Permablog

  • Címlap
    Címlap Itt találod az összes blogbejegyzést.
  • Kategóriák
    Kategóriák Megjeleníti a blogban található kategóriák listáját.
  • Címkék
    Címkék Displays a list of tags that have been used in the blog.
  • Szerzők
    Szerzők Keress rá a kedvenc bloggeredre.
  • Csoportblogok
    Csoportblogok Találd meg kedvenc blog csoportodat.
  • Archívum
    Archívum Korábbi bejegyzések listája
  • Bejelentkezés
    Login Login form

Nyolc éve matatunk

Beküldve - - - Kategorizálatlan
  • Betűméret: Nagyobb Kisebb
  • 1833 megjelenés
  • 3 hozzászólás
  • Nyomtatás

 

Kissé megkésve bár, de íme, a 2021. évi beszámoló a Manna-erdőkert nyolcadik évéről – rengeteg minden történt, úgyhogy sok-sok kép, közöttük kevés szöveg, fogadjátok szeretettel!

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-01.JPG

 

Lassan már szokásos módon először az év eleji időjárási anomáliák: emlékeztek a hóra a virágzó gyümölcsfákon? Az alábbi képek április 8.-án készültek. Sárgabarack teljes virágzásban. A sziromlevelek viszont nem a hótól fagytak el, hanem a -5 C°-os fagytól.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-02.JPG

 

Ugyanez a hó és fagy a mézbogyóknak bezzeg meg se kottyant:

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-03.JPG

 

Indián banánunk olyasmit produkált, amilyenhez hasonlót még sosem láttam növénytől: ez a mértékű fagy elpusztította a virágbimbókat (kis fekete gombócok a képen), azonban alvórügyről hozott újakat (kisebb zöld gombócok)! Ezek nagyjából 3 héttel később virágoztak, és kötöttek is, úgyhogy erről a növényről még lesz szó később.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-04.JPG

 

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-05.JPG

 

Nem sikerült jó fotót készítenem, de szlovák nemesítésű, ’Veharda’ fajtájú sárgabarack csemeténk elképesztően meggyőző volt idén tavasszal. Amellett, hogy állítólag sharka-vírusra teljesen rezisztens (mivel egy sharka-vírusos szilvabozót közepén élünk, ez nálunk szempont…), egy teljes héttel kezdett később virágozni, mint a fenti képen látható Borsi-féle kései rózsa kajszi, ráadásul olyan elhúzódóan nyílik, hogy még emiatt is nehezebben fagy el. Végül mindkettő fa termett pár szemet, Borsi-féle kései rózsának már megtermékenyült virágai voltak, amikor jött rá a fagy, Veharda pedig még teljesen bimbóban volt.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-06.JPG

 

Koratavaszi zöldek, folyton tanulgatok valamit: komló hajtásai megpárolva szerintem kifejezetten finomak, a család egyelőre nem túl lelkes…

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-07.JPG

 

Ez a kis kosár salátánakvaló pedig április közepén gyűjtődött: itt éppen tyúkhúr, salátaboglárka (szigorúan virágzás előtt szedve), madársaláta, szarvasagancs-útifű, hagymaszagú kányazsombor.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-08.JPG

 

A tavaszi oltogatás is kezd stabil programpont lenni, ahogy telik a kertünk, így tudunk becsempészni még ezt-azt. Illetve ahogy egyre bolondabbul jönnek-nem jönnek az esők, a helyben nőtt, magonc alanyok is egyre inkább felértékelődnek, ahol megtehetjük, inkább ezekre oltunk. Már van első-, másod-, és harmadéves héj alá oltásunk is, ezért az újabb oltogatások mellett egyre inkább az a munka, hogy szép fokozatosan alakítgatom az új hajtásokat, illetve a környéküket. Ez itt például egy tavaly ilyenkori sikeres oltás, ami egyelőre kis helyet és napot kap:

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-09.JPG

 

Balázs hirtelen felindulásból vett egy oltóollót. Először morogtam miatta, de be kell látnom, hogy efféle botcsinálta, autodidakta oltogatóknak, mint mi vagyunk, nagy segítség, idáig egészen sikerünk volt vele. Egyrészt a nem sikerült héj alá oltásoknál az alany által hozott egyéves hajtások átoltására is használtuk, de például porzónak szánt fajtát is sikerrel oltottam vele fiatal körtefára.

