2011 őszén sikerült megvásárolnunk egy 3 éve elhanyagoltan álló 1,3 ha nagyságú területet az Alföldön, ahol a Permakultúra elveit előtérbe helyezve szeretnénk kialakítani egy élőtret.
Mivel a permakultúrában fontos a visszajelyések megfigyelése is, és a "több legyet egy csapásra elv" is, így arra az elhatározásra jutottunk, hogy a folyamat dokumentációját az internetes technika segítségével fogjuk végezni, így nem csak mi követhetjük nyomon a változásokat, hanem mások is.
Emellett szeretnénk magunkat is folyamatosan elmékeztetni a Permakultúrás elvekre, ezért legtöbbször megpróbáljuk a bejegyzéseinket valamilyen Permakultúrás alapelvvel, vagy technikával együtt tálalni. Ezáltal nem csak magunkat tartjuk a Permakultúrás úton, de remélhetőleg pótlunk is valamit a hiányzó magyar nyelvű Permakultúra irodalomból.
Kérjük amennyiben véleményetek van tevékenységünkkel, lépéseinkkel, ötleteinkkel kapcsolatban, azt tudassátok velünk a blog bejegyzéshez tartozó 'Vélemények' funkció használatával.
"- Nem kérünk zacskót, köszönjük.
- Hát de hadd tegyem mán bele azt a pár szem körtét a zacskoba.
- Tényleg nem kérünk zacskót. (értetlenkedő, zavart tekintet, zacskócsörgés)
- Dehát hogyhogy nem?
- Azért nem kérünk zacskót mert van kosarunk és nem tudunk mit kezdeni a sok nejlon hulladékkal.
- Ezt meg hogy érti? Hát hazamennek, azt kidobják.
- Nem tudjuk elvinni, mert nincs hova kidobni.
- Hát akkor csak gyűjtsék össze azt hozzák be valamelyik városi kukába."
Az utóbbi hetekben/hónapokban azon vagyok, hogy az élet minden területén megtaláljam mi számít megfelelő technológiának. A permakultúra is erős hangsúlyt fektet arra, hogy se nem túlzott, se nem túl kevés technológiát használva elégítsük ki igényeinket.
Mire is gondolok megfelelő alatt? Pontosan még én sem tudom. Pillanatnyilag mind a kézifűrész mind a GPS készülék beletartozik.
A Dragon Dreaming és gombatenyésztés workshopokat követően, úgy döntöttünk, hogy az ünnepekig itt maradunk anyukámnál. Sokat koptattunk a számítógép billentyűzetét ez alatt a bő egy hét alatt. Gergő többek között dolgozott a Permafórum és a Permablog technikai oldalán én pedig az idő jelentős részét angolról fordított, permakultúrával kapcsolatos szöveg lektorálásával töltöttem. Ezt a kis permakultúrás ismertetőt, David Holmgren tollából rövidesen bárki letöltheti a világhálóról magyar nyelven is. De elötte még Zsanett is átnézi. Nagyon jó érzés az, hogy az első néhány ember akit megkérdeztem, hogy lenne-e kedve ennek az ingyenes kiadványnak a fordításában segédkezni (önkéntes alapon), azonnal igent mondott. Sőt, Kovács Kati az egyik permakultúrás fórumtársunk nővére elvállalta a teljes szöveg fordítását, ami bizony nem csekélység (különösen, hogy David Holmgrent pusztán olvasni is kihívás). Kati egyébként profi fordító (angol-magyar) és munkát keres. Úgyhogy ha profi, lelkiismeretes fordítóra van szükséged, őt keresd: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A hétvégénk igen mozgalmas volt. Szombaton az Utilapu Hálózat, Gaia munkacsoportjának újratervezésén vettünk részt ami egy DRAGON DREAMING műhelyfoglalkozással volt egybekötve. Szombaton pedig végre eljutottunk Dávidhoz a Városi Sejtbe, ahol ezúttal gomba termesztés rejtelmeiben kalandozhatott a kedves részvevő.
~ - ~
A Dragon Dreaming egy igen hatékony projekt tervezési módszer, amit John Croft fejleszett ki. Ez az eredetileg Nyugat-Ausztáliából induló folyamat egyéneknek, közösségeknek és ökologiai felelősséget vállaló üzleti vállalkozásoknak segít sikeres projekteket kialakítani és véghez vinni. Inspirációt merít a káosz és komplexitás elméletből, ökológikus rendszer elméletből, új fizikából, és aboriginál álom bölcseletből. Magyarul itt olvashatsz egy szösszenetet a folyamatról. Angolul pedig itt van egy csomó letölthető anyag. Remélem rövidesen lesz egy hosszabb, részletesebb tanfolyam is Magyarországon.
