaj nedvességtartalma csökken, a földfelszín feletti levegővel telítődnek a pórusok. Nagyon fontos az oxigén, hiszen a növényeknek és a hasznos élő szervezeteknek szükségük van rá. Ha csökken az oxigén tartalom, egyre inkább az anaerob élő szervezetek kerülnek túlsúlyba a talajban, amik többnyire károsak a nyövények szempontjából. Több okból is elégtelen lehet az oxigén ellátás: belvíz, árvíz idején vízzel telítődik a talaj vagy pedig annyira tömörödötté válik (pl. ha sok nehéz gép tapossa, vagy az állandó bolygatás miatt), hogy összeomlanak a pórusok. Mint ahogy megfelelő élettér és levegő nélkül mi is kinyiffanunk, úgy a hasznos élő szervezetek a talajban is így járnak.

 

Szervesanyag ~ 5%

a1sx2_Thumbnail1_Talaj-elo-anyaga.png

A talaj élő anyagának összetétele

 

Egy egészséges talaj szervesanyag tartalma 5 % körül van (ez a szám persze függ attól, hogy homokról beszélünk-e, ami nehezen köt meg szervesanyagot és 2-3 % is kifejezetten jónak mondható, míg egy agyagos talaj sokkal többet bír el). A mai mezőgazdasági praktikáknak köszönhetően a termőtalajaink nagyrésze már-már halottnak mondható alig 1-2 %-os szervesanyag tartalommal.

Halottanak? Na igen: ez itt a lényeg. Picurka mennyiségnek tűnik ez a néhány százalék a talaj többi alkotójával szemben, mégis itt rejlik a talaj esszenciája. A talaj egészsége és ezáltal a mi egészségünk is. 

 

soil-food-web.jpg

A talaj tápanyagháló

 

A talaj szervesanyag tartalma élő és élettelen dolgokat is jelent: humusz, növények gyökérzete, mikro-, mezo- és makro fauna. Magyarul, az ici-pici mikroszkópikus élőlényektől a rovarokon át a kisebb emlős állatokig, elképesztő a talajban élő szervezetek diverzitása és a közöttük lévő, évcsilló-billiók alatt kialakult fantasztikus összhang és együttműködés. A talajban élő, és szabad szemmel egyáltalán nem is látható mikro szervezetek felelősek a tápanyag körforgásának túlnyomó részéért, a szervesanyag lebontásért és az energia áramlásáért. 

 

Egyenlőre ennyit ízelítőül. A következő részekben szeretném a fenti témákat kibontani és elmerülni a szilárd fázis, a víz, a levegő és a szervesanyagok mélységeiben. Továbbá szeretnék tippeket adni ezek egyszerű vizsgálazához.

 

Nagyon nagy örömmel fogadok bármiféle kérdést és visszajelzést a témával kapcsolatban.

Szépeket és jókat,

Vitka

Miről szól ez a blog? Itt azokkal a gondolataimmal és élményeimmel találkozhatsz, amelyek valamiért kikívánkoznak belőlem. Mesélek a PerMaLom tanyáról, ahol egy sokrétű élettér kialakításához használjuk a permakultúra tervezési rendszerét. Olykor indíttatást érzek arra, hogy egy-egy angol nyelvű irományt lefordítsak. De sokszor azt is megosztom, ami éppen motoszkál a fejemben. Ha leírom, az nekem is segít tisztába tenni a gonolataimat. Éppen ezért, amit itt olvasol, az egy pillanatnyi állapotot tükröz. Amint a gondolatok szavak formájában megjelennek a monitoron – a születésük pillanatában – el is évülnek. Meghalnak és újjászületnek minden pillanatban, amikor új tapasztalattal, ismerettel gazdagodunk. Tehát arra kérlek, hogy ne vegyél mindent készpénznek abból, amit itt olvasol. Amit nyújtani szeretnék, az a gondolatok felébresztése, inspiráció. Izgalmas időket élünk, melyben egy közös álmodásra és dialógusra invitállak.


