Permablog

Múlt hét szombaton megvalósult a várva várt talaj élet műhely Békásmegyeren. Annak ellenére, hogy a fórumon kívül nem volt sehol meghírdetve, szép számmal voltunk. A társaság elsősorban az áprilisi-májusi tanulmányút támogatóiból verbuválódott, akikhez még páran becsatlakoztak. Sok-sok ismerős, kedves barát.

Egy nagyon szép tágas termet béreltünk, közel a közösségi kerthez

Ma a világ talajainak a jelentős része egészségtelen, degradálódott, kizsigerelt és élettelen. Ennek legfőbb okozói a túllegeltetés, a konvencionális, monokultúrás gabona termesztés és az ipari talajszennyezés. Ebben a kérdésben mindannyian érintettek vagyunk, hiszen az életünk forog kockán. Nem véletlen, hogy a talajok leépülésével párhuzamosan az emberek egészsége is egyre csak romlik. Egészséges talaj nélkül nincs egészséges élelmiszer, nincs egészséges ember.

Talajdegradáció a világon (piros: nagyon degradált talaj, sárga: degardált talaj, halvány: stabil talaj, szürke: növénytakaró nélkül)

A talaj aggregátumok azok, ahol az ásványi világ és a biológia csodálatos, állandóan változó násztáncban egyesül. Nem csak a kőzet mállásában van a biológiának szerepe, de a talajszemcsék (homok, iszap és agyag) nagyobb egységekké, ún. aggregátumokká csoportulásában is. 

Ásványok, gyökerek és pirinyó élőlények sokszínű szövedéke (Forrás: nature.com)

Sokszor halljuk azt a kifejezést, hogy a talaj morzsalékos. Ez annyit tesz, hogy az újjaink jözött morzsolgatva egy talajrögöt, az apróbb darabokká esik szét, ezek az aggregátumok (amiken belül még ici pici mikroaggregátumok vannak). Az a jó, ha a szétmorzsolt granulátum szerű darabok 1 cm vagy annál kisebb átmérőjűek. Ha ennél nagyobb darabokra esik, vagy netán rögökben marad, akkor tudjuk, ezen a talajon még dolgoznunk kell, mert vélhetőleg rossz a vízháztartása, tápanyag gazdálkodása és levegőtlen. Javítani úgy tudunk rajta, ha élettel töltjük meg. 

Előző bejegyzésemben nagyvonalakban írtam a talaj komponenseiről. Most elérkezett az idő, hogy egy lépéssel mélyebbre hatoljunk a témában. Ebben a bejegyzésben az ásványi világba szeretnék belekukkantani és a talaj szemcseösszetételével, azaz textúrájával foglalkozni.

Toti írt egy szösszenetet a talajok kialakulásával kapcsolatban, ahol beszél a fizikai, kémiai, biológiai mállásról és a talaj élettel történő benépesüléséről. A mállás során, attól függően, hogy milyen hatások érik a kőzetet és miből van, kialakulnak a homokszemcsék, az iszap és az agyag. Ezeket első körben pofon egyszerűen szemcseméret alapján szokás megkülönböztetni:

Homok, iszap és agyak szemcsék méretaránya

Szomszédainknál, akik állattenyésztéssel foglalkoznak rendszeresen lehetőségem nyílik arra, hogy beleolvassak a Kistermelők Lapjába. Az a mentális élmény, amit a lap nyújt valahogy mindig egyfajta tudathasadásos állapotba sodor. Fantasztikus az egymásnak ellent mondó cikkek sora. Örvendetes, hogy szinte minden lapszámban felmerül a szelíd gazdáskodás, az ökológikus gondolkodás fontossága, netán a vásárlói közösségek. Sajnos sokkal kisebb arányban, mint az új gépeket, banki kölcsönöket és a mértéktelen növekedést taglaló írások. A lap mindig tele van a legújabb tudományos és technológiai vívmányokkal, automata etetőkkel. Sőt kamerákkal, amik majd szólnak ha ellik a malac, mi több, meg is számolják a kicsiket.

Érdekes, ahogy Lengyel Zoltán a lap főszerkesztője mindig tartogat számunkra egy-két releváns gondolkodni valót, majd az újság beltartalma mintha gyökeresen ellentétes irányba mutatna.

Íme a decemberi szám főszerkesztői jegyzetének kezdő sorai: