EcoVitka
Vandana Shiva, a kinyúvadt mikroízeltlábú és újra úton
- Betűméret: Nagyobb Kisebb
- 1474 megjelenés
- 0 hozzászólás
- Nyomtatás
- Könyvjelző
Ismét útra keltem. Véget ért a kurzus. A könnyes búcsúzást azonban rengeteg munka előzte meg. Az elmúlt napokban ki sem látszottunk a záró projektek és vizsgák összeállításából és kijavításából. A vizsga gyakorlati részeit én állítottam össze. Szerintem baromi jók lettek. A diákok visszajelzése pedig az volt, hogy csak az tudta őket megcsinálni, akinek volt sejtése arról, hogy mit is tanultunk az elmúlt egy hónapban. Hát igen, ez a javítás során látszott is. Azért szerencsére a diákok többsége képben volt a történet lényegi részeivel.
Szóval szerdán szinte egész nap vizsgáztak. Kivéve reggel az első tanítási órát, amikor is Vandana Shiva tartott előadást egy másik osztálynak és ahová mi is beültünk. A világhírű, nagyhangú aktivista asszonyság nem látogatott el személyesen az egyetemre, hanem skype-on keresztül beszélt nekünk arról, hogy meglátása szerint hogyan lehet megállítani az egészségtelen élelmiszerek, a GMO-k, a kapzsiság térhódítását.
Vandana Shiva "vendégségben"
Az előző sorokat napokkal ezelött írtam Iowa fővárosában egy reptér közeli kis Brad&Breakfast-ban. Tegnap este egy újabb teljes napot felemésztő utazás után megérkeztem Baltimore-ba. Mielött haza indulok, egy taljatan workshop-ot fogok tartani az itteni városi farmereknek. Erre készülünk most Cheryl barátnőmmel, akivel együtt végeztünk a Maryland-i egyetemen. Cheryl-t gyakran szoktam emlegetni az előadásaimban, mert a semmiből egy fantasztikus kis gazdaságot hozott létre a város egyik legszegényebb negyedében. Konkrétan az egyik gettó kellős közepén. Itt lesz a talaj műhely is, amin a talajbiológia újraélesztésének fontosságáról és komposztkészítésről fogunk tanulni.
Ma végigjártunk néhány farmot és az a helyzet, hogy van mit alakítani a komposztkésztési technikáikon. A legtöbb komposztáló csak afféle szemét lerakat. Volt olyan, ami már messziről bűzlött és volt olyan is ami annyira száraz volt, hogy évek alatt sem lenne sok esélye lebomlani a szervesanyagnak. Hovatovább, értékes élő anyaggá alakulni...
Most viszont az ájulás határán álok, olyan fáradt vagyok, úhogy búcsúzás képpen még beillesztek egy pár nappal ezelött szemügyre vett mikroízeltlábút, aztán belevetem magam az álmok pihe-puha világába:
Csodálatos szép napokat.
Vitka