“Egy ember álma, az csak egy álom.
Az együtt álmodás egy új valóság kezdete.”
F. Hundertwasser

Hozzászólások

  • Lucagazda
    Lucagazda 2015 jan. 17, szombat

    Vitka, nagyon örülök, hogy indítottad ezt a talajos sorozatot, köszönöm!
    A fórumon és az ajánlott irodalomból már eddig is sokat tanultam, de ilyen rendszerezett, összegzett anyagban még mindig rengeteg új ismeretet találok - ez persze az én tudatlanságomat mutatja, meg azt a fura szokást, hogy a mezőgazdasági (alap)ismereteket nálunk a termeléssel, pontosabban a szántással kezdik, és az egésznek az alapjával, a talajjal csak érintőlegesen foglalkoznak.
    Immár két napja okleveles aranykalászos gazda vagyok ;), ezért pontosan tudom, hogy a vizsgához szükséges tananyagban a talajról mindössze annyi van, hogy lehet homokos, vályog, és agyagos, és a tápanyagtartalmát szerves, szervetlen és zöldtrágyával lehet javítani. Ehhez képest viszont tudnom kellett volna, hogy hektáronként hány kg vetőmag kell a rozsból, milyen sortávolságra kell vetni - szóval csupa olyan számadatot, amit az interneten bármikor megnézhetek, szerintem felesleges bemagolni. Ebben - és sok másban, pl. a szántás szükségességében - nem értettünk egyet :o
    Vitka, kiváncsian várom a következő részeket!

  • ecovitka
    ecovitka 2015 jan. 18, vasárnap

    Szia Csilla,
    Gratulálok a papiruszhoz ;)
    Nagyon örülök, hogy tetszik a kezdeményezés. Remélem mások is csatlakoznak :)
    Ahogy ezt a kis rövidke bejegyzést írtam, közben annyi sok ötltem volt. Nagyon remélem, hogy hasznos lesz. Igyekszem rendszeressé tenni, de az szinte tuti, hogy mindig egészen rövid kis bejegyzések lesznek. Egyrészt, hogy könnyű legyen olvasni és nekem se kelljen egész napokon át folyatni a szemem. Sajna nem írtam meg jó párat előre, mielött belevágtam volna, úgyhogy lehet némi ugrabugrára számítani és azt sem tudom megígérni, hogy heti kettő vagy kéthetente egy bejegyzés lesz... De igyekszem. Ez nekem is sokat segít rendszerezni a gondolataimat és persze nekem is egy szuper tanulás ez :)
    A következő részekben egyelnőre azt tervezem, hogy egy kicsit tovább bontogatom ezeket az összetevőket (szil, foly, levegő, szerves fázisok) és egy lépéssel jobban elmélyedünk bennük.
    Sajnálom, hogy az ilyen mezőgazdasági képzéseken kevés szó esik a talajról. Biztosan kevesen értenek hozzá vagy ha túl sokat mondanának róla akkor mindenki elfordulna a konvencionális módszeretől...

  • toti2
    toti2 2015 jan. 19, hétfő

    Azért egészen elszomorító,hogy egy mezőgazdasági képzésen pont a talajt hagyják ki ami nélkül nem elhet termszteni ... sajnos én si tapasztaltam a jelenlegi képzések hiányosságát ... valahogy inkább vvissza repülnék olyan 1950-1960 as évekbe mert valahogy azok a könyvek és emberek akik akkor tanultak egy egészen más dimenzióba látásmódra neveltek/nevelnek Ui gondolom öket még nem szponzorálta a kemikália gyártok sora...

  • Lucagazda
    Lucagazda 2015 jan. 19, hétfő

    toti, én csak a gyorstalpaló alaptanfolyamokról beszéltem. Felsőfokú képzésben nem marad ki a talaj...

  • hargi
    hargi 2015 jan. 20, kedd

    A szakkönyvekben is észrevehető a toti által említett szemléletváltás. A régi könyvekben a talajról úgy beszéltek, mint valami élőlényről, vagy legalábbis valami élő rendszerről, amin nem erőszakot kell tenni a gépekkel, hanem figyelni, mikor a legmegfelelőbb az adott beavatkozásra. Egy csomó mostanság öko-nak és modernnek tartott dologról írnak, pl. a humusztartalom csak szerves anyaggal tartható fenn, a műtrágya csak kiegészítésre való, kis mennyiségben, talajkímélő, pihentető, füves vetésforgó a talaj szerkezetének visszaállítására, és még sorolhatnám. Aztán a hetvenes években mintha elvágták volna, győztek a technokraták...

