Permablog

Az elmúlt két nap a farmon csodálatosan telt Elaine és Penny szárnyai alatt.

A friss költözésben és kavarodásban eltűntek a mikroszkópos talajvizsgálathoz szükséges eszközök, így várni kellett, hogy postán megérkezzenek a frissen rendelt cuccok. Elaine arra ösztönzött, hogy pihengessek, de én inkább becsatlakoztam Pennyhez és segítettem a tervezésben. Méregettem a közeli források vízhozamát és segítettem neki térképezni a területet. Először skeptikus volt, amikor felajánlottam a segítségem, de a végén nagyon hálás, hogy időt spóroltam neki. Arra számított, hogy majd mindent a számba kell rágni, mert az a tapasztalata, hogy az embereknek általában az alapvető matekkal és geometriával problémái vannak. Hamar sikerült meggyőzni, hogy azért akadnak kivételek.

Tegnap délután megérkeztem Elaine farmjára. A nagy kiszáradt síkságból, ahol a szántást végző traktorok után csak úgy porzott a számtóföld, egyszercsak keskeny kanyargós hegyi úton találtam magam. Gyönyörű erdőkön vezetett az út a csepp kis tisztásig, ahol ez a bizonyos farm található száz évnél is idősebb gyümölcsfákkal, kesze kusza veteményesekkel és ágyásokkal. Nekem nagyon bejön az az összevisszaság, ami itt van. Elaine szerint rémes, hogy nincs egyetlen egyenes vonal sem. 

Elég gagyi képeket csináltam ma is. Valahogy olyan hezitálva húzom elő az aparátot. Olyan túristásnak érzem magam, amikor nekiállok kattintgatni. Meg nem is hoztam rendes fényképezőt, hanem egy kölcsönvett okostelefont. Mégpedig azért, mert ezzel tudom a legjobb fotókat készíteni a mikroszkóp kukkerján keresztül. 

No, de nem akarok eltérni a tárgytól. Persze itt is mindenki egyszerre százhúsz dolgot csinál. Egyik pillanatban webinart tart Elaine, a másikban pedig kint gyomlálunk a kertben. Közben megy a szervezés és a tervezés ezerrel. 

Kedves pajtások, cimborák,

Közel 50 ember önzetlen segítségének és lelkesedésének köszönhetően elindulhatott a nagy kaland. Az anyagi források éppen elegendőek. Se több, se kevesebb, éppen csak annyi, amennyire szükség van. Ez annyira hihetetlen! És annyira hálás vagyok az életnek, hogy ilyen csodálatos emberekkel, ilyen fantasztikus családdal és barátokkal vesz körül. Mindeközben, azt is érzem, hogy ezzel a felősségem is sokkal nagyobb. Egész más az a történet, amikor egy arc nélküli szervezet vág hozzá az emberhez valamilyen ösztöndíjjat. És egész más ez is. Nagyon nagy lendületet és motivációt érzek arra, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki ebből az utazásból és a lehető legtöbb tudást és tapasztalatot hozzam haza.

Tehát, tegnap hajnalban nekilódultam és egy bő 26 órás utazás, egy törölt járat és 3 átszállás után megérkeztem az első állomásomhoz. Sacramento, Kalifornia. Ide csak egy éjszakára jöttem, mert készőn érkezetett a gép. Ma megyek tovább Elanie farmjára, Kalifornia valamelyik eldugott zugába. Egy jó pár óra múlva, mert itt még hajnal van. Mindenki alszik. 

A véletlenek különös játékának köszönhetően a szállásadóm éppen annak a kaliforniai egyetemnek (University of California, Davis) a diák tanácsadója, amivel évekig szemztem és ahol a fenntartható mezőgazdaság képzés a legerősebb az országban. Arra ösztönzött, hogy jöjjek ide PhD-zni. Hmmm, hát Gergőnek ettől biztosan égnek állna a haja. Meg az az igazság, hogy nem is tudom elképzelni azt, hogy Szentesről ilyen hosszú időre eljöjjünk. Azt viszont már annál inkább el tudom kézleni, hogy mondjuk egy szemesztert eltöltsek itt és belefollyak valamilyen kutatásba, kooperációba. Na de ez egy másik történet. 