Az álomból haladunk a tervezés, cselekvés, majd az ünneplés felé egy spirál mentén
Így kiáltott fel Gergő tegnap este, amikor meglátta a képernyőn, hogy már megint kajás képet töltök fel a permakultúrás jegyzetek közé. Sőt kétésgbeesett nyüszítésbe kezdett (itt nagyon erősen túlzok) amikor a címet meglátta: "Most csak annyit, hogy isteni túrós süti született ma a sparheltban..."
"Ne termeljünk hulladákot, ne pazaroljunk" --> Namost, a túró még egy napot már nem bírt volna ki. Ha tegnap este nem használom fel, akkor tuti megromlik. Az kinek lett volna jó? (a szomszéd kutyáján kívül természetesen :))
"Minden elem több (legalább három) funkciót töltsön be" --> Milyen dolog az, ha itt lobog a drága jó tűz, a hőn imádott sparheltben (egy könnycsepp majdnem kigördült a meghatottságtól) és mi csak a szobát fűtjük, vacsorát melegítünk és nem rittyentünk össze egy jó pofa túros lepényt a már romladozó túróból, amit fel kell használni, nehogy pocsékba menjen???
További permakultúrás elvek között itt lehet szemezgetni.
Az elmúlt két nap ismét nagyon mozgalmas volt. Sok-sok szaladgálás, ügyintézés tegnap. Szerencsére azért a brüggbe is eljutottunk a nap végére (bár vissza kellett fordulni a strandtól 100 méterre, mert a fürdőrucimat otthon felejtettem). Míg áztunk a jó forró termálvízben, otthon a húsleves és a csirkepörkölt (házi csirkéből) elkészült a sparhelten.
Ma a tanyára menet felvettünk egy csomó bezsákozott, utcára taszított falevelet (sajnálom, hogy kidodják az emberek ezt a sok értékes szerves anyagot, ráadásul úgy hogy műanyag zsákokba vannak száműzve; minden esetre nekünk nagy segítség a talaj építéshez és így zsákolva nagyon könnyen szállítható). A tanyán komposztálni valót ürítettünk (humanure kicsit liccs-loccs volt a finishben, eddig nem sikerült fedeles vedret találnunk), késöbb gyújtóst gyűjtöttünk és felvettük a lombbal takart területek GPS koordinátáit. Nem szeretnénk agyon használni mindenféle flancos technológiát, de ez az egyszerű kis műszer nagy segítség abban, hogy be tudjuk lőni az arányokat a területen. Így viszonylag akkurátus térképeket és tervrajzokat tuduk a jövőben készíteni a permakultúrás tervezés során.
Imádjuk körbe-körbe járni a tanyát, mindig tartogat valami újat.
Ma végre előkerült néhány cuccunk, sőt kaptunk egy heverőt is, amitől Gergő anyukája már rég meg szeretett volna válni. Alakul a városi tanyánk. Valahogy minden a helyére kerül.
Hideg vizet a kannákban tartunk, a fazék utántöltésére, ha túl forró a víz (pl. mosdáshoz, vagy mosogatáshoz), akkor a hideggel hűtjük.
A szükség nagy úr, s bár bíztam benne, hogy a városi kunyhó otthonossá tétele fogja kitölteni a szombat nagy részét, erről le kellett mondanom.
Na de akkor most hova sz@rjak? Így szó szerint. Vízöblítéses wc nem tartozik a városi tanyánk komfort felszereltségi közé… Amúgy is komposztálni szerettük volna az értékes nagy barnát és a folyékony aranyat, a sors pedig azt osztotta, hogy most vagy soha. A komposztálandó, tápanyagban igen gazdag szerves anyag már jócskán gyűlni kezdett. A mi komposzt vécénk még finoman szólva rusztikus, de egy két impozáns példát találsz --> itt.
Ma eljött az ideje, hogy Humanure komposztálót építsünk. Egy hét alatt két festékesvedernyi tartalom jött össze; jó sok fűrészporral rétegezve.
Ajánlott zárható veder használata. Nagyban megkönnyítheti a humanure transzportot :))
A tanya felújításra szorul, így a városba költöztünk. A városnak is a legkellősebb közepére. Itt telelünk, addig amíg fűteni kell. A harmadik éjszakám elött állok, Gergő már az ötödikre gyúr. Hagyományos parasztház előszoba-konyháját lakjuk be. Lakunk és közben rendezkedünk az új életre. Ez a helyiség nem csak a konyhánk, de a nappalink és a hálónk is. Úgy 20 m2. Vannak még más zugjai is a háznak, azok igen fagyosak. Majd máskor írok róluk.
Be kell jelentkezni!
| Nincsenek események |