    Válasz Mégsem
  • magzsuzsi
    magzsuzsi 2015 jan. 20, kedd

    Vitka, ez szuper, nekem legalábbis most irtó jókor jön! Idén télre volt előirányozva végre egy olyan igazi jóféle talajos könyv beszerzése-átrágása, de nyelvet kell tanulnom, úgyhogy végül nem mertem bevállani, mivel valószínűleg erősen negatívan hatott volna a nyelvtanulásra. :) Úgyhogy nagyon jól esik a lelkemnek, hogy mégis tanulhatok kicsit a talajról idén télen is! Különösen hálás lennék a fontosabb talajjellemzők egyszerű, házi módszerekkel törénő mérésének módszereiért, ha jól sejtem, nektek az elmúlt években összegyűlhetett egy jó kis módszer-repertoárotok. Mi csináltattunk pénzért laborban talajvizsgálatot, és ezt szeretném is néhány évente megismételni, mivel jól (és bárki számára hitelesen) megmutathatja, hogy hogyan változik a talajunk általános állapota a ténykedésünk hatására, de menet közben azt kezdem látni, hogy emellett elég sok kisebb kérdésem van, nem rohangálhatok minden alkalommal laborba. Ráadásul a laborvizsgálatok csak a végeredményt tudják elemezni, engem pedig nagyon érdekelne közvetlenül a talajéletünk is. Szóval hajrá és köszönöm!

  • toti2
    toti2 2015 jan. 20, kedd

    Luca bármilyen mezőgazdasági tanfolyam nem volna szabad így csinálniuk ahogyan most teszik...
    Hargival nagyon is egyet értek es ha jól emlékszem talán azért is mert mindketten az orosz barát talajmüvelési rendszereket és formákkal könyvekkel szimpatizálunk ilyen pl Vljamsz és társai jól gondolom Hargi ?

  • hargi
    hargi 2015 jan. 21, szerda

    Igen, "történelmileg úgy alakult" hogy abban az időben az orosz tudósok hatása érvényesült, ami talajtanban jó volt genetikában kevésbé...
    Az orosz és a magyar talajtanban az a szimpatikus, hogy genetikai talajosztályozás van, nem fizikai sajátságok alapján, holt rendszerként néznek rá, hanem benne van a talaj "evolúciója" is a szemléletrendszerben. Ez a szemlélet, amely a biológiát is a talaj részének tekinti, sokkal jobban elősegíti a környezetbarát megközelítést, mint ha csak élettelen támasztóközegnek tekintenénk. Szerintem ez nagy előnyünk lehet, csak élni kellene vele...

  • toti2
    toti2 2015 jan. 20, kedd

    nincs új a nap alatt a mostani talajkimélő és egyéb öko rendszereket már 50-60 as évek könyvei és szakemberei tudták ...

  • Lucagazda
    Lucagazda 2015 jan. 21, szerda

    Nekem nem volt eddig semmilyen mezőgazdász képzettségem, csak leginkább az interneten elérhető cikkeket olvasgattam, és rengeteget tanultam itt a fórumon is. Néhány évvel ezelőtt azonban volt szerencsém egy talajvizsgálaton részt venni, amit Michéli Erika, a gödöllői talajtani tanszék vezetője tartott. Tőle hallottam először, hogy a magyar mezőgazdaságot, pontosabban a talajt leginkább a feleslegesen sok szántás teszi tönkre, megmutatta az eketalpat, és olyan élő rendszerként beszélt a talajról, amelynek az evolúcióját vizsgálni legalább olyan fontos feladat, mint a termesztett növényekét. Kb. ugyanakkor találkoztam a permakultúrával is. és a két információ annyira egybevágott, hogy most is csodálkozva hallom, hogy szerintetek a hivatalos talajtan más utakon jár....