 

Ilyen profilt tud csinálni:

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-10.JPG 

 

Ha ügyesek vagyunk, ilyen szépen összeillik:

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-11.JPG

 

…ez pedig már a kész oltás kötözésestül.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-12.JPG

 

A „fenntartási munka lehetőleg legyen betakarítás” kitétel egyre sűrűbben teljesül nálunk. Itt például a tavaszi vetésekhez kellett helyet csinálni, így kigyepáltam a maradék póréhagymákat és némi madársalátát – és igen, én most még elég sok bolti vetőmagot is használok.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-13.JPG

 

Nagy pávaszemek, szerelem. Luca lányunk teljesen odáig volt tőlük.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-14.JPG

 

Fehér nárciszok nyílnak a füge alatt – ami olyan későn hajt ki, hogy ilyesféle módokon hasznosítom a helyet alatta. Amellett, hogy ez az egyetlen őshonos nárcisz-fajunk, az illatát is nagyon szeretjük.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-15.JPG

 

Mióta elkészült a szárazon rakott mészkő támfalunk, és ezen túl is elég sok fa és kőkupacunk lett szanaszét, érezhetően több a gyík a kertben. Furamód mindhárom gyakori fajt (zöld, fürge, fali) rendszeresen látjuk, ez a kis fali gyík például stabilan beköltözött az esővízgyűjtőnk alá.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-16.JPG

 

Bambusz idén, talán az esős májusnak köszönhetően, szintet lépett. Rengeteg hajtást hozott…

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-17.JPG

 

…a rossz helyen nőttekből talán 3-4 alkalommal tudtunk szedni egy-egy ekkora adagot az ebédhez. Még mindig szeretjük!

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-18.JPG

 

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-19.JPG

 

A hétvégi zabkásákon nálunk nagyon pontosan követhető az év múlása. Ez itt a májusi zabkására való – mézbogyó nyitja a sort.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-20.JPG

 

Egyre több növényünk kezd virágozni, teremni. Egyik-másik évek óta olyan feltűnés nélkül nődögél, hogy szinte el is felejtem őket. Ilyen meglepetés volt ez a szépség is: illatos fűszercserje (Calycanthus floridus). Elvileg a kérge lenne fahéj helyett használható, de az enyémnek én nem sok illatát érzem – viszont a virága gyönyörű!

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-21.JPG

 

Egyik leghálásabb bogyósunk, nagy kedvenc: égerlevelű fanyarka. Négy fajtánk is van belőle, egyik jobb, mint a másik: nagy szeműek, lédúsak, finom édesek. Funkcióját, felhasználását tekintve tökéletesen kiváltja a kék áfonyát, csak sokkal hozzánk valóbb, ellenállóbb, nem kell neki savanyú talaj sem. Egyetlen hátrányként talán annyit tudok felhozni ellene, hogy az első években kissé lassan indul be, legalábbis nálunk.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-22.JPG

 

Nyár eleji dzsumbuj a kis veteményesünkben. A képen nem látszik, de a veteményes idén nagyon megszenvedte a hideg tavaszt. Csomó korai dolog (saláta, retek, spenót) egyszerűen nem sikerült, mert mire elég meleg lett, hogy elinduljanak, már túl hosszúak voltak nekik a nappalok, és inkább virágozni kezdtek. De a tökfélék is rengeteget fáztak eleinte, és a paradicsom is jóval később kezdett teremni, mint más években – idén a nyári dőzs nálunk legalább 2-3 héttel később indult a veteményesben, mint szokott. Az erdőkert valahogy sokkal jobban behozta a lemaradást. Hiába, az évelők megbízhatóbbak.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-23.JPG

