EcoVitka
Ne szarozzunk, komposztáljunk
- Betűméret: Nagyobb Kisebb
- 7937 megjelenés
- 4 hozzászólás
- Nyomtatás
- Könyvjelző
Egyre nagyobb divat a fűrészporos toalett használata, egyre többen mernek arra válalkozni, hogy egy vederbe könnyítsenek magukon. Sőt idén nyáron már egy fesztiválra is betört az alomszék használata.
Védhetjük vele a környezetet? Naná.
Trendi? Hú de még mennyire.
Egyszerű? Nagyon!
Amig egy vörörbe belepottyantunk és letakargatjuk egy kis fűrészporral, addig minden nagyon egyszerűnek tűnik. Azonban mi történik utána? Ez egy kritikus kérdés. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy hová kerül és mi történik a maszlaggal. Láttam már alomszék tartalmat csak úgy a budi mőgé hordva kicsiny kupacokba és az árnyékszék mellé hányva, takarás nélkül bűzölögve. Tegnap egy barátom, aki még viszonylag új a komposztbudi használat terén a jóváhagyásomat kérte a cucc elhelyezésének tekintetében: a gyümölcsfák alá hordja, vigyázva, hogy nehogy a fa kérgére fröcsögjön, a korona körfogata alá. Jaj jaj jaj, mondom erre én sopánkodva. Kaki, pisi szerte széjjel a tanyán... Erre biztos, hogy nem adom áldásomat. Akkor inkább ás egy kisebb lyukat a földbe, abba önti a vödör tartalmát és letakarja talajjal, erősködött a cimborám. Jaj, jaj, jaj, sopánkodok tovább. Ez a beszélgetés késztetett arra, hogy most billentyűt ragadjak.
A komposzt toalett emberi ürüléket tartalmaz, ami a melegágya az emberi patogéneknek. Lehetünk baromi egészségesek, de az kevés. Jobb az elővigyázatosság. Hovatovább, az alomszékbe frissen bekerült anyag (azaz a kaki és a pisi) még csak eztán idul igazán bomlásnak. Ha azt csak úgy meggondolatlanul fröcsögtetjük szét a világban, tesszük ki esőnek, hónak szélnek, akkor azzal több kárt okozunk mint hasznot. A tápanyagok szabadon mosódhatnak így a talajvízbe és illanhatnak el a levegőbe, környezetszennyezést okozva.
(Igen, itt nekem is eszembe jut a jó öreg tanyasi budi. Emberemlékezet óta ismerjük, mondhatnánk azt is, hogy az már bevált, minek bonyolítani. Őszíntén szólva nem tartom sem higénikusnak és egészségesnek (szagáról már messzire felismerjük), sem pedig a környezetvédelem szempontjából felelős megoldásnak, hiszen tönyire ez csak egy gödör fölé tákolt építmény, amiből szabadon mosódhat az anyag a talajvízbe.)
A fentebb körülírt a problémákra a komposztálás a válasz. Szinte tejesen mindegy, hogy termo- vagy giliszta komposzt. Nézzük a patogéneket: ahhoz, hogy a káros mikroorganizmusoktól bizonyosan megszabaduljunk célszerű több napra 55 celsiusra melelengetni a komposztot. Ha gilisztákat alkalmazunk, akkor az ő testükkel érintkezve és az emésztő rendszerükön keresztül haladva a patogének kinyiffannak. Ezen túlmenően, a komposztálás során a tápanyagok megkötődnek, a kialakuló humusz szerkezetébe beépülnek.
Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
Legegyszerűbb egy 4 raklapból összetákolt "edényzet" használata. Az alját béleljük ki legalább félig száraz, magas széntartalmú szerves anyaggal. Kisebb nagyobb gallyakat tegyünk az aljára, hogy jól tudjon levegőzni, majd folytassuk szénával, szalmával, falevéllel. Erről képekkel tarkítva egy korábbi bejegyzésemben olvashatsz. Ebbe lehet a megtelt vödröket borogatni, mégpedig úgy, hogy azok tartalmát is minden alkalommal betakarjuk (szénával, szalmával, falevéllel, faaprítékkal). Ha háziállatok szabadon hozzáférhetnek, akkor egy csirkehálóval is érdemes befedni az egészet.
