Egyszer költöttem egy verset. Nem sok verset költöttem az életemben, de mindig fontos dolgokról. A szóban forgó versnek Óda a tarackhoz a címet adtam abban a bizonyos ihletett pillanatban. Úgy kezdődött, hogy "Tarack, Óh tarack...". Sajnos többre nem emlékszem, csak arra még, hogy Gergő is felkapta a fejét, olyan zengzetes volt.

A vers abból az őszinte csodálatból fakadt amit a tarck iránt érzek. Persze, persze, tudom, hogy sokaknak fejtörést okoz. Nem könnyű mellette kertészkedni. De valójában nem is kell. A tarack csak a dolgát végzi, amíg van neki, aztán elmegy. Ha küzdesz ellene és ízeire szeded a talajt, akkor nem tudsz szabadulni tőle. Ő pont az ilyen bolygatott talajt szereti. De ha felgyorsítod a talaj javulásának folyamatát, akkor elöbb tud a tarack is nyugdíjba vonulni.

Az alábbiakban a Permalom tanyánkon szerzett egy éves tarack-tapasztaltaunkat osztom meg. Több féle "módszert" használunk: attól függően, hogy mi esett éppen kézre és milyen takaró anyag állt egyáltalán rendelkezésünkre.

Takaró anyagok:

   szalma, széna, lekaszált gyomok, faapríték, apró gallyak, karton papír, falevél, félig lebomlott faforgács, háncs, lombföld

Nem elég letakarni a talajt. Igaz a takaró anyagok táplálják is a talajt, de egy kis extra tápanyag az élet beindításához, különösen kizsigerelt talajokon, szükséges lehet. 

Tápanyagok/talajserkentők:

   Komposzt (falevél, fűkaszálék, kerti maradékok, marhatrágya, konyhai hulladék, gyógynövény teák stb.), csirkekaki, érett trágya, disznógané (ez egy zsáknyi por alakú cucc, amit egy kedves ismerőstől kaptunk). Trágyát csak nagyon kicsi mennyiségben használunk, általában valamibe bekeverve vagy komoszt indítónak. Legalább két évet komosztálódjon, mielött a kikerül. A kakikomposztunk első adagja 1 év múlva már használható lesz, de szerintem betartjuk a biztonsági 2 évet, utána fákat, gyümölcsfákat táplálunk majd vele.

A fent nevezett dolgok stratégiai elhelyezése a lényeg attól függően, hogy éppen mi a célod (apró magok vetése, palánták, fák, cserjék ültetése).

A tarackkal csak nagyon komoly beavatkozással tudunk elbánni, ami a talaj sérülékeny szerkezetének és a benne lakozó életnek a rovására megy. Valójában nekem itt a tanyán nem is célom az, hogy elbánjak vele, hanem, hogy a tápanyagot ami benne van, azt hagyja ott a talajban és a talaj lépjen egy egészségesebb szintre. A taracknak olyan hihetetlen gyökérzete van! Teljesen kesze-kusza. Jó mélyre lemegy. Szépen lazítja a talajt. Amikor elhal és lebomlik, a giliszták imádni fogják a járatokat :) Nem véletlen, hogy a tarack az első azok között, akik a kizsigerelt talajon először meg tudják vetni a lábukat.

Alig egy éve kezdtünk el különféle takarásokkal kisérletezni. Kisebb területeket választottunk ki (a gyümölcsösben napsütötte tisztásokat, kis konyhakertet, az ösvények mentén kis ültetvényeket, stb..). Volt ahol gyomkaszálékkal takartuk, aztán fűrészporral, szalmával, szénával, falevéllel, bármi ami lebomló.

A gyom magvak miatt cseppet sem aggódunk. Azzal is változatosságot hozunk be, amit építi a talajt.

Szeretném, hogy megtelepedjenek olyan dolgok, amik átveszik a tarack helyét és amik nem olyan tápanyag éhesek és elnyomók. 

Sőt szórtunk el kamillát, virágokat, sóskát, árpát, mustárt, napraforgót. Volt ami éppen csak kikelt és már nem is bírta a versenyt, de volt ami megvetette a lábát.  A mustár különösen szépen dolgozott tavaly!! Kivéve ott ahol egyenesen a tarackba hajítottam és nem takartam be. 