Útközben nem csináltam fotót, helyette be kell érjétek egy képpel, ami a professzionálisan felszerelt talaj laboratoriumomban, az otthonunk tornácán készült pár nappal az utazás elött.

Azt hiszem még mindig nem fogtam fel, hogy ezzel a nénivel fogok hesszölni a vadi új farmján és talajt elemezni alig több, mint egy hét múlva.

És mindezt nektek is köszönhetem!!!

Úgy érzem, egy különleges csodának lehetek részese. Alig egy hét alatt összegyűlt a hiányzó keret a nagy tanulmányúthoz. Csodálatos érzéssel tölt el a sok kedves szó és támogatás amit kaptam.

Többen jeleztétek, hogy szerettetek volna adományozni, de mire eljutott hozzátok a hír, már teljesült a cél. Ez ne akadályozzon meg abban, hogy te is részesévé válhass a projeknek. Ugyanis a múlt héten Elaine felajánlotta, hogy vegyek részt vele másik két, rövidebb kurzuson és töltsek el vele egy hetet a farmján. Ez bizony rengeteg fejtörést okozott és okoz még most is. Oké, szívesen megyek, de miből? Kiszámoltam, hogy egy extra 600 dollárt kell elővarázsolnom. Szóval most ezen filózom már napok óta. Tervezek, hánykolódom az ágyban. Eszem a kefét.

A rövidebb műhelyeken való részvétel azzal az előnnyel járna, hogy személyesen megtapasztalhatom azt ahogyan ő csinálja és mi az amit egy rövid kurzusba belevesz. Ez sokat segítene itthoni, néhány napos kurzusok szervezésében.

Kedves Olvasó, drága Pajtás, édes forumozó és permakultúrába bolondult Homo Ökologikusz,

Egy hatalmas kaland elött állok, aminek célja, hogy olyan módszert hozzak haza, amivel a kizsigerelt talajokat életre tudjuk kelteni és amivel a konyhakertünkben, a szántóföldön, a gyömölcsösben és még a gyepen is csodát tehetünk egyszerű, olcsó mindenki számára elérhető módszerekkel.

A közelmúltban Bíró Borbálával, a Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszékének professzorával beszélgettem. Többek között a talaj tápanyag hálózatának összetettségéről beszéltünk és arról, hogy mennyire kevéssé ismerjük a talajban lejátszódó biológiai folyamatokat. Ennek tudatlanságnak eredményeként kívülről behozott anyagokkal tápláljuk a növényeket, nem is sejtve, hogy a talaj termékenységét a talaj élőlények tudják legmegfelelőbben biztosítani.

"Az élőlények közötti együttműködés a jövő kutatásának az iránya és az útja."

A beszélgetés egy szeletéről rövid videót készítettem, amit itt szeretnék veletek is megosztani :)

A földön élő fajok 25%-ának ad otthont a talaj. Skacok! A talaj él. Ha hagyjuk.

"Az igazi talaj aktív, él és mozog!"

- Dr. Elaine Ingham

Sajnos manapság valahogy mégsem hagyjuk élni, ugyanis a fenntarthatatlan földművelési gyakorlatunk következtében a világ talajainak 25%-át már tönkre tettük. Sőt minden évben egy egész magyarországnyi terület kerül ki a mezőgazdasági művelés alol, mert annyira degradálódott. Mindez elsősorban a talajélet kipusztítására vezethető vissza.

Ma a világ talajainak a jelentős része egészségtelen, degradálódott, kizsigerelt és élettelen. Ennek legfőbb okozói a túllegeltetés, a konvencionális, monokultúrás gabona termesztés és az ipari talajszennyezés. Ebben a kérdésben mindannyian érintettek vagyunk, hiszen az életünk forog kockán. Nem véletlen, hogy a talajok leépülésével párhuzamosan az emberek egészsége is egyre csak romlik. Egészséges talaj nélkül nincs egészséges élelmiszer, nincs egészséges ember.