Arányok
Az arányokat érdemes úgy beállítani, hogy kb. 25 %-nyi széklet-pisi mixhez 45%-ban menjen konyhai hulladék, fűnyesedék, széna, szalma, falevél és 30%-ban fás anyag, mint pl. faapríték, fűrészpor, karton papír (belesaccperkábézva a vödörbe került takaró anyagot is).
Víz
Az alomszékben keletkező nedvesség mellet a vödör kimosásához használt (vegyszermentes) vizet a komposztra öntve elérhetjük a megfelelő nedvességtartalamat. 50%-os nedvesség tartalomra van szükség a termokomposzthoz, a giliszták a 60-70%-osat szeretik.
Hőmérséklet
Említettem, hogy a patogének kinyiffantásához fel kell, hogy menjen a hőmérséklet minimum 55 celsiusra, méghozzá több napra (igaz ez a szénában található gyommagvakra is). Érdemes egy hőmérőt beszerezni, hogy ezt nyomon tudjuk követni. Nagy esély van rá, hogy az ily módon, fokozatosan halmozódó komposzt nem fog mindig felmelegedni. Egy ilyen raklapos megoldás fokozatosan esik össze és akár egy évbe is telhet, mire tele lesz. Ha nem jelennek meg benne a vörös trágyagiliszták, akkor érdemes a megtelt komosztáló tartalmát néhány hónapos pihenés után egy koposztprizmába rétegezni és egy kis termokomposztálásnak alávetni. A fent említett arányban célszerű még egy kis anyagot hozzákeverni (a 25% pisi, kaki helyett pillangósokat, vagy állati trágyát beletenni). Így biztosan fel fog melegedni a kívánt hőmérsékletre. Amint eléri az 55 fokot 3 napon keresztül, át kell keverni, hogy levegőztessük. Ezt célszerű jó néhányszor (3-4-szer) megismételni, hogy a komposztálandó anyag minden részecskéjének esélye legyen felmelegedni. A komposzt akkor van kész, amikor eléri a külső hőmérsékletet.
Más megoldás
Ha valakinek nincsen kedve azzal fogalkozni, hogy prizmát építsen a raklapos edényzetben gyűjtött anyagból, akkor a megtelt komopsztálót tanácsos legalább 2 évig békén hagyni.
Televényes, illatos kakimetamorfózist kívánva búcsúzom,
Vitka
Ps.: Korábbi bejegyzéseim a témában itt.
Hozzászólások
-
2014 szept. 12, péntekMagyarul tudóknak meg ott van a Vízönellátó (http://www.eautarcie.org/hu/05a.html). Kisértetiesen ugyanazt írja mindkettő. Legalábbis nekem az volt az érzésem, mint ha valamelyik másolta volna a másik munkáját.
-
2014 szept. 25, csütörtökSok kérdésem lenne: pl. És a wc-papírt hová kell dobni? Télen hová ürítsek? A szaros hőmérőt hol tartsam? A gyerekem az iskolában is a bokorba szarik?
Sok kérdésem lenne: pl. És a wc-papírt hová kell dobni? Télen hová ürítsek? A szaros hőmérőt hol tartsam? A gyerekem az iskolában is a bokorba szarik?
-
2014 okt. 15, szerda
RE:Sok kérdésem lenne: pl. És a wc-papírt hová kell dobni? Télen hová ürítsek? A szaros hőmérőt hol tartsam? A gyerekem az iskolában is a bokorba szarik?
Kedves szarok rá,
Nagyon jó és fontos kérdéseket vetettél fel
Köszönet érte.
És a wc-papírt hová kell dobni?
