Permablog

  • Címlap
    Címlap Itt találod az összes blogbejegyzést.
  • Kategóriák
    Kategóriák Megjeleníti a blogban található kategóriák listáját.
  • Címkék
    Címkék Displays a list of tags that have been used in the blog.
  • Szerzők
    Szerzők Keress rá a kedvenc bloggeredre.
  • Csoportblogok
    Csoportblogok Találd meg kedvenc blog csoportodat.
  • Archívum
    Archívum Korábbi bejegyzések listája
  • Bejelentkezés
    Login Login form
Legújabb bejegyzések

A talaj aggregátumok azok, ahol az ásványi világ és a biológia csodálatos, állandóan változó násztáncban egyesül. Nem csak a kőzet mállásában van a biológiának szerepe, de a talajszemcsék (homok, iszap és agyag) nagyobb egységekké, ún. aggregátumokká csoportulásában is. 

Talaj-aggregatum.jpg

Ásványok, gyökerek és pirinyó élőlények sokszínű szövedéke (Forrás: nature.com)

 

Sokszor halljuk azt a kifejezést, hogy a talaj morzsalékos. Ez annyit tesz, hogy az újjaink jözött morzsolgatva egy talajrögöt, az apróbb darabokká esik szét, ezek az aggregátumok (amiken belül még ici pici mikroaggregátumok vannak). Az a jó, ha a szétmorzsolt granulátum szerű darabok 1 cm vagy annál kisebb átmérőjűek. Ha ennél nagyobb darabokra esik, vagy netán rögökben marad, akkor tudjuk, ezen a talajon még dolgoznunk kell, mert vélhetőleg rossz a vízháztartása, tápanyag gazdálkodása és levegőtlen. Javítani úgy tudunk rajta, ha élettel töltjük meg. 

...
2078 megjelenés

Beküldve - - - Talaj

Akkor hát az ígéretemhez  híven most vizsgáljuk meg a talaj alakító tényezőit nem  itt nem a nyújtófára és a nokedli szaggatóra kell gondoljuk ám mégsem áll messze ez a két eszköz a valóságtól ha elvonatkoztatunk ...
A talaj termő képességét minden hatás írányítja egy bizonyos irányba az egyik kevésbé jó felé tolja a talaj dinamikát ám a másik ehhez hozzá adódva már jobb talaj tulajdonságokkal nézhetünk szembe ezért nem szabad teljes mértékben elválasztani egymástól a tényezőket de a megértés és a bemutatás ,levezetés érdekében egyenként foglyuk tárgyalni és a végén egy példán keresztül össze kötjük a tényezők egymásra és a talajra való hatását.
Az orosz rendszer szerint (Dokucsajev) öt fő tényező van ami nagyban rá nyomja bélyegét a talajra ezek az éghajlat , alapkőzet ,domborzat ,növényzet ,a talajok kora (vagyis az idő), ezekhez hozzá adódnak járulékosnak kikiáltott tényezők amik ugyan olyan fontos kiegészítéséül szolgálnak az 5 fő tényező mellet olyan mintha ez lenne az olajozás a rendszerben  ők nem mások mint a mikroorganizmusok ,az állatok, és az ember mely nem mindig viszi előre a talaj fejlődését de sok esetben viszont pont jó irányba tolja el a fejlődést.
De azt ne felejtsük el ,hogy ezek a tényezők mind egyen rangúak egymással.
Kezdjük hát az éghajlattal Ha ez egyes éghajlati hatásokat vizsgáljuk rájövünk ,hogy a legnagyobb szerepe a hőmérsékletnek és a csapadéknak van a legnagyobb hatása a csapadék legnagyobb hatása abba áll hogy ha nagy a mennyisége kilúgzódási folyamatok (elsavanyosodás)  kerülnek előtérbe  melynek hatására az A szintből lemosódnak a B szintbe a sók, tápanyagok egyéb mállás termékek, melyek sok esetben humusz anyagokkal is kiegészülnek, ezek ugye önmagukban nem a legjobban kedveznek a mai mezőgazdasági tevékenységnek de a mezőgazdasággal  ellen tétben a természet a lemosódótt sókat tápanyagokat nagyon jól  hasznosította a legtöbb ilyen helyen erdők telepedtek meg és itt térnék ki arra hogy bármennyire is próbáltam kitérni itt most csak az éghajlatra nem lehet mert ezek a tényezők annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz hogy az elképesztő,a másik eset ha relatíve kevés a csapadék akkor ezek a vízben oldható sók táp anyagok a felső A szintben halmózodnak fel   tehát az éghajlat tényezői alatt a másik igen fontos tényező a hőmérséklet mind a talajban mind a levegőben fontos a hatása ,a talajban pl a relatíve meleg  és lúgos viz oldja a kovasavat. Ezek az úgy mond laterit talajok melyekből a kovasav a talajvízbe távozik  csak meleg forró éghajlat alatt alakulnak ki, és emelett a hőmérséklet annyira kedves a lebontó mikrobáknak ,hogy szinte minden szerves anyagot lebontanak, hasonló hatásra alkultak ki a sárga és vörös földek vagy a mediterrán terrra rossa talajok, a mi éghajlatunkon ez nem annyira jelentős nálunk a hőmérséklet hatása inkább a talaj élet aktivitását és nyugalmát befolyásolja ezen kívül a vegetáció elindulását és leállását ,a párolgás a talajban is fontos folyamat mivel a vízpárában oldott ionok felkerülhetnek egy bizonyos talaj szintig ott kiválhatnak és ott beléphetnek az (adszorpciós komplexbe) felületi meg kötödésbe vagy oxigénnel dús  rétegbe kerülve kicsapódnak(koaguálnak)  el oxidálnak ilyen lehet a vas esete.

A vas kiválások utalhatnak még arra ,hogy nagy általánosságban melyik rétegig emeli fel a vízet a legalsó vízzáró rétegtől a  talaj a kapillárisokon mivel itt vörös kiválást tapasztalunk tehát itt érintkezik előszőr oxídatív körülményekkel a vas mint ion , és akkor itt eljutottunk a  talaj víz formáihoz de erről most ne így is túl tömény lesz ez a jegyzet , tehát ennek a kapilláris víznek a befolyása a káros sok feljuttatásában mutatkozik(nem mindig sőt sok esetben kedvező hatást vált ki nem káros sokat  !) melyek hatására a szerkezet erősen leromolhat , tömött hasábos ,vagy folyós  szerkezetet mutat hat a talaj,ilyenek a szikesek melyek ha nagyon magas töménységben tartalmaznak na ion-t akkor az agyag ásványok víz hatására elfolyósodnak mivel túl lúgos a környezet (szologyosodás) ezzel a levegő és víz,hő táp anyag gazd romlik jelentős mértékben , A levegőtlen talajban (talaj víz hosszú időn keresztül) kékes szürke szín jelez

ez a gelj ebben a szintben ha sok a ferro vegyület ill a Mg igen káros lehet. A hőmérsékletnek még ezen kívül olyan hatása van ,hogy

 b2ap3_thumbnail_Kp-1850.jpg

segíti a fizikai mállást közvetlenül tágulás stb a biológia kémia mállást pedig közvetve a víz hőfokával és a talaj élőlények aktivitásán keresztül .Magában az éghajlatnak jelentős szerepe van a helyi növénytakarónak is mivel a hideg tűrőbb és árnyék tűrő fajok a hegyek domboldalak északi oldalán fognak megtelepedni ezzel ellentétben a d-i oldalon a meleget és fényt kedvelők ezáltal más folyamatok fognak lejátszódni a talajban mivel más lesz a növényzet és hőmérséklet hatására a talaj mikro és makro faunája egyik oldalt mint a másik és a növények teste lebomolva teljesen más anyagokat tartalmaz majd ami elviszi a képződést egyik vagy másik folyamat felé , számtalan példát felvetést lehetne még az éghajlat hatására felhozni de térjünk át az éghajlattal szorosan kapcsolatban álló ..á tudjátok mit amit az elején modtam ,hogy csak magát egyik jelenséget vizsgáljuk azt vegyétek semmisnek mert nem lehet igy(legalább is az én részemről) vizsgálni a dolgokat próbálok valami rendszerbe tovább haladni de lehet ,hogy egy kicsit össze visszának fog tűnni nem is az a lényeg hanem ,hogy magát a rendszert és az azokból ki induló összefüggéseket képesek legyünk meglátni otthon is  ne csak papíron ,tehát a domborzat úgy nyomja rá hatását a talajra, hogy megint befolyásolj a növénytakaró összetételét ugyis mivel minnél feljebb megyünk annál több tűlevelűvel fogunk találkozni ez alatt teljesen más talaj alakul mint egy lombos erdő alatt sokkal savanyúbb kilúgzodottabb , rosszabb szerkezet stb.. de a hőmérsékletet is befolyásolja és ugyan úgy .. tudjuk mire hat a hőmérséklet ..  sokszor figyeltem meg az Alföldön ,hogy egy területen a buckák humusz szegényebb homokot tartalmaztak de ha lejjebb megyünk a laposabb részen ahol közelebb van a talaj víz egyből sötéttebb rétiesedő homokkal találkozunk  ezt maga a növényzet is jól mutatja számunkra ilyen növények pl a boglárka félék , magától értetődően a sás nád, dús   nagyobb levélzettel rendelkezőb2ap3_thumbnail_Kp-1699.jpg