Talajdegradáció a világon (piros: nagyon degradált talaj, sárga: degardált talaj, halvány: stabil talaj, szürke: növénytakaró nélkül)

Szombaton hazaértünk Zágrábból, egy 10 napos tanfolyamról, ahol a permakultúra tanításának módszertanát tanultuk és gyakoroltuk. A tanárok, George Sobol és Rakesh Rootsman, Angliából érkeztek.

Sajnos pár napos késéssel érkeztük, mert az eredetileg tervezett indulás napjára Gergő nagyon belázasodott. Amikor megérkezünk végül örültünk is annak, hogy nem voltunk ott az elején, mert így is nagyon megterhelő volt Zágráb belvárosában eltöltött bő egy hét. Elszoktunk már a várostól, az állandó zajtól és levegőtlenségtől, de nagyon. No, de nem is ez a lényeg. Túléltük, Gergő is meggyógyult és nem is maradtunk le igazából semmiről, mint az kiderült.

A talaj aggregátumok azok, ahol az ásványi világ és a biológia csodálatos, állandóan változó násztáncban egyesül. Nem csak a kőzet mállásában van a biológiának szerepe, de a talajszemcsék (homok, iszap és agyag) nagyobb egységekké, ún. aggregátumokká csoportulásában is. 

Ásványok, gyökerek és pirinyó élőlények sokszínű szövedéke (Forrás: nature.com)

Sokszor halljuk azt a kifejezést, hogy a talaj morzsalékos. Ez annyit tesz, hogy az újjaink jözött morzsolgatva egy talajrögöt, az apróbb darabokká esik szét, ezek az aggregátumok (amiken belül még ici pici mikroaggregátumok vannak). Az a jó, ha a szétmorzsolt granulátum szerű darabok 1 cm vagy annál kisebb átmérőjűek. Ha ennél nagyobb darabokra esik, vagy netán rögökben marad, akkor tudjuk, ezen a talajon még dolgoznunk kell, mert vélhetőleg rossz a vízháztartása, tápanyag gazdálkodása és levegőtlen. Javítani úgy tudunk rajta, ha élettel töltjük meg. 

Akkor hát az ígéretemhez  híven most vizsgáljuk meg a talaj alakító tényezőit nem  itt nem a nyújtófára és a nokedli szaggatóra kell gondoljuk ám mégsem áll messze ez a két eszköz a valóságtól ha elvonatkoztatunk ...
A talaj termő képességét minden hatás írányítja egy bizonyos irányba az egyik kevésbé jó felé tolja a talaj dinamikát ám a másik ehhez hozzá adódva már jobb talaj tulajdonságokkal nézhetünk szembe ezért nem szabad teljes mértékben elválasztani egymástól a tényezőket de a megértés és a bemutatás ,levezetés érdekében egyenként foglyuk tárgyalni és a végén egy példán keresztül össze kötjük a tényezők egymásra és a talajra való hatását.
Az orosz rendszer szerint (Dokucsajev) öt fő tényező van ami nagyban rá nyomja bélyegét a talajra ezek az éghajlat , alapkőzet ,domborzat ,növényzet ,a talajok kora (vagyis az idő), ezekhez hozzá adódnak járulékosnak kikiáltott tényezők amik ugyan olyan fontos kiegészítéséül szolgálnak az 5 fő tényező mellet olyan mintha ez lenne az olajozás a rendszerben  ők nem mások mint a mikroorganizmusok ,az állatok, és az ember mely nem mindig viszi előre a talaj fejlődését de sok esetben viszont pont jó irányba tolja el a fejlődést.
De azt ne felejtsük el ,hogy ezek a tényezők mind egyen rangúak egymással.
Kezdjük hát az éghajlattal Ha ez egyes éghajlati hatásokat vizsgáljuk rájövünk ,hogy a legnagyobb szerepe a hőmérsékletnek és a csapadéknak van a legnagyobb hatása a csapadék legnagyobb hatása abba áll hogy ha nagy a mennyisége kilúgzódási folyamatok (elsavanyosodás)  kerülnek előtérbe  melynek hatására az A szintből lemosódnak a B szintbe a sók, tápanyagok egyéb mállás termékek, melyek sok esetben humusz anyagokkal is kiegészülnek, ezek ugye önmagukban nem a legjobban kedveznek a mai mezőgazdasági tevékenységnek de a mezőgazdasággal  ellen tétben a természet a lemosódótt sókat tápanyagokat nagyon jól  hasznosította a legtöbb ilyen helyen erdők telepedtek meg és itt térnék ki arra hogy bármennyire is próbáltam kitérni itt most csak az éghajlatra nem lehet mert ezek a tényezők annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz hogy az elképesztő,a másik eset ha relatíve kevés a csapadék akkor ezek a vízben oldható sók táp anyagok a felső A szintben halmózodnak fel   tehát az éghajlat tényezői alatt a másik igen fontos tényező a hőmérséklet mind a talajban mind a levegőben fontos a hatása ,a talajban pl a relatíve meleg  és lúgos viz oldja a kovasavat. Ezek az úgy mond laterit talajok melyekből a kovasav a talajvízbe távozik  csak meleg forró éghajlat alatt alakulnak ki, és emelett a hőmérséklet annyira kedves a lebontó mikrobáknak ,hogy szinte minden szerves anyagot lebontanak, hasonló hatásra alkultak ki a sárga és vörös földek vagy a mediterrán terrra rossa talajok, a mi éghajlatunkon ez nem annyira jelentős nálunk a hőmérséklet hatása inkább a talaj élet aktivitását és nyugalmát befolyásolja ezen kívül a vegetáció elindulását és leállását ,a párolgás a talajban is fontos folyamat mivel a vízpárában oldott ionok felkerülhetnek egy bizonyos talaj szintig ott kiválhatnak és ott beléphetnek az (adszorpciós komplexbe) felületi meg kötödésbe vagy oxigénnel dús  rétegbe kerülve kicsapódnak(koaguálnak)  el oxidálnak ilyen lehet a vas esete.

