Akkor hát az ígéretemhez híven most vizsgáljuk meg a talaj alakító tényezőit nem itt nem a nyújtófára és a nokedli szaggatóra kell gondoljuk ám mégsem áll messze ez a két eszköz a valóságtól ha elvonatkoztatunk ...
A talaj termő képességét minden hatás írányítja egy bizonyos irányba az egyik kevésbé jó felé tolja a talaj dinamikát ám a másik ehhez hozzá adódva már jobb talaj tulajdonságokkal nézhetünk szembe ezért nem szabad teljes mértékben elválasztani egymástól a tényezőket de a megértés és a bemutatás ,levezetés érdekében egyenként foglyuk tárgyalni és a végén egy példán keresztül össze kötjük a tényezők egymásra és a talajra való hatását.
Az orosz rendszer szerint (Dokucsajev) öt fő tényező van ami nagyban rá nyomja bélyegét a talajra ezek az éghajlat , alapkőzet ,domborzat ,növényzet ,a talajok kora (vagyis az idő), ezekhez hozzá adódnak járulékosnak kikiáltott tényezők amik ugyan olyan fontos kiegészítéséül szolgálnak az 5 fő tényező mellet olyan mintha ez lenne az olajozás a rendszerben ők nem mások mint a mikroorganizmusok ,az állatok, és az ember mely nem mindig viszi előre a talaj fejlődését de sok esetben viszont pont jó irányba tolja el a fejlődést.
De azt ne felejtsük el ,hogy ezek a tényezők mind egyen rangúak egymással.
Kezdjük hát az éghajlattal Ha ez egyes éghajlati hatásokat vizsgáljuk rájövünk ,hogy a legnagyobb szerepe a hőmérsékletnek és a csapadéknak van a legnagyobb hatása a csapadék legnagyobb hatása abba áll hogy ha nagy a mennyisége kilúgzódási folyamatok (elsavanyosodás) kerülnek előtérbe melynek hatására az A szintből lemosódnak a B szintbe a sók, tápanyagok egyéb mállás termékek, melyek sok esetben humusz anyagokkal is kiegészülnek, ezek ugye önmagukban nem a legjobban kedveznek a mai mezőgazdasági tevékenységnek de a mezőgazdasággal ellen tétben a természet a lemosódótt sókat tápanyagokat nagyon jól hasznosította a legtöbb ilyen helyen erdők telepedtek meg és itt térnék ki arra hogy bármennyire is próbáltam kitérni itt most csak az éghajlatra nem lehet mert ezek a tényezők annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz hogy az elképesztő,a másik eset ha relatíve kevés a csapadék akkor ezek a vízben oldható sók táp anyagok a felső A szintben halmózodnak fel tehát az éghajlat tényezői alatt a másik igen fontos tényező a hőmérséklet mind a talajban mind a levegőben fontos a hatása ,a talajban pl a relatíve meleg és lúgos viz oldja a kovasavat. Ezek az úgy mond laterit talajok melyekből a kovasav a talajvízbe távozik csak meleg forró éghajlat alatt alakulnak ki, és emelett a hőmérséklet annyira kedves a lebontó mikrobáknak ,hogy szinte minden szerves anyagot lebontanak, hasonló hatásra alkultak ki a sárga és vörös földek vagy a mediterrán terrra rossa talajok, a mi éghajlatunkon ez nem annyira jelentős nálunk a hőmérséklet hatása inkább a talaj élet aktivitását és nyugalmát befolyásolja ezen kívül a vegetáció elindulását és leállását ,a párolgás a talajban is fontos folyamat mivel a vízpárában oldott ionok felkerülhetnek egy bizonyos talaj szintig ott kiválhatnak és ott beléphetnek az (adszorpciós komplexbe) felületi meg kötödésbe vagy oxigénnel dús rétegbe kerülve kicsapódnak(koaguálnak) el oxidálnak ilyen lehet a vas esete.