 

Everybody gardens. Csak meg kell érteni, hogy ki mit csinál, és javunkra fordítani, ha tudjuk. Ez néha könnyű, néha nagyon nehéz. Ez a rejtélyes állat idén elég sok fejtörést és bosszúságot okozott nekünk: hobbiból tőből kitörögetett mindenféle kisebb-nagyobb bokrokat.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-24.JPG

 

Először azt sem tudtuk kicsoda, de egyszer tetten értük: nyest koma. Végül az az általa kedvelt (túlnyomó többségében erősen illatos) bokrokat bevédtem, valahogy így:

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-25.JPG

 

Azóta is rendszeresen látom nyomait, de a bevédés miatt már nem tőből töri ki a fűszereinket, hanem csak letör egy-egy kilógó ágat, amit én szépen összeszedek. Rozmaringból egészen egyensúly van, egész évben nyest által letört ágakat használtam a konyhában.

 

A nyár közepi kása nagyon változatos: itt éppen a ribizlik és málna mellett fanyarka is akad.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-26.JPG

 

Úgy látszik, lassan visszavonhatatlanul ez is részévé válik a nyárnak (sőt, tavasznak, ősznek, télnek…) nálunk: MAPER PDC ismét, kertezünk, növényezünk, szeretem! Elképesztően sokan jöttetek csak úgy kertet nézni is, becslésem szerint olyan 150-en! Rengetegen kezdenek most saját kertet, erdőkertet, ehhez valóban nagyon tanulságos megnézni másokét, olyat is, akik kicsivel, olyat is, akik sokkal járnak előrébb. Nem csak minket, böngésszétek például a MAPER térképét!

 

 20220203-Nyolc-eve-matatunk-27.jpg

 

Kudarcok is akadnak sajnos, bár ez természetes. Idén nyáron például 4 viszonylag új csemeténk pusztult el különböző okokból: volt, amit nyavalya vitt el, volt, ami a meszet nem bírta a talajban – képen például egy nyavalyás szelídgesztenye (aki tudja, mi lehetett a baja, köszönöm, ha elárulja!). Kiszedtem, nehogy megfertőzze a másikat néhány méterrel odébb. Ezek elég rosszul tudnak esni, hiszen pénzt, időt és munkát is veszítünk ilyenkor, de azzal szoktam vigasztalni magam, hogy ez az evolúció. Ennyi féle növényből mindig lesz 1-2, ami nem szeret nálunk, ezt egy idő után elfogadja az ember, de cserébe egyre inkább olyasmik vesznek majd körül, amik igen – jelenleg 200 féle hasznos évelő növényt tartok számon az erdőkertünkben, és ezek túlnyomó többsége már az utóbbi kategóriába tartozik.

20220203-Nyolc-eve-matatunk-28.JPG

 

Madáritató a fügebokor árnyékában, nyáron nagy keletje van. Ezért kell közel rakni a házhoz: verebek például 10 perc alatt képesek kifürödni belőle a vizet, sokat töltögetjük.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-29.JPG

 

Idén augusztus elejétől egészen a fagyokig rengeteget álltam a konyhában. Folyton várt néhány kupac változatos cucc a konyhapulton, rengeteg volt a befőzés. Lekvárok, befőttek, aszalványok, zöldségszószok tömkelege, szépen megtelt a kamra. Idei újdonság, hogy elég sok teafüvet is szárítottam télire, de erről talán majd egy külön bejegyzésben.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-30.JPG

 

Ismét egy kis statisztika: idén a tavalyihoz hasonló évet zártunk, nagyjából 250 kg ezmegaz termett a kertben, azzal a különbséggel, hogy a kicsit nagyobb alapterület ellenére a veteményes rosszabbul muzsikált (főleg a hideg tavasz miatt), és jóval kevesebb alma is termett (ami nálunk a gyümölcs legnagyobb része volt még tavaly is) – ezt a kiesést viszont nagyjából tudták kompenzálni az újonnan termőre forduló növények az erdőkertben. Idén ez már nagyjából 100 féle évelő növényből jött össze.