...
901 megjelenés
0

Beküldve - - - Talaj

Előző bejegyzésemben nagyvonalakban írtam a talaj komponenseiről. Most elérkezett az idő, hogy egy lépéssel mélyebbre hatoljunk a témában. Ebben a bejegyzésben az ásványi világba szeretnék belekukkantani és a talaj szemcseösszetételével, azaz textúrájával foglalkozni.

Toti írt egy szösszenetet a talajok kialakulásával kapcsolatban, ahol beszél a fizikai, kémiai, biológiai mállásról és a talaj élettel történő benépesüléséről. A mállás során, attól függően, hogy milyen hatások érik a kőzetet és miből van, kialakulnak a homokszemcsék, az iszap és az agyag. Ezeket első körben pofon egyszerűen szemcseméret alapján szokás megkülönböztetni:

a1sx2_Thumbnail1_particle_sizes.png

Homok, iszap és agyak szemcsék méretaránya

 

...
4327 megjelenés

Beküldve - - - Talaj

Min mállik a dolog ?

Hol is kezdjem soraimat ?Kész káosz ez ami most itt van a fejemben minden gondolat kavarog bennem , de az agyam pontosan tudja mit hogy és hova helyezzen rakjon egy egymást segítő szervezeti egység .Ez adta az ötlete hát persze hát hol máshol kezdhetné az ember ha a talajt taglalja hát pont a szervezeti egységeknél.
Vagy …várjunk !
És ha pont mint egy lakóhelyet mutassak be ?
Úgy isten igazából csak úgy bele túrnék mint egy vakond ,a nagy körmeivel és amit a sötétben talál azt jó ízűen megenném.

Hát akkor ez lesz az élni és élni hagyni természettől vezérelt elven működő rendszer az maga a talaj. Melybe mi bele nyúlkálunk a nélkül ,hogy pontosan tudnánk mi hogy történik mi miért van de szerencsére több visszajelzéssel az emberek kezdik felismerni mi jó rossz vagy rossz a kertészeti és mezőgazdasági talaj művelési technikákkal és elvekkel. Ellenben azt meg kell jegyezzem ,hogy az arany közép út irányítson mindig minket( sajnos van hogy én is letérek róla) de legalább erre törekedjünk, tehát ebből a szemszögből nézve  vizsgáljunk magát a talajt vagy a művelési rendszereket , kijelenteni egyértelműen nem lehet ,hogy egyedül ez az üdvözítő megoldás vagy hogy egy bizonyos dolog hasznos vagy káros-e.
 Tehát csapjunk is bele a lecsóba.
Mi is igazából a talaj ? Hogy jött létre ?
Erre a két kérdésre szeretnék ebben a két irányba szeretnék kitérni a mostani jegyzetben.
Ha azt állítja az ember, hogy az összes talaj kivétel nélkül  egy tömör kemény kőzet volt akkor lehet hogy először elmosolyodva néznek az emberek de ha  feltárjuk az összefüggéseket akkor egyből másként fest a táj.
b2ap3_thumbnail_Kp-1799.jpg

 

Három fő fázisra osztható a kialakulás  a legelső folyamat de szorosan el nem választható a majdani kettestől , ő nem más mint a fizikai mállás. Ennek a tényezőnek a hatására aprózódnak darabolódnak fel a kőzetek. Gondoljunk csak bele a fagy  és hő váltakozásával tágul szűkül a kőzet ez feszültséget gerjeszt ez az energia valahol ki kell távozzon a kőzetből így hát repedések jönnek létre a gyenge pontokon és repedések sora… eztán a szél a kisebb  szemcséket hordja így másik darab kövecskét tovább súrolja koptatja és bele fújja a patakocskába mely görgeti tovább sodorja osztályozza koptatja(kő,kavics,durvahomok,finom homok) és itt kezd kapcsolódni szervesen a második mállási folyamathoz a kémia málláshoz itt az előzetesen megmállott kőzet törmeléket a vízben oldott  savak főként a szénsav elkezdik kioldani a kőzet alkotókat kezdenek felvehető állapotba kerülni az ásványi anyagok a szilikátok ekkor elmállanak és létrejönnek az agyag ásványok tehát egy igen hasznos szervetlen kolloid keletkezik  mely a feloldott ásványi anyagokat magához köti mint a török szultán háremét cserélgeti ide oda adja attól függően kinek nagyobb a vágykeltő ereje (az elektron negatívítása).