A vas kiválások utalhatnak még arra ,hogy nagy általánosságban melyik rétegig emeli fel a vízet a legalsó vízzáró rétegtől a talaj a kapillárisokon mivel itt vörös kiválást tapasztalunk tehát itt érintkezik előszőr oxídatív körülményekkel a vas mint ion , és akkor itt eljutottunk a talaj víz formáihoz de erről most ne így is túl tömény lesz ez a jegyzet , tehát ennek a kapilláris víznek a befolyása a káros sok feljuttatásában mutatkozik(nem mindig sőt sok esetben kedvező hatást vált ki nem káros sokat !) melyek hatására a szerkezet erősen leromolhat , tömött hasábos ,vagy folyós szerkezetet mutat hat a talaj,ilyenek a szikesek melyek ha nagyon magas töménységben tartalmaznak na ion-t akkor az agyag ásványok víz hatására elfolyósodnak mivel túl lúgos a környezet (szologyosodás) ezzel a levegő és víz,hő táp anyag gazd romlik jelentős mértékben , A levegőtlen talajban (talaj víz hosszú időn keresztül) kékes szürke szín jelez
ez a gelj ebben a szintben ha sok a ferro vegyület ill a Mg igen káros lehet. A hőmérsékletnek még ezen kívül olyan hatása van ,hogy
segíti a fizikai mállást közvetlenül tágulás stb a biológia kémia mállást pedig közvetve a víz hőfokával és a talaj élőlények aktivitásán keresztül .Magában az éghajlatnak jelentős szerepe van a helyi növénytakarónak is mivel a hideg tűrőbb és árnyék tűrő fajok a hegyek domboldalak északi oldalán fognak megtelepedni ezzel ellentétben a d-i oldalon a meleget és fényt kedvelők ezáltal más folyamatok fognak lejátszódni a talajban mivel más lesz a növényzet és hőmérséklet hatására a talaj mikro és makro faunája egyik oldalt mint a másik és a növények teste lebomolva teljesen más anyagokat tartalmaz majd ami elviszi a képződést egyik vagy másik folyamat felé , számtalan példát felvetést lehetne még az éghajlat hatására felhozni de térjünk át az éghajlattal szorosan kapcsolatban álló ..á tudjátok mit amit az elején modtam ,hogy csak magát egyik jelenséget vizsgáljuk azt vegyétek semmisnek mert nem lehet igy(legalább is az én részemről) vizsgálni a dolgokat próbálok valami rendszerbe tovább haladni de lehet ,hogy egy kicsit össze visszának fog tűnni nem is az a lényeg hanem ,hogy magát a rendszert és az azokból ki induló összefüggéseket képesek legyünk meglátni otthon is ne csak papíron ,tehát a domborzat úgy nyomja rá hatását a talajra, hogy megint befolyásolj a növénytakaró összetételét ugyis mivel minnél feljebb megyünk annál több tűlevelűvel fogunk találkozni ez alatt teljesen más talaj alakul mint egy lombos erdő alatt sokkal savanyúbb kilúgzodottabb , rosszabb szerkezet stb.. de a hőmérsékletet is befolyásolja és ugyan úgy .. tudjuk mire hat a hőmérséklet .. sokszor figyeltem meg az Alföldön ,hogy egy területen a buckák humusz szegényebb homokot tartalmaztak de ha lejjebb megyünk a laposabb részen ahol közelebb van a talaj víz egyből sötéttebb rétiesedő homokkal találkozunk ezt maga a növényzet is jól mutatja számunkra ilyen növények pl a boglárka félék , magától értetődően a sás nád, dús nagyobb levélzettel rendelkező
(nagyobb párologtató felülettel rendelkező) fűfélék stb.. mit a felső buckán a szokásos csillag pázsit tarack és egyéb fűfélék társulását találjuk, ezek a domborzat hatására kialakult Foltok nagyban növelik a táj és a talaj diverzitását, Ezeket a megfelelő növénnyel betelepítve nagyszerűn kihasználhatjuk általuk nyujtott adottságaikat , igy szinesítve a helyi diverzitást faunát, nem óriási monokulturás táblákban gondolkodva.. a bojgatatlan növényzetből egyből tudunk következtetni a talaj viszonyokra,maga a domborzat befolyásolja a csapadékot hegységeinknél mivel az északi oldat több csapaék hull és teljesen más mikro klimával találkozunk mind két oldalt.a domborzat megnyilvánulása még a lehulló csapadékot hová irányitja nagy mértékben szerepet játszik az ott megtelepedő növényekkel és a növényzet által a talaj dinamikára szerkezetre összetételre, egyben fontos megemlíteni hogy a talajtan 3 nagy fő csoportba sorol.De miért tértem ki erre ? Az ok a következő talaj dinamikában ilyen ugye a víz szerepe és a diagrammon az éghajlat de ugyan ugy fontos ott is az összes tényező, szeretném ezt egy igen fontos példán keresztül szemléltetni pl réti talajok ott alakulnak ki ahol max 3 méter magasságig jön fel a talaj víz és ezen a területen olyan növény társulás él ahol főként fűfélék, egyéb évelők találhatók(persze igen változatos) és ezek a növények egészen késő őszig a tél beálltáig vegetálnak ,sok szerves anyagot halmoznak fel és a kritikus 5fok alácsökkenő talaj hőmérséklet elérése után nem bontodik a szerves anyag és a magas talaj víz tartalma miatt sem, csak majd tavasszal a melegedés után ennek következtében a sok szerves anyag eltőmi a hézagokat felül,és rossz vízáteresztő de jó víztartó képességet kölcsönöz a talajunknak, így a sok szerves anyagot felül rengeteg oxidatív baci bontja de az alsóbb szintekbe nem jut megfelelő mennyiségű oxigén és igy ott túlnyomó részben oxigén hiányos szervezetek tevékenykednek itt anaerob viszonyokban kevésbé tartós humusz anyagok keletkeznek melyek nem csapodnak ki a kalciumra úgy mint a jobb minőségű humin savak, tehát könnyeben szétiszapolodik stb…
ezzel ellentétben a mezőségi talajok fűfélék és pillangósok társulása alatt képződik és itt már megfelelő oxidatív viszonyok uralkodnak ,ez azért lehet mert a réti talaj növényzetével ellentétben már a nyár folyamán meg áll a vegetáció a víz hiány miatt , igy a szerves anyag nem tud akkora ütemben felhalmozodni és oxidativ viszonyokban eltud bomlani persze vannak anaerob szakaszok is .. de a jól kondenzált jó szerkezetet adó humin savak képződését teszi lehetővé az úgy mond száraz időjárás ennek köszönhetően, a kilúgzódás is kis mérvű mivel a felszínt szövik át a gyökerek és így a felső talaj felső szintjét szárítják, szövik át nagy gyökértömeggel… hu jajj nem tudom hogy mennyire átlátható ?? de remélem magában hasznos kis információkat hordóz (kérlek jelezzetek vissza) de nem állunk itt meg a folytatása következik…