 

Veteményes küzdelmes: hagyma például bőven elég lesz, répa-krumpli viszont nagyjából január végéig tartott ki, itt még van hova fejlődnünk.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-31.JPG

 

Szilva-alma dőzs.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-32.JPG

 

Méhecskék rákaptak a szilvára, remélem nem ártott meg nekik.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-33.JPG

 

Ugyan ezzel nem húznánk ki a telet, én mégis nagyon nagyra értékelem: egyre több és többféle fűszernövény vesz körül, napi rendszerességgel használom őket a mindennapi főzés, és befőzés során is.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-34.JPG

 

Egyre több általunk ültetett növény kezd számottevő mennyiséget teremni. A feketeszedrünkről idén két hónapon keresztül lehetett bármikor néhány marékkal szedni, sokkal jobban bírja a szárazságot a málnáknál…

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-35.JPG

 

…a fügéről úgyanígy. Utóbbiból még aszaltam is egy kis próba-adagot:

 

 20220203-Nyolc-eve-matatunk-36.JPG

 

…fincsi, jöhet még!

 

Évek óta bújócskázunk pár féle direkttermő szőlővel a kertben. A rengeteg Nova mellett van pár kékszőlő is a bozótban, amiket jobban szeretünk. Próbálunk nekik teret adni, és elérni, hogy ne 5 m magasan teremjenek. Ez itt például megvan, és Othellónak tűnik.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-37.JPG

 

Idei év legnagyobb érdeklődést kiváltó újdonsága: teremni kezdett a korábban emlegetett indián banánunk. Valamiért ez a növény azt is lázba hozza, akinek az erdőkertről az az első kérdése, hogy kolbászfa van-e? Szépen beérett mind a tíz szem, tényleg finom, édes, krémes, olyan trópusi, mangós-banános íze van.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-38.JPG

 

Az érett gyümölcs ilyen szép belülről:

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-39.JPG

 

Őszi vicces: amikor a gyerekek olyan gyümölcstálat gyűjtenek, hogy elsőre én is csak pislogok – ezt mind a kertben szedtétek?

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-40.JPG

 

Szintén idén debütált: mexikói galagonya (Crataegus mexicana). Kissé savanykás, viszont vicces módon nagyon erősen parfüm illata van. Mexikói tradícionális puncs készült belőle (fahéjat leszámítva csupa kertben termett szezonális alapanyból). Finom volt, őszi-téli listára kerül.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-41.JPG

 

Galagonya-diverzitás: kínai óriástermésű galagonya (C. pinnatifida, nagy piros), mexikói galagonya (sárga), mediterrán galagonya (C. azarolus, közepes méretű bal szélen), és összehasonlításképpen az őshonos egybibés galagonya. Nem szerepel a képen a görög galagonya (C. schraderiana), mivel az nálunk korábban érett, és különben is, mire észbe kaptam, a gyerekek megették – fenti gyümölcstálban szép bordó gyümölcs az, méretben valahol a mediterrán és mexikói között van. Amíg a mexikói és kínai óriástermésű galagonyák íze inkább savanykás, gyümölcsteába elsőrangúak (második képen egybibés galagonya teának, és próbából kínai óriástermésű galagonya ugyanezért)…

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-42.JPG

 

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-43.JPG

 

…a mediterrán és görög galagonya viszont csak úgy megenni frissen is kifejezetten finom.