...
907 megjelenés

Beküldve - - - Talaj

Első ránézésre a talaj szilárd halmazállapotúnak tűnhet. De ez csak a látszat, pontosabban a történetnek csak a fele. Valójában szilárd, folyékony és légnemű is egyben. Az alábbi ábra kitűnően szemlélteti, hogy valójában mik az összetevői:

talajalkotok_20150117-104531_1.jpg 

Egy egységnyi térfogatú talajnak közel felét teszi ki szilárd, ásványi anyag. A másik fele pedig pórustér, ami hatalmas jelentőséggel bír. Ettől talaj a talaj. Ez teszi lehetővé benne az életet. Egyébként csak egy élettelen valami lenne. Por, szikla.

poruster.jpg

Pórusok és a bennük lévő víz, levegő és szervesanyag

...
2173 megjelenés

Már évek óta halogatom egy, a hétköznapi ember nyelvezetére passzintott talajtannal foglalkozó blog elindítását. Mi is lehetne jobb alkalom ennek a halogatásnak a száműzésére, mint az, hogy az Egyesült Nemzetek (UN) kikiáltotta a 2015-ös évet a "Talaj nemzetközi évének".

Csodálatos dolog, hogy egyre több figyelem kezdi övezni ezt az oly könnyen tönkrevágható, megannyi titkot rejtő, izgalmas világot. Csúnya szóval azt is mondhattam volna, hogy erőforrást. Mert számunkra a talaj végül is az. Sőt az életünk alapja. 

 

talaj-hasznalat-csuszda.jpg

 

...
Címkék talaj talajtan
1575 megjelenés

Különleges év volt ez a 2014. Sok tekintetben rendhagyó az elmúlt évekhez képest. Először is, mindösszesen 2-szer aludtam a tanyán. Befészkeltük magunkat a városba, Gergő nyáron elutazott több, mint 2 hónapra, én is sokat jöttem-mentem, így aztán az idei nagy tavaszi költözés a tanyácskára el is maradt. Nem volt alkalmunk és erőnk a puritán viszonyokban nomádkodni. Én még reménykedtem abban, hogy a nyár második felében mégiscsak kiköltözünk, de akkor meg szinte folyamatosan esett az eső. Egy kertes házikóban lakunk, aminek a fenntartása, a háztartás, és a ház körüli munkák is tovább aprózzák a figyelmünket. 

 

maminal.jpg

 

De ne szaladjunk ennyire előre. Menjünk csak szépen sorban...

...
1851 megjelenés

Beküldve - - - Erdőkert

Lassan teljes egy éve a mienk ez a kis darab föld. Az elmúlt hetekben-napokban sokat beszélgettünk-gondolkodtunk az idei évünkről, ennek van itt az ideje, no. Arról, hogy mit is okozott a kert az életünkben, hogy olyan irányba tartunk-e, ami kedvünkre való. Különösen sokat beszélgettünk az erdőkert-projekt egy vetületéről: arról, hogy az előzetes elképzeléseinkhez képest, illetve abszolút-értékben mennyi munkával járt az erdőkert-telepítés és a kert rendben tartása. Ez egy nagyon fontos szempont. Sokan hüledeztek, amikor meghallották, hogy mekkora telket akarunk, hiszen sokaknak van tapasztalata arról, hogy egy átlagos méretű kert mennyi vég nélküli robottal jár, mi pedig ennél bő 3x nagyobbat vettünk végül (3300 nm), pedig szabadidőnk nincsen sok. Biológusként azonban nagyon sokféle természetvédelmi célú élőhelykezelésbe kóstolhattam bele, ami számomra jóval hihetőbbé tette a permakultúrának azt az alapgondolatát, hogy ha kertjeinket a természetes társulások mintájára alakítjuk, akkor fenntartásuk a természetes társulásokhoz hasonlóan tényleg kevés munkát igényel majd. Talán ez adta a bizalmat, hogy mégis bele merjünk vágni.

