EcoVitka

  • Címlap
    Címlap Itt találod az összes blogbejegyzést.
  • Kategóriák
    Kategóriák Megjeleníti a blogban található kategóriák listáját.
  • Címkék
    Címkék Displays a list of tags that have been used in the blog.
  • Szerzők
    Szerzők Keress rá a kedvenc bloggeredre.
  • Csoportblogok
    Csoportblogok Találd meg kedvenc blog csoportodat.
  • Archívum
    Archívum Korábbi bejegyzések listája
  • Bejelentkezés
    Login Login form

Sarazás újratöltve

Beküldve - - - Kategorizálatlan
  • Betűméret: Nagyobb Kisebb
  • 2488 megjelenés
  • 1 hozzászólás
  • Felíratkozás frissítésekre
  • Nyomtatás

b2ap3_thumbnail_tapaszt-al-as.jpgMúlt hétvégén ismét saraztunk a PermaLom tanyán. Egy pár kedves ismerős betoppant hozzánk, akik keze munkája nyomán ismét léptünk egy cseppet előre. Köszönet érte :)

 

A hétvége elött kezembe kerültek a tavaly nyári jegyzeteink. Mi is volt az álmunk ezzel a fura kreálmánnyal? Nem titkolt vágyunk volt, hogy a telet ki tudjuk húzni a tanyán, de elsősorban egy kísérletnek szántuk. Mit tud két fiatal felépíteni, akiknek még bőrkeményedés van a fenekén a sok irodai ücsörgéstől és nem sok sejtése van az építészet rejtelmeiről? Sokat filóztunk azon, hogy a "quick and dirty" (azaz gyors és piszkos) módszert válasszuk, vagy kezdjünk bele egy komolyabb építkezésbe, hogy mihamarabb legyen egy otthonunk. Végül amellett döntöttünk, hogy legyen ez egy nagy kísérlet, egy kreatív őrület, ahol mindenki, aki betér hozzánk kiélheti az alkotó szellemét. Szerettük volna, hogy a kis kunyhó fűthető legyen: legyen hová behúzódni a téli hideg elöl. Éjszakázni csak párszor sikerült itt és azok az éjjelek is inkább valami vadregényes kalandra emlékeztetettek, mintsem élhető körülményekre. Viszont nagy hasznát vettünk a kunyhónak a nappal, amikor be tudtunk fűteni, ebédet, vacsorát tudtunk főzni, hogy könnyebben menjen a munka a tanyán. Egészen júniusig használtuk, amikor is megépült a nyárikonyhánk. Aztán a nyár el is rohant, villám sebességgel és arra eszméltünk, hogy megint ősz van. A kunyhó tapasztása pedig korán sincs befejezve. 

 

kunyho-bent.jpg

 

A szorgos kis csepp csapattal tapasztottunk kicsit belül, kicsit kívül. Belül már majdnem kész vagyunk a plafonig, kivül pedig az ajtó körül tapasztottuk körbe. Azért az ajtó körül, mert oda még sütött a lemenő nap, ugyanis első nap nagyon bénáztam a sárkeveréssel és mire sikerült jó anyagot csinálni, már egészen sötét volt bent. 

Több féle masszával kísérleteztünk. Volt amiben egészen sok volt a homok, volt olyan amibe egyáltalán nem tettünk, csak a vályogtéglákban már eleve benne lévő homokra hagyatkoztunk. Egy régi tanya vályogtégláit áztattuk be a sárhoz, amihez még pelyvát is adtunk. A vályogtéglákat már eleve úgy keverték ki, hogy volt benne föld a helyszínről, némi agyag tartalommal. Kevertek még hozzá finom szemcséjű homokot és szalmát. Nálunk amúgy annyira nem agyagos a talaj, inkább vályog van benne sok, homok pedig szinte nulla. Azért a beáztatott téglák viszonylag jól tapadtak, bár az "igazi" házamat nem ezzel tapasztanám, hanem szereznék még hozzá jó minőségű agyagot, ahogy Kispitye is javasolta. Na de miért is agyagozok, homokozok itten ennyit?

Az agyag biztosítja a tapadást. A homok kitölti a tereket és segít abban, hogy a tapasztás ne repedezzen fel. Szervesanyagot (töreket, pelyvát) pedig azért keverünk hozzá, hogy összetartsa az anyagot.

Ahogy kevertük és hordtuk fel a sarat, minduntalan hálát adtam a teremtőnek, hogy nem egy igazi ház építésébe fogtunk bele. Annyi tapasztalás, annyi tanulás áll még elöttünk... Nem véletlenül mondta a kályhás cimborám, hogy az elsőt az ellenségnek, a másodikat egy barátnak és a harmadikat építse az ember saját magának.

 

Sajna a fotómasinám lemerült és nem tudtam képeket készíteni a hétvégéről, de Petra nagyon aranyos volt és átküldött nekem pár képet, amiket ő kattintott: 

 

sarkeszites.JPG

Asszem ez volt a béna sár. Annyi homokot adtam hozzá, hogy szinte egyáltalán nem tapadt, így fel kellett még turbózni egy jó adag beáztatott sárral. Amíg ázott a sár jókat kvaterkáztunk és sütöttünk pár pizzát Gergő isteni jó kenyértésztájából.

 

pizza.JPG

Próbáltad már a pizzát zakúszka alappal? Oh, teremtőm, hát valami mennyei. Még egy kis héjától megszabadított paradicsomot is kockáztam rá, így magasan vert minden pizzaalapot, amit valaha kostoltam.

 

tapasztas.JPG

Ez pedig a tapasztás kívülről. Reméljük lesz folyatás. Ha nem idén, akkor jövőre.

 

Ha sarazni támad kedved, ne habozz, millió és egy lehetőség van. Mi is biztosan fogunk még tapasztalást szervezni, de Kispityéjéknél kél el igazán a segítő kéz, akik az életterük szalmaszigetelésén és tapasztásán dolgoznak és nagyon örülnek a segítő kezeknek. 

 

Köszönöm a figyelmet és mesés őszi napokat kívánok,

Vitka

 

Miről szól ez a blog? Itt azokkal a gondolataimmal és élményeimmel találkozhatsz, amelyek valamiért kikívánkoznak belőlem. Mesélek a PerMaLom tanyáról, ahol egy sokrétű élettér kialakításához használjuk a permakultúra tervezési rendszerét. Olykor indíttatást érzek arra, hogy egy-egy angol nyelvű irományt lefordítsak. De sokszor azt is megosztom, ami éppen motoszkál a fejemben. Ha leírom, az nekem is segít tisztába tenni a gonolataimat. Éppen ezért, amit itt olvasol, az egy pillanatnyi állapotot tükröz. Amint a gondolatok szavak formájában megjelennek a monitoron – a születésük pillanatában – el is évülnek. Meghalnak és újjászületnek minden pillanatban, amikor új tapasztalattal, ismerettel gazdagodunk. Tehát arra kérlek, hogy ne vegyél mindent készpénznek abból, amit itt olvasol. Amit nyújtani szeretnék, az a gondolatok felébresztése, inspiráció. Izgalmas időket élünk, melyben egy közös álmodásra és dialógusra invitállak.


“Egy ember álma, az csak egy álom.
Az együtt álmodás egy új valóság kezdete.”
F. Hundertwasser

Hozzászólások

  • Vendég
    Piros 2013 okt. 08, kedd

    Piros

    Sarazni nyáron az ideális, de aki nem ér rá csinálhatja hidegben is...

Hozzászólás

Vendég 2020 aug. 15, szombat