A amit a bolhák meghagytak, abból magot szedtünk. A többit hagytuk, hogy ott helyben elszáradjon, a gyökerét nem húztuk ki. Ősszel, mikor már semmi nem termett az ágyásban, az egészet vastagon betakartuk szalmával. A mustár állítólag nagyon előnyös talaj javító növény és néhány talajból származó betegséget, sőt gyomokat is visszaszorít.

Ahogy az élet serken egyre több mulcs anyagot fog kívánni a talaj. Akarom mondani a biológia. Éppen ezért kezdtem el élő mulcsot is ültetni. Erre még nem áll mindenhol készen a talaj, de néhány helyre ültettem fekete nadálytövet, van ahol eprrel kísérletezem és sok helyre mentát ültettem, ami szintén szépen el tud szaporodni (ezt persze nem mindenhol szeretném...). Ezeknek mind-mind más körülmények között van szerepe. Pl. oda nem tudok veteményezni ahol most éppen fekete nadálytövet szeretnék elszaporítani, de paradicsom palántát el tudok majd ültetni.

Veteményezés. Ha az ember szelíden szeretné művelni a talajt, akkor nem kaphat meg mindent egyik napról a másikra. Ki kell várni, azt amikor már a talaj adni tud és nem kell megerőszakolni. Ez évekbe is telhet. De ha a talaj egyszer feléled....

Így hát csak egy-két piciny helyen veteményeztünk tavaly. Amúgy is az egy éves megfigyelési fázisunkat töltöttük ;)

Szerencsénkre a talaj különösebb bolygatása nélkül meg tudtunk oldani, úgyanis olyan helyekre vetettünk, ahol előzöleg valami már elnyomta a tarackot (pl. sok éve bomló szalmabálák, hatalmas fólia darabok, gallykupacok). A kárhozatra ítélt szalmabálák alatt fennségesen puha volt a talaj, ráadásul az előző télen vadnyulak laktak ott, akik alaposan meg is trágyázták. Itt szépen nőtt a rukkola, mustár, kevéske borsó, hagyma, fokhagyma, citromfű.

Cékla, karaláb, répa és társai nagyon gyérre sikeredtek. Bevadított az aszály közben és jöttek a káposzta bolhák. Bab nuku, csicseri borsó tarackba vetve viszont szépen kinőtt! Krumpli több féle képpen, sok mulccsal, beásva vagy nem. Van ahol volt krumpli, van ahol nem.

Komposzthalmok tövébe pedig tököt vetettünk. Nőttek-nőttek, de egy-két patiszonon kívül nem sokat szüreteltünk. A talajt viszont szépen takarták, a tarack itt is kicsit kezd kiszorulni.

A palántaként ültetett zöldségek néhol jól szuperáltak, máshol kevésbé. A lemulcsozott területen széthúzzuk a mulcsot, ha karton is van alatta lyukat vágunk rajta. A palántát a földbe kell ültetni. Ennyi. Az első szezon után nem fulladtunk meg a paradicsom szószban és a zakúszkában sem, de azért saját, frissen szedett paradicsomot ehettem majdnem egész nyáron.

A paprika jól sikerül. Ezt a gaztengerbe ejtett lyukakba plántáltuk, majd körbeszórtuk félig lebomlott fűrészporral. Istenesen szuperált. Több paprikánk volt, mint amennyit meg tudtunk enni.

Ezeken kívül még évelő virágokat és fűszernövényeket, hagymásokat ültetünk a tarackosba, amit elötte vagy utána mulcsozunk. Nem minden bírja a gyűrődést, de sok minden megmaradt.

Általában egy botot leszúrok a növények mellé, hogy tudjam oda már ültettem valamit. Gyakran több botocskával körbe veszem, hogy a tyúkok ne rúgják rá a mulcsot a még cseperedő növényre.

A mulcsba lehet vetni zöldtrágya növényeket. Én próbálkoztam pl. régi zöldborsóval, babbal még a fagy beállta elött. Állítólag ha a fagy megöli a zöldtrágya növényt, akkor abból tavaszra lesz elérhető tápanyag. 

Sok sikert és türelmet kívánok a tarackkal való együttműködéshez :)