  • hargi
    hargi 2015 jan. 21, szerda

    A magyar nem jár más utakon, de a nyugati igen. Ők kizárólag a szemeloszlás és hasonló fizikai tulajdonságok alapján sorolják be a talajokat, nálunk meg (ezen kívül) azt is figyelembe veszik, milyen körülmények között alakult ki, illetve adott körülmények között mivé alakulhat.

  • ecovitka
    ecovitka 2015 jan. 21, szerda

    Hargi, Mit értesz nyugatin? Én az amerikai rendszert tanultam és a talaj osztályozásnál bizony nagyon mélyen belemennek a talaj kialakulásába. Végeredményben ez az osztályozás alapja. Egy másik történet a "soil series", ami egy másik besorolási mód. Ebből mára az USA-ban 200ezernél is többet azonosítottak be. Ennek a lényege, hogy egy azonos típusú talaj szelvényt, aminek hasonlóak a kialakulási mechnizmusai, a felépítése, a tagozódása, a tulajdonságai, az kap egy elnevezést (ez a munka a mai napig folyamatban van és újabbakat azonosítanak be). Így tudnak hasonló talajokat hasonlatosan kezelni.

    A lényeg az szerintem, hogy kár abba az álomképbe ringatni magunkat, hogy bezzeg itt Magyarországon minden mennyivel jobb, mint máshol. Ha annyival jobb lenne, akkor nem lennének ebben az országban (ahogy a világon szinte mindenhol) teljesen tönkrevágva és a terméketlenség küszöbére zsigerelve a talajok.
    Amikor hazajöttem, akkor bennem is az élt, hogy itt legalább nincs "annyira" tönkrevágva a termőtalaj. Tévedtem.

    Viszont, ami szerintem nagyon fontos, az az, hogy az egyszerű, hétköznapi ember számára melyek azok a talaj tulajdonságok, amelyek elegendő információhoz juttatják az ő általa művel talaj állapotával kapcsolatban. Egy kiskertésznek szerintem majdnem mindegy, hogy az adott talaj pontosan hogyan alakult ki. Annál fontosabb a szemcseeloszlás és más fizikai tulajdonságok. Természetesen ezzel együtt a biológia is kiemelkedően fontos, sőt, azt gondolom, hogy az az egészséges talaj alapja.

  • toti2
    toti2 2015 jan. 21, szerda

    Sajnos magában a biológia nem elegendő de ön magában a kémia sem mikor külön tanultam mind kettő tárgyat csak a biológiát értettem meg a kémiát felszínesen de ahogy a kettő összhangban tanították úgy ahogy az a természetben is összhangban van (biokémia) máris sokkal érthetőbb lett maga a kémia is de szerintem ezt a kettőt egymástól külön választani nem szerencsés dolog,
    Ez igy van a talajjal is önmagában kevés ha vizsgálom a mechanikai vagy bármilyen összetevőket összhangban együt kell egy egy talajt a termesztés során figyelembe venni és ahoz igazodni a műveléssel,egyéb más el járásokkal. Igaz ,hogy manapság is nagyban rányomja bélyegét az orosz talajtan az oktatásban te pl Stefanovits féle talajtanon nem igazán látszik ő a német renszer szerint gondolkodott,és szerintem ebben van a nagy előnye az orosz talaj tannak ,hogy közelebb állnak hozzánk az ő terület tipúsai és akár egyes helyeken a klíma is jobban hasonlít a milyénkhez és ezt nem csak nyersen átvettük hanem át értékeltük de a szempontok megmaradásával értékelték itthon is a talajokat és azt si figyelembe vették hogy egy természetes összetett fejlődési folyamat eredménye a talj kialakulása és bizony amit hargi is emleget ők voltak azok akik először élő rendszerként bántak magával a talajjal.
    És akkoriban igen nagy hiány volt a jó szakkönyv és ezt a hiányt az orosz barátság pótólta
    Én nem hallottam erről a nyugati rendszerről amelyik csak a szemcse frakciók stb.. szerint osztályoz.