 

Most pedig jöjjenek a tapasztalatok, következzék az első évünk munka szempontból, mivel szerintem ez elég tanulságos, és sok erdőkertészettel szimpatizáló sorstársat érdekelhet. Egyben buzdítanék mindenkit, aki úgy olvassa ezt a blogot, hogy vannak saját tapasztalatai a témában, hogy azokat alább ossza meg bátran mindannyiunk okulására!

 

Mennyit dolgoztunk?

...
1806 megjelenés

Beküldve - - - Kategorizálatlan

A spanyol csiga invázív faj és újabban mifelénk is tiszteletét teszi a beste. Kb. egy évtizede láttam először az ország északabbi részében, anyukám kertjében, ahol azóta sok-sok fejtörést okozott. Nem kevés kárt tett: különösen a fiatal, frissen kihajtó zöldségnövényekben. Anyukám alig győzte újra ültetni az uborkát, céklát idén tavasszal. Itt a Dél-Alföldön is kezd tömegesen megjelenni. A tanyán idén bukkant fel. Éppen aznap láttam először, amikor valakinek ecseteltem, hogy nálunk még nincs. Elötte is sok féle, nagyobb és apróbb, foltosabb és fakóbb, sötétett és világosabb mesztelen csigával talákoztam, de a vörös huncutság újdonság. Lehet, hogy ezért "nem akar kikelni" a bő egy hónapja elvetett megannyi féle leveles kel?

Szóval ezt az egész témát az alábbi kép miatt hoztam fel: Egy nap az utcán igyekezvén egy elképesztő merényletre lettem figyelmes. Láttam már korábban spanyol csigát, spanyol csigát enni, de hogy még a gilisztára is van mersze ráfanyalodni, ez igen elszomorító és elgondolkodtató. Annyira meglepődtem, hogy majdnem lekéstem miatta a buszt, amihez éppen rohantam.

 

spanyol-csiga-gilisztat.jpg 

 

...
1882 megjelenés

Beküldve - - - Erdőkert

Lassan közeledünk az első év végéhez. Kezdünk összeismerkedni a kertünkkel, és ezzel együtt egyre inkább otthon érezni magunkat benne. Az elmúlt időszak alatt ilyen-olyan formációkban elég sok családtag, barát és mindenféle rendű-rangú ismerős megfordult a telken. Vérmérséklettől függően az emberek nagyon különbözőképpen viszonyulnak a kicsit rendetlen, kicsit szokatlanul nagy, de már most is eléggé élettől lüktető kertünkhöz, egy dologban azonban a látogatók 90 %-a egyet szokott érteni: aki csak meglátja, elszörnyülködik a 800 nm bozótunkon (valójában felhagyott gyümölcsös idős gyümölcsfákkal, benne cserjékkel és tisztásokkal). Szinte kivétel nélkül óvatosan, vagy kevéssé óvatosan, de elő szoktak hozakodni vele, hogy és ezt hogyan fogjuk innen tudni eltűntetni? Egyesek ajánlják a dózert, mások a glialkát, és ennél a résznél mindenki nagyon szokott sajnálni minket. Én meg attól függően, hogy éppen hogyan sikerül, néha mondok valami frappánsat, néha elkezdem kifejteni, hogy miért nem baj a bozót, néha meg csak hebegek-habogok. A vége általában udvarias, bár értetlen hallgatás, hiszen egyáltalán nem tervezünk bozóteltúrást. Az elmúlt héten ez a történet vagy háromszor ismétlődött meg, mi viszont olyan sokat kaptunk ettől a bozóttól, hogy nagy igazságtalanság lenne nem megvédenem, ha máshol nem sikerül, legalább itt, írásban. Úgyhogy íme, mérgemben jól összeszedtem, hogy mi mindennel szolgált minket csak idáig:

 

 20141008-Eljen-a-bozot---dzsindzsa.jpg

 

 

...
2104 megjelenés

Beküldve - - - Talaj

b2ap3_thumbnail_alomszek.jpgEgyre nagyobb divat a fűrészporos toalett használata, egyre többen mernek arra válalkozni, hogy egy vederbe könnyítsenek magukon. Sőt idén nyáron már egy fesztiválra is betört az alomszék használata.

 

Védhetjük vele a környezetet? Naná.