A wc papírt célszerű a vödörbe dobni az ürülék és a vizelet mellé, mert ez utóbbiak magas nitrogén (N) tartalmúak és nagyon jól jön a magasabb szén (C) tartalmú papír a komposztáláshoz szükséges C:N arány elérése érdekében. A papír a fűrészpor mellett változatos szén forrást is biztosít a lebontó mikroorganizmusok számára. Törekszem arra, hogy a legegyszerűbb típusú, fehérítetlen, illatosító nélküli wc-papírt vegyem mindig.
Télen hová ürítsek?
Ez választás kérdése és számtalan opció lehetséges a komfort igénytől és a lehetőségektől függően.
1. Az alomszék beltéren is használható. Ha nem akarjuk végig vinni a lakáson a kakás vödröt, akkor lehetséges egy nyílás készítése a falra, amin keresztül kültérről is hozzá lehet férni.
2. Kültéri alomszék használata télen is. Nem újdonság vidéken és a tanyavilágban a kerti budi télen is. Kicsit hűvös, kicsit sietős, de nem lehetetlen. Azonban téli éjszakákon különösen kellemetlen lehet: ilyenkor megfontolandó az éjjeli edény bevezetése.
3. Télen vízöblítéses a lakásban, nyáron kültéri toalett. A vízöblítéseshez lehet egy mini házi szennyvíztisztítót használni, hogy ne terheljük a környezetet a csatornahasználattal.
4. ...
A szaros hőmérőt hol tartsam?
Nagyon jó kérdés. A hőmérőt én nem szoktam közvetlenül a friss kakába helyezni. Természetesen előfodult már, hogy az anyag még nem volt olyan alaposan lebomolva és a hőmérő kissé fekáliás lett. Ám jellemzően ritkábban mérjük a kakikomposzt hőmérsékletét, mert ez alapvetően egy sokáig érő, statikus komposzt. Ha veteményesben használod fel az anyagot, akkor célszerű utókomposztálni termofil körülmények között. Ez egy olyan komposzthalom építését jelenti friss anyagokkal és a kakikomposzt hozzáadásával, ami fel tud melegedni 55C fok fölé és aerob (levegővel ellátott). Így garantált az emberi patogének (és sajnos egynémely hasznos szervezet) pusztulása.
A hőmérőt én egyszerűen csak a szerszámtároló helységben tartom. Ha bepiszkolódik (akár más komposztok mérésekor is), azt egy kis szervesanyaggal áttörlöm (falevél, fű, stb.), ha nagyon szutyis lesz, akkor utána mosószeres vízzel le is mosom.
A gyerekem az iskolában is a bokorba szarik?
Erre sajnos konkrétan nem tudok válaszolni, mert nem ismerlek benneteket. Gondolom ez is attól függ, hogy hova jár iskolába. Egy szabadabb elvű, például magántanulói környezetben, de egy tanulmányi kirándulás alkalmával is el tudom képzelni, hogy a gyermek a bokorba szarik. Ami itt nagyon fontos, hogy egy kis ásóval (ha van nála) vagy egy bottal (pl. az erdőben) készítsen egy kb. 10 cm mély és 20 cm átmérőjű lyukat, miután félre húzta az avart. Ügyesen guggoljon a lyuk felé és könnyedén engedje, hogy a végbeléből eltávozzon a salakanyag. Dolga végeztével, ha van nála WC papír vagy zsebkendő akkor azzal, ha nincs, akkor nagyobb levelű aljnövényzettel vagy falevéllel tiszítsa meg az esetlegesen bekakizódott területet a testén és azt is dobja a halom tetejére. Ezt kövezően már nincs is más dolga, mint a kiásott föld és avar visszahelyezése a kakikupac tetejére. Fontos, hogy a papírt is takarjuk be. Így az szépen csendben lebomlik, miközben a megfelelő C:N arányhoz is hozzájárul és nem éktelenkedik az a természet lágy ölén.
Optimális komposzt hőmérsékletű baráti üdvözlettel,
Vitka
Angolul tudóknak kötelező olvasmány a "Humanure Handbook"