A vas kiválások utalhatnak még arra ,hogy nagy általánosságban melyik rétegig emeli fel a vízet a legalsó vízzáró rétegtől a  talaj a kapillárisokon mivel itt vörös kiválást tapasztalunk tehát itt érintkezik előszőr oxídatív körülményekkel a vas mint ion , és akkor itt eljutottunk a  talaj víz formáihoz de erről most ne így is túl tömény lesz ez a jegyzet , tehát ennek a kapilláris víznek a befolyása a káros sok feljuttatásában mutatkozik(nem mindig sőt sok esetben kedvező hatást vált ki nem káros sokat  !) melyek hatására a szerkezet erősen leromolhat , tömött hasábos ,vagy folyós  szerkezetet mutat hat a talaj,ilyenek a szikesek melyek ha nagyon magas töménységben tartalmaznak na ion-t akkor az agyag ásványok víz hatására elfolyósodnak mivel túl lúgos a környezet (szologyosodás) ezzel a levegő és víz,hő táp anyag gazd romlik jelentős mértékben , A levegőtlen talajban (talaj víz hosszú időn keresztül) kékes szürke szín jelez

ez a gelj ebben a szintben ha sok a ferro vegyület ill a Mg igen káros lehet. A hőmérsékletnek még ezen kívül olyan hatása van ,hogy