Trendi? Hú de még mennyire.

Egyszerű? Nagyon!

 

Amig egy vörörbe belepottyantunk és letakargatjuk egy kis fűrészporral, addig minden nagyon egyszerűnek tűnik. Azonban mi történik utána? Ez egy kritikus kérdés. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy hová kerül és mi történik a maszlaggal. Láttam már alomszék tartalmat csak úgy a budi mőgé hordva kicsiny kupacokba és az árnyékszék mellé hányva, takarás nélkül bűzölögve. Tegnap egy barátom, aki még viszonylag új a komposztbudi használat terén a jóváhagyásomat kérte a cucc elhelyezésének tekintetében: a gyümölcsfák alá hordja, vigyázva, hogy nehogy a fa kérgére fröcsögjön, a korona körfogata alá. Jaj jaj jaj, mondom erre én sopánkodva. Kaki, pisi szerte széjjel a tanyán... Erre biztos, hogy nem adom áldásomat. Akkor inkább ás egy kisebb lyukat a földbe, abba önti a vödör tartalmát és letakarja talajjal, erősködött a cimborám. Jaj, jaj, jaj, sopánkodok tovább. Ez a beszélgetés késztetett arra, hogy most billentyűt ragadjak.

 

...
3449 megjelenés

Beküldve - - - Kategorizálatlan

Képek, szavak, összehordok hetet-havat.

 

13pirinyokert-reszlet.jpg

Hány különböző növényt látsz a képen?

 

...
1398 megjelenés
Megosztott kép - - - Bemutatkozás

Sziasztok

 Zoltán vagyok , Bordány közelében 7 hektáron gazdálkodom családommal egyenlőre csak hétvégenként.

Ezért aztán nem tudom (még) megoldani a mindennapi locsolást, főleg igy palántázási időszakban.  Már két éve széna takarást alkalmazok  a nedvesség megőrzése érdekében.  Málna lugassal kezdtem a takart a referencia takaratlanhoz képest  kétszer akkorára nőtt és természetesen termett is. Igaz a pockok beköltöztek a szomszéd macskák nagy örömére.

1151 megjelenés

Beküldve - - - Kategorizálatlan

b2ap3_thumbnail_2012-mjus-jnius-108.jpg

Gyíkok

Bár egy kicsit borongós az idő, de amikor már melegen sütött a nap, előbújtak rejtekhelyükről a meleget kedvelő hasznos kis állatkát a konyhakertünkben. Már többször is láttam, hogy van zöld gyík a sziklakertnél, de hét végén amikor kimentünk, egy szép megtermett példány cikázott el. Majd megállt. Mivel a fényképezőgép mindig nálam van, gyorsan a táskámba kotorásztam, hogy elővegyem.

De a lakónk addig egy betonlap alá bújt. Legnagyobb meglepetésemre kidugta a fejét. Addigra a fotopuska be volt élesítve. Messziről fényképeztem le, nehogy eltűnjön megint. Majd közelítettem. A retesz újra kattant, és a gyíkocska nem hogy elbújt, hanem még jobban kijött rejtekhelyéről. Ezen felbuzdulva megint közelebb mentem óvatosan hozzá. És ő még jobban kimerészkedett. Ez három-négy fázisban ismétlődött, már egész közel voltam hozzá. Nézett rám. Egy kissé tartottam tőle, hogy szembe ugrik velem, de nem tette. Tisztelte, hogy azért mégis csak mi is otthon vagyunk. Majd hátat fordított, és alá ment a beton lapnak. Nagyon aranyos, itt van a sorozat, amit készítettem. 

Fent a kertben, ahol a fákat telepítjük, ott meg kis barna gyíkok cikáztak néha el a szemünk előtt.

...
2196 megjelenés

Beküldve - - - Kategorizálatlan

Hogyan lesz egy tarackkal borított kertből egészségtől duzzadó talaj és szépséges veteményes?

Ami biztos: lassan és rengeteg szervesanyag felhasználássalErről bő egy éve már lamentáltam egy sort, képekkel tarkítva. Azóta további tapasztalatokkal gazdagodtunk takarás, komposztálás és totális gyombizergálás témában.