 

Ez is idei történés. Napenergia hány féle hasznosítását lehet látni a képen? Én ötöt tudok: 1. növények, amik (részben) nekünk fotoszintetizálnak, 2. tüzifa, 3. nappalink nagy-nagy ablaka, ami miatt napos téli napokon itt nincs szükségünk fűtésre, 4. napelemek, 5. napkollektor. Napenergia kimaxolva. Napkollektoron nagyon sokat agyaltunk, manapság Magyarországon annyira nem szokás. Elviekben az benne a jó, hogy sokkal hatékonyabb közvetlenül vizet melegíteni a nap melegével (mondjuk 50-60% hatásfok), mint áramot csinálni belőle, és abból meleg vizet előállítani (esetünkben maximum olyan 20 % hatásfok), illetve egy elég egyszerű, low-tech technika a napelemhez képest. Van benne egy szivattyú, illetve egy kis vezérlő elektronika, de ezt leszámítva főleg egy csőkígyó, nem sok minden tud elromolni benne elvileg. Gyakorlati tapasztalat pedig idáig az, hogy novemberben még simán előállította nekünk a 300 l 60 C°-os meleg vizet, amit mi el sem használunk egy nap alatt – decemberben-januárban azért nem teljesen, bár most is dolgozik serényen, ha kisüt a nap. Jó érzés, hogy közvetlenül nekünk dolgozik.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-44.jpg

 

Jóféle sáfrány (Crocus sativa) is új lakó.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-45.JPG

 

Gyönyörű, viszont jól elbíbelődtem vele – talán innen származik a kifejezés? Szerencsére nagyon későn, október végén virágzik, ilyenkor már jobban ráérek. Az 50 hagyma virágának összegyűjtögetett bibéit talán három húslevesbe használtam fel, tényleg szépen színez, bár azt vettem észre, hogy idő kell neki, amíg kiázik, érdemes korán a leveshez adni.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-46.JPG

 

Ősszel-télen ilyesmire is igyekszem időt találni, több-kevesebb sikerrel. Hiába vagyunk benne nyakig már nyolcadik éve, hiába kelünk-fekszünk a kerttel, ahhoz, hogy az ember profi tervező legyen, szerintem még ez is kevés. A tavalyi PDC alatt ezért elhatároztam, hogy télen megpróbálok 1-2 kisebb-nagyobb tervezést végigzongorázni, azért hogy gyakoroljak. Tanulság, hogy teljesen más másnak tervezni, mint a saját kertet – egész más készségeket is igényel, nagyon sok idő szükséges hozzá, és egyáltalán nem könnyű. Úgyhogy, távlati terveimben bármennyire is szerepel a kerttervezés, egyelőre csak néha-néha fogok tudni ilyesmit vállalni. Jó néhányan fordultatok idén hozzám azzal, hogy segítsek megtervezni a leendő erdőkerteteket. Ez igen megtisztelő, köszönöm a bizalmat! Ráadásul az is nagyon jó érzés, hogy milyen sokan indultok el a saját, évelőkön alapuló kert, a permakultúra és a (részleges) önellátás irányába, hiszen ez egy nagyon jó irány! Eleinte féltem tőle, de több visszajelzés alapján is úgy látom, hogy egy-egy konzultáció nagyon sokat tud segíteni, egymás tapasztalataiból okulva sok kört meg lehet spórolni, ezért ilyen konzultációkat időmhöz-erőmhöz mérten egyet-egyet szívesen vállalok.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-47.JPG

 

Évek óta szeretnénk egy kis tavat, hiszen rengeteget tud adni egy kerthez – már csak azért is, hogy ki tudjuk használni a kertünket átszelő időszakos kis vízfolyást, ami elég vagány adottság. Idáig egyedül az tartott vissza minket, hogy nem akartunk igazi, mély tavat addig, amíg kicsik a gyerekeink. Az élet idén lökött rajtunk párat ezügyben: idén tavasszal gyerkőceink egy barát család gyerekeivel összefogva olyan gátat rittyentettek néhány téglából, agyagtapasztással, hogy a nálunk lakó erdei béka úgy döntött belepetézik…

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-48.JPG

 

…de sajnos a víz nem tartott ki elég sokáig, így az ebihalak, nagy bánatunkra, már nem tudtak kifejlődni.