segíti a fizikai mállást közvetlenül tágulás stb a biológia kémia mállást pedig közvetve a víz hőfokával és a talaj élőlények aktivitásán keresztül .Magában az éghajlatnak jelentős szerepe van a helyi növénytakarónak is mivel a hideg tűrőbb és árnyék tűrő fajok a hegyek domboldalak északi oldalán fognak megtelepedni ezzel ellentétben a d-i oldalon a meleget és fényt kedvelők ezáltal más folyamatok fognak lejátszódni a talajban mivel más lesz a növényzet és hőmérséklet hatására a talaj mikro és makro faunája egyik oldalt mint a másik és a növények teste lebomolva teljesen más anyagokat tartalmaz majd ami elviszi a képződést egyik vagy másik folyamat felé , számtalan példát felvetést lehetne még az éghajlat hatására felhozni de térjünk át az éghajlattal szorosan kapcsolatban álló ..á tudjátok mit amit az elején modtam ,hogy csak magát egyik jelenséget vizsgáljuk azt vegyétek semmisnek mert nem lehet igy(legalább is az én részemről) vizsgálni a dolgokat próbálok valami rendszerbe tovább haladni de lehet ,hogy egy kicsit össze visszának fog tűnni nem is az a lényeg hanem ,hogy magát a rendszert és az azokból ki induló összefüggéseket képesek legyünk meglátni otthon is  ne csak papíron ,tehát a domborzat úgy nyomja rá hatását a talajra, hogy megint befolyásolj a növénytakaró összetételét ugyis mivel minnél feljebb megyünk annál több tűlevelűvel fogunk találkozni ez alatt teljesen más talaj alakul mint egy lombos erdő alatt sokkal savanyúbb kilúgzodottabb , rosszabb szerkezet stb.. de a hőmérsékletet is befolyásolja és ugyan úgy .. tudjuk mire hat a hőmérséklet ..  sokszor figyeltem meg az Alföldön ,hogy egy területen a buckák humusz szegényebb homokot tartalmaztak de ha lejjebb megyünk a laposabb részen ahol közelebb van a talaj víz egyből sötéttebb rétiesedő homokkal találkozunk  ezt maga a növényzet is jól mutatja számunkra ilyen növények pl a boglárka félék , magától értetődően a sás nád, dús   nagyobb levélzettel rendelkező

Előző bejegyzésemben nagyvonalakban írtam a talaj komponenseiről. Most elérkezett az idő, hogy egy lépéssel mélyebbre hatoljunk a témában. Ebben a bejegyzésben az ásványi világba szeretnék belekukkantani és a talaj szemcseösszetételével, azaz textúrájával foglalkozni.

Toti írt egy szösszenetet a talajok kialakulásával kapcsolatban, ahol beszél a fizikai, kémiai, biológiai mállásról és a talaj élettel történő benépesüléséről. A mállás során, attól függően, hogy milyen hatások érik a kőzetet és miből van, kialakulnak a homokszemcsék, az iszap és az agyag. Ezeket első körben pofon egyszerűen szemcseméret alapján szokás megkülönböztetni:

Homok, iszap és agyak szemcsék méretaránya

Min mállik a dolog ?

Hol is kezdjem soraimat ?Kész káosz ez ami most itt van a fejemben minden gondolat kavarog bennem , de az agyam pontosan tudja mit hogy és hova helyezzen rakjon egy egymást segítő szervezeti egység .Ez adta az ötlete hát persze hát hol máshol kezdhetné az ember ha a talajt taglalja hát pont a szervezeti egységeknél.
Vagy …várjunk !
És ha pont mint egy lakóhelyet mutassak be ?
Úgy isten igazából csak úgy bele túrnék mint egy vakond ,a nagy körmeivel és amit a sötétben talál azt jó ízűen megenném.

Hát akkor ez lesz az élni és élni hagyni természettől vezérelt elven működő rendszer az maga a talaj. Melybe mi bele nyúlkálunk a nélkül ,hogy pontosan tudnánk mi hogy történik mi miért van de szerencsére több visszajelzéssel az emberek kezdik felismerni mi jó rossz vagy rossz a kertészeti és mezőgazdasági talaj művelési technikákkal és elvekkel. Ellenben azt meg kell jegyezzem ,hogy az arany közép út irányítson mindig minket( sajnos van hogy én is letérek róla) de legalább erre törekedjünk, tehát ebből a szemszögből nézve  vizsgáljunk magát a talajt vagy a művelési rendszereket , kijelenteni egyértelműen nem lehet ,hogy egyedül ez az üdvözítő megoldás vagy hogy egy bizonyos dolog hasznos vagy káros-e.
 Tehát csapjunk is bele a lecsóba.
Mi is igazából a talaj ? Hogy jött létre ?
Erre a két kérdésre szeretnék ebben a két irányba szeretnék kitérni a mostani jegyzetben.
Ha azt állítja az ember, hogy az összes talaj kivétel nélkül  egy tömör kemény kőzet volt akkor lehet hogy először elmosolyodva néznek az emberek de ha  feltárjuk az összefüggéseket akkor egyből másként fest a táj.