    Ecovitka ugy gondolom ,hogy azért nem haszontalan annak a kiskertésznek tudni,hogy alakult ki az adott talaj mivel sok következtetést és a talajban hogy mi miért van ott ahol mikor és mi miatt alakulhatott ki amit most látok na ahhoz elengedhetetlen az hogy szitában legyen ilyen és efféle dolgokkal folyamatokkal és ha a kialakulás folyamatával tisztában vagyunk akkor tudhatjuk a jelekből szelvény nyitás nélkül is hogy hol mi merre lehet de ehhez azért már dörzsölt vén rókának kell lenni én láttam már ilyen vén rókát .. a talaj jelez nekünk csak sokszor mi nem vesszük észre

  • Vendég
    hargi 2015 jan. 22, csütörtök

    Kedves Vitka!

    Olyantól hallottam, aki talajtannal (is) foglalkozik. Azt mondta, külföldiek sokszor nem tudják értelmezni , hogy mondjuk víztöbblet hatására kialakult réti talajok, hanem megállnak ott, hogy "pl silty loam".
    A talaj kialakulási folyamatának ismerete olyan szempontból lehet fontos, hogy tudjuk, milyen körülmények hatására alakult ki, és következtethetünk arra mivé alakulhat, mivé alakítható. A talaj "alakítására" toti kedvence (Viljamsz) már az 1940-es években a talaj mikrobaösszetételét hozta fel, mint lehetséges megoldást, tekintve, hogy az éghajlatot, és sok egyéb, a talaj alakulására ható körülményt nem tudunk befolyásolni. (ez az, amit többek között ma Elaine Ingham is propagál)

  • ecovitka
    ecovitka 2015 jan. 22, csütörtök

    Köszi Hargi és Toti a hozzászólásaitokat! Hiába tanulom évek óta a talajtant, bizony minden ilyen beszélgetés újabb és újabb rétegeket nyit fel és gondolkodásra késztet. Ezért nagyon hálás vagyok. Valószínüleg egy emberélet nem is elég ahhoz, hogy valaki azt mondhassa, hogy ezt a különös világot töviről hegyire ismeri, de általatok is egyre közelebb kerülök a megértéshez :)

    Toti, Szívesen megismernék egy ilyen "vén rókát".

    Hargi, külföld az tulajdonképpen számunkra minden, ami nem Magyarország és a talajtannal foglalkozó ismerősöd valószínüleg viszonylag kis minta alapján teszi ezeket a kijelentéseket. És külföldön, ugyan úgy, mint itthon vannak kiváló és csapnivaló szakemberek. Az elképesztő specializációról nem is beszélve, amikor már két látszólag ugyan azzal a tudományterülettel foglalkozó tudós/szakember nem képes már megérteni egymást.

    Most amúgy éppen a talaj textúra osztályozásról készülök blogbejegyzét írni. Úgyhogy jön a silty loam. Úgy érzem át kell rágnunk magunkat ezeken a témákon, hogy belecsaphassunk az izgalmasabb biológiába, komposztálásba, stb.

  • hargi
    hargi 2015 jan. 22, csütörtök

    Kedves Vitka!

    Valószínűleg így van, közben én is utánanéztem és láttam, hogy pl. az USDA is figyelembe veszi a talajok kialakulását az osztályozásnál. Az ismerősöm biztosan egy szemellenzős, szemeloszlás alapú szakbarbárral szerezte a tapasztalatát :)
    A talajban az a jó, hogy annyira összetett, hogy fizikusnak, kémikusnak és biológusnak is tartogat témákat. Örülök, hogy elkezdődött ez a sorozat, várom a folytatást

  • AttilaK
    AttilaK 2015 jan. 23, péntek

    Ámerikai ismeretek

    Az egyik magyar egyetem talajtani tanszékvezetője lenyűgözve forgatta az amerikai talajos könyveim, ezért sem gondolom, hogy ők tudnának kevesebbet a talajról. Neki is az volt a problémája, hogy a talajt nen lehet egy tudományágin keresztül szemlélni, mert ez a fizika, kémia, geológia, biológia, ökológia, meteorológia mind szerepet formálnak keletkezésében és változásában.

  • hargi
    hargi 2015 jan. 23, péntek

    Sebaj, egy jó természettudósnak ezek közül a tudományágak közül úgyis mindegyikhez kell értenie egy kicsit (közülük egyhez meg nagyon) :)

Hozzászólás

Vendég 2019 szept. 15, vasárnap