A mai bejegyzésemben szereplő kert ilyen volt 2011 szeptemberében:

 

tarack-kert.jpg

...
4111 megjelenés

Beküldve - - - Erdőkert

Ahogy egyre több gyakorlati kérdésben kell döntést hoznunk a kertünkben, azt vesszük észre, hogy mindent másképp kell csinálni, mint a konvencionális kertészetben, az eredmény pedig szívdobogtatóan izgalmas! Ma az egyik legfeltűnőbb ilyen különbségről szeretnék írni: a holtfáról. Alapból nem nagyon szeretünk elhalt növényi anyagot látni a kertjeinkben, talán mert az olyan rendetlen. Ebben az erdőkertészet erősen különbözik attól, amit megszoktunk. Hiszen azt szeretnénk, hogy a kertünk nagyjából úgy működjön, ahogyan egy erdő, mert így tud a természetes rendszerekhez hasonlóan önműködő és stabil lenni. Márpedig ezekben vannak termelők (növények), fogyasztók (állatok) és lebontók (akik elhalt szerves anyagot esznek: bacik, egysejtűek, gombák, fonálférgek, ízeltlábúak és ki tudja, még ki mindenki). Ha viszont egy kertben nincs sok-sok elhalt növényi anyag, akkor nincsenek lebontók sem, vagyis nem működik az anyagok körforgása. Mint egy háromlábú szék két lábbal...

 

A természetes erdőkben irgalmatlan mennyiségű holtfa van, olyan sok, amilyen sokat alig tudunk elképzelni, mivel manapság gyakorlatilag nincs természetes erdő. Képzeljetek el egy átlagos hazai gazdasági erdőt, amilyenekben kirándulni szoktunk, és a benne levő holtfa mennyiséget szorozzátok fel minimum 10-el... Én láttam a hazai néhány erdőrezervátumból kettőt, amik közelítik a természetes állapotot, ezekben alig lehet járni a kidőlt fatörzsektől.

 

Miért írtam le mindezt? Mert egyre inkább úgy érzem, hogy az egyik fontos szempont, amiben egy ökoszisztémaként működő kert különbözik egy „simától” a sok-sok holtfa jelenléte. Valahogy érzem, hogy ez a helyes irány. Úgyhogy igyekszünk sok faanyagot felhalmozni. De nem csak úgy, hiszen ez a kertünk, amiből azt szeretnénk, hogy a többi teremtmény mellett nekünk is sok hasznunk származzon. Úgyhogy mindenféle furmányos technikákat fogunk kipróbálni, amikkel a holt faanyagot a szolgálatunkba állíthatjuk.

...
2309 megjelenés

A telek valamikor a tél végefele került a birtokunkba, és valahogy azt gondoltuk, jó ideig még nem sok minden fog változni az életünkben. Örülünk, és néha nézzük, ahogy alszanak a fáink, hiszen tél van. Ehhez képest egy hét múlva azon kaptuk magunkat, hogy kartonpapírt kunyerálunk a környező boltokban, azt számolgatjuk, hogy hány zsákot kell megtölteni lombbal, ha valahány m2-en 10 cm borítást szeretnénk... Az életünknek ez a felbolydulása kicsit váratlanul ért minket, de közben nagyon-nagyon jó érzés is volt egyben.

 

Ebben a bejegyzésben az első komolyabb akciónk néhány tanulságát szeretném megörökíteni. Anyu már jó ideje tartogat nekünk pár cserjét, amik az ő kertjében nem fértek el. Mivel a tavasz ilyen hamar jött, ezeket hamar el kellett ültetni, mielőtt nagyon hajtásnak indultak volna. Ezzel jól előre szaladtunk, hiszen azt képzeltem, hogy hónapokig csak tervezgetni és gondolkodni fogok, de az élet folyik, a bokrok nem várnak, és ez így van jól.

 

Ha szokványos kertészek lennénk, ez úgy zajlott volna, hogy fogjuk a bokrokat, kiás, átszállít, beás valahova, kész. De mi nem szokványos kertészek vagyunk, és hogy a permakultúra mennyire másképp működik, azt most tapasztaltam meg először igazán a gyakorlatban. Először is a projekt nem ott kezdődött, hogy kiás. Hanem ott, hogy felírtam egy papírlapra, hogy miket kapunk, aztán leültem egy halom könyv mellé, és elkezdtem olvasni. Aztán netezni. Aztán gondolkodni. Összegyűjtöttem, hogy mit lehet tudni az adott növényekről: mi az eredeti élőhelyük, milyen szerepet töltenek be a társulásukban. Mekkorára nőnek, milyen igényeik vannak, és mit csinálnak, ami esetleg más fajoknak jön jól. Magam is meglepődtem, hogy mennyi újat tudtam meg. Tudtátok, hogy a piros ribizli szinte az egyetlen a gyümölcstermő cserjék között, ami jól bírja a teljes árnyékot? Hogy a goji-bogyó jól passzol a diófához, mivel azon kevés növény közé tartozik, aminek nem árt a juglon (ahogy a burgonyafélék családjának számos más tagjának sem)? Vagy, hogy a homoktövis mindent tud, ami egy jó dajka-növénytől (nurse-plant) elvárunk? Miután eleget olvastam, kb. 1 hétig pihentettem az infókat, és gondolkodtam. És szép lassan kialakult, minek hol lesz a helye. A ribizlik tökéletesen illennek a gyümölcsfa-guildekbe, a piros ribizliket egy almafához, a feketét egy szilvafához társítjuk. A goji egy leendő diófa déli oldalára kerül, a homoktövisek pedig annak a nagy gyepnek a szélére szélvédelemnek, ahova ősszel már fákat szeretnénk ültetni. Persze könnyen lehet, hogy egy ilyen agyalós hét után is lövünk bakot, de talán kevesebbet.

...
2841 megjelenés

Beküldve - - - Erdőkert

Most kezdődik életünk valószínűleg egyik legnagyobb kalandja: nekikezdünk egy erdőkertnek, és reméljük, ez az ötletünk mostantól végigkíséri majd az életünket. Már egy ideje motoszkál a fejemben, hogy erről érdemes lenne blogot írni. Ez jelentene némi plusz motivációt arra, hogy rendesen dokumentáljam az eseményeket, segítene rendezni a gondolataimat, és a tévedéseink és sikereink talán felesleges köröket spórolnának meg másoknak, hiszen tudom, hogy nem vagyunk egyedül. Úgyhogy megpróbálom.

 

Mi az az erdőkert? Most az egyszer, az elején, leírom, hogy én mit értek erdőkert alatt, mivel ez egy kicsit előrevetíti, hogy miről fog szólni ez a blog. Egy erdőkert olyan sok-sok fajból álló, gondosan megtervezett rendszer, ami azt az állapotot utánozza, amikor a természetben a bozótból erdő lesz: vannak benne nagyobb és kisebb fák, bokrok, sok-sok évelő lágyszárú és kúszónövények. A fák ritkán állnak, így sok-sok fény jut az alsóbb szintekre. Benne a növények szinte mind ehetőek, de legalábbis hasznosak valami módon nekünk, vagy a rendszernek. Szóval terem benne kaja. Sok kaja, hiszen a mérsékelt övi példák alapján egy erdőkert a legintenzívebb szántóföldi gazdálkodással is felveszi a versenyt hozamban. Ha jól sikerül, akkor a munka nagy része a betakarítás, a talaj nem romlik, hanem épül, és a rendszer egésze egészséges anélkül, hogy a növényvédelemmel külön foglalkozni kellene. Ráadásul igen ellenálló az éghajlati szélsőségekkel (pl. tavaszi szárazság, nyári aszály, viharok) szemben, rugalmasan képes alkalmazkodni a melegedő klímához, rajtunk kívül sok-sok élőlénynek ad otthont, és, mint minden harmonikus rendszer, szép is egyben. Nem csoda hát, ha beleszerettem. Trópusokon nagy múltja van az erdőkertészetnek, mérsékelt övben a legidősebb erdőkertek talán 30-40 évesek lehetnek. Ezek szuperül működnek, szóval a koncepció életképes mérsékelt övön is, de tőlünk zömmel nyugatabbra vannak, felénk még csak elvétve, pedig nekem mély meggyőződésem, hogy ez az erdőkertesdi nagyon idevaló.

 

Rólam: Engem a Jóisten impulzusok igen fura kombinációjával áldott meg idáig, mintha tudatosan készítgetett volna erre a pályára. Rengeteg agrármérnök és kertész felmenővel, biogazdálkodó anyukával indított, hogy aztán ökológiát, természetvédelmet, sőt erdőökológiát tanuljak évekig, némi növényrendszertannal megspékelve. Aztán jött a permakultúra és az erdőkert. Ez a rengeteg féle szemléletmód egyrészt szuper, másrészt nem könnyű. Próbálom úgy kihasználni ezt a sokféle innen-onnan hozott tudást, hogy egy felesleges kapavágást se ejtsünk a kertünkben a hagyományos irányzatok nyomására.

...
4499 megjelenés