Három fő fázisra osztható a kialakulás  a legelső folyamat de szorosan el nem választható a majdani kettestől , ő nem más mint a fizikai mállás. Ennek a tényezőnek a hatására aprózódnak darabolódnak fel a kőzetek. Gondoljunk csak bele a fagy  és hő váltakozásával tágul szűkül a kőzet ez feszültséget gerjeszt ez az energia valahol ki kell távozzon a kőzetből így hát repedések jönnek létre a gyenge pontokon és repedések sora… eztán a szél a kisebb  szemcséket hordja így másik darab kövecskét tovább súrolja koptatja és bele fújja a patakocskába mely görgeti tovább sodorja osztályozza koptatja(kő,kavics,durvahomok,finom homok) és itt kezd kapcsolódni szervesen a második mállási folyamathoz a kémia málláshoz itt az előzetesen megmállott kőzet törmeléket a vízben oldott  savak főként a szénsav elkezdik kioldani a kőzet alkotókat kezdenek felvehető állapotba kerülni az ásványi anyagok a szilikátok ekkor elmállanak és létrejönnek az agyag ásványok tehát egy igen hasznos szervetlen kolloid keletkezik  mely a feloldott ásványi anyagokat magához köti mint a török szultán háremét cserélgeti ide oda adja attól függően kinek nagyobb a vágykeltő ereje (az elektron negatívítása).

Első ránézésre a talaj szilárd halmazállapotúnak tűnhet. De ez csak a látszat, pontosabban a történetnek csak a fele. Valójában szilárd, folyékony és légnemű is egyben. Az alábbi ábra kitűnően szemlélteti, hogy valójában mik az összetevői:

Egy egységnyi térfogatú talajnak közel felét teszi ki szilárd, ásványi anyag. A másik fele pedig pórustér, ami hatalmas jelentőséggel bír. Ettől talaj a talaj. Ez teszi lehetővé benne az életet. Egyébként csak egy élettelen valami lenne. Por, szikla.

Pórusok és a bennük lévő víz, levegő és szervesanyag

Már évek óta halogatom egy, a hétköznapi ember nyelvezetére passzintott talajtannal foglalkozó blog elindítását. Mi is lehetne jobb alkalom ennek a halogatásnak a száműzésére, mint az, hogy az Egyesült Nemzetek (UN) kikiáltotta a 2015-ös évet a "Talaj nemzetközi évének".

Csodálatos dolog, hogy egyre több figyelem kezdi övezni ezt az oly könnyen tönkrevágható, megannyi titkot rejtő, izgalmas világot. Csúnya szóval azt is mondhattam volna, hogy erőforrást. Mert számunkra a talaj végül is az. Sőt az életünk alapja. 

Különleges év volt ez a 2014. Sok tekintetben rendhagyó az elmúlt évekhez képest. Először is, mindösszesen 2-szer aludtam a tanyán. Befészkeltük magunkat a városba, Gergő nyáron elutazott több, mint 2 hónapra, én is sokat jöttem-mentem, így aztán az idei nagy tavaszi költözés a tanyácskára el is maradt. Nem volt alkalmunk és erőnk a puritán viszonyokban nomádkodni. Én még reménykedtem abban, hogy a nyár második felében mégiscsak kiköltözünk, de akkor meg szinte folyamatosan esett az eső. Egy kertes házikóban lakunk, aminek a fenntartása, a háztartás, és a ház körüli munkák is tovább aprózzák a figyelmünket. 

De ne szaladjunk ennyire előre. Menjünk csak szépen sorban...

Lassan teljes egy éve a mienk ez a kis darab föld. Az elmúlt hetekben-napokban sokat beszélgettünk-gondolkodtunk az idei évünkről, ennek van itt az ideje, no. Arról, hogy mit is okozott a kert az életünkben, hogy olyan irányba tartunk-e, ami kedvünkre való. Különösen sokat beszélgettünk az erdőkert-projekt egy vetületéről: arról, hogy az előzetes elképzeléseinkhez képest, illetve abszolút-értékben mennyi munkával járt az erdőkert-telepítés és a kert rendben tartása. Ez egy nagyon fontos szempont. Sokan hüledeztek, amikor meghallották, hogy mekkora telket akarunk, hiszen sokaknak van tapasztalata arról, hogy egy átlagos méretű kert mennyi vég nélküli robottal jár, mi pedig ennél bő 3x nagyobbat vettünk végül (3300 nm), pedig szabadidőnk nincsen sok. Biológusként azonban nagyon sokféle természetvédelmi célú élőhelykezelésbe kóstolhattam bele, ami számomra jóval hihetőbbé tette a permakultúrának azt az alapgondolatát, hogy ha kertjeinket a természetes társulások mintájára alakítjuk, akkor fenntartásuk a természetes társulásokhoz hasonlóan tényleg kevés munkát igényel majd. Talán ez adta a bizalmat, hogy mégis bele merjünk vágni.