 

Szüleimnél viszont éppen idén adta meg magát a 15 éves PVC tófólia, amit ki is cseréltek. Úgy döntöttünk, hogy a rendes, mély tóval még várunk, ellenben a maradék tófóliából éppen kijönne egy kisebb, olyan 30-40 cm mélységű tavacska. Ez a gyerekeinkre nézve talán még nem veszélyes, a kerten viszont nagyon sokat dobna, nekünk pedig kezdhetne gyűlni a tapasztalatunk a témában.

 

Úgyhogy 16 talicska földdel később…Alakul! Az objektum a családi kupaktanácstól - talán kicsit nagyképűen – a Breki-öböl nevet kapta. A képen szereplő állapotában olyan 30 cm körüli a víz mélysége, és becslésem szerint nagyjából 500 l víz lehet benne, még nem telt meg egészen. Nem töltöttük fel külön, ez mind esővíz, illetve a gyerekek utasításomra belegurítottak 1-2 olvadozó hóembert. Elképesztő gyerekmágnes, jó, hogy nem mélyebb, egyszer-egyszer már mindkettő belepotyogott…

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-49.jpg

 

Ez pedig az idei gyümölcs-évkörünk utolsó állomása volt: 10 kg naspolya, nyami, ezzel idén már nem kellett spórolnunk, aki erre járt novemberben, annak jutott belőle.

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-50.JPG

 

Hát így. Kertészkedésben, munkában, örömben, szépségben és termésben gazdag újévet kívánok! Sok szeretettel,

 

20220203-Nyolc-eve-matatunk-51.JPG

 

Zsuzsi

 

Rabul ejtett az erdőkertészkedés gondolata, így 2014 elején vettünk egy telket Száron, ahol szép fokozatosan szeretnénk kialakítani a saját, szipi-szupi erdőkertünket. Ez a blog főleg ezt a folyamatot szeretné megörökíteni, azzal a nem titkolt céllal, hogy kicsit összehozza a téma iránt érdeklődőket, és serkentse a tapasztalatok cseréjét.

Hozzászólások

  • Vendég
    Borbás Péter 2022 febr. 21, hétfő

    Szia Zsuzsi, írtam neked messengeren, biztos nem láttad. Azt szeretném kérdezni, tudsz-e bármiféle beszerzési lehetőséget javasolni azarol, illetve görög galagonyához, mert sehol nem találok.

  • magzsuzsi
    magzsuzsi 2022 febr. 25, péntek

    Szia Péter! Láttam, csak utolérhetetlenül lassú vagyok, bocs! Ha már így alakult, akkor válaszolok itt, hátha másnak is jól jön: én mindkettő fajt Dlusztus Miklóstól vettem, szerintem őt mindenképpen érdemes megkérdezni (http://dmkert.hu/)! Amúgy pedig ezeket a spéci galagonyákat a mi őshonos galagonyáinkra szokták oltani, a mi növényeink ugyan még nem túl nagyok, de amennyit elbírnak, én oltóvesszőt szívesen adok annak aki kéri (mondjuk idén télen szerintem már késő van hozzá, nagyon dagadoznak a rügyek). Illetve tudtommal Dlusztus Miklósnak is vannak kifejlett, nagy növényei kiültetve.

    Válasz Mégsem
  • Luti
    Luti 2022 márc. 16, szerda

    Kis ötletek

    Szia Zsuzsi,

    Köszönöm a bejegyzéseidet. Nagyon jókat írsz.
    Apró észrevételem lenne:
    Az 1 köbméteres fehér tartályt jó lenne letakarni, vagy pl. ezüst festékkel befújni. Néhány év és elöregíti a műanyagot a nap.

    Nálunk 2 tó van. Egy nagy fóliás hátul. Valamint egy simán leásott kb. 140 cm magas, zöld, esővizes hordó. Mindkettőben át szoktak telelni a halak.
    Ha így bevezeted a vizet, akkor hamar eliszaposodhat. Egy ülepítő, vagy szűrő jó lenne előtte. Bár az ülepítő és a szűrő is át fog engedni valamennyi anyagot.

    Üdv.:
    Feri

Hozzászólás

Vendég 2022 nov. 29, kedd