Most pedig jöjjenek a tapasztalatok, következzék az első évünk munka szempontból, mivel szerintem ez elég tanulságos, és sok erdőkertészettel szimpatizáló sorstársat érdekelhet. Egyben buzdítanék mindenkit, aki úgy olvassa ezt a blogot, hogy vannak saját tapasztalatai a témában, hogy azokat alább ossza meg bátran mindannyiunk okulására!

Mennyit dolgoztunk?

A spanyol csiga invázív faj és újabban mifelénk is tiszteletét teszi a beste. Kb. egy évtizede láttam először az ország északabbi részében, anyukám kertjében, ahol azóta sok-sok fejtörést okozott. Nem kevés kárt tett: különösen a fiatal, frissen kihajtó zöldségnövényekben. Anyukám alig győzte újra ültetni az uborkát, céklát idén tavasszal. Itt a Dél-Alföldön is kezd tömegesen megjelenni. A tanyán idén bukkant fel. Éppen aznap láttam először, amikor valakinek ecseteltem, hogy nálunk még nincs. Elötte is sok féle, nagyobb és apróbb, foltosabb és fakóbb, sötétett és világosabb mesztelen csigával talákoztam, de a vörös huncutság újdonság. Lehet, hogy ezért "nem akar kikelni" a bő egy hónapja elvetett megannyi féle leveles kel?

Szóval ezt az egész témát az alábbi kép miatt hoztam fel: Egy nap az utcán igyekezvén egy elképesztő merényletre lettem figyelmes. Láttam már korábban spanyol csigát, spanyol csigát enni, de hogy még a gilisztára is van mersze ráfanyalodni, ez igen elszomorító és elgondolkodtató. Annyira meglepődtem, hogy majdnem lekéstem miatta a buszt, amihez éppen rohantam.

Lassan közeledünk az első év végéhez. Kezdünk összeismerkedni a kertünkkel, és ezzel együtt egyre inkább otthon érezni magunkat benne. Az elmúlt időszak alatt ilyen-olyan formációkban elég sok családtag, barát és mindenféle rendű-rangú ismerős megfordult a telken. Vérmérséklettől függően az emberek nagyon különbözőképpen viszonyulnak a kicsit rendetlen, kicsit szokatlanul nagy, de már most is eléggé élettől lüktető kertünkhöz, egy dologban azonban a látogatók 90 %-a egyet szokott érteni: aki csak meglátja, elszörnyülködik a 800 nm bozótunkon (valójában felhagyott gyümölcsös idős gyümölcsfákkal, benne cserjékkel és tisztásokkal). Szinte kivétel nélkül óvatosan, vagy kevéssé óvatosan, de elő szoktak hozakodni vele, hogy és ezt hogyan fogjuk innen tudni eltűntetni? Egyesek ajánlják a dózert, mások a glialkát, és ennél a résznél mindenki nagyon szokott sajnálni minket. Én meg attól függően, hogy éppen hogyan sikerül, néha mondok valami frappánsat, néha elkezdem kifejteni, hogy miért nem baj a bozót, néha meg csak hebegek-habogok. A vége általában udvarias, bár értetlen hallgatás, hiszen egyáltalán nem tervezünk bozóteltúrást. Az elmúlt héten ez a történet vagy háromszor ismétlődött meg, mi viszont olyan sokat kaptunk ettől a bozóttól, hogy nagy igazságtalanság lenne nem megvédenem, ha máshol nem sikerül, legalább itt, írásban. Úgyhogy íme, mérgemben jól összeszedtem, hogy mi mindennel szolgált minket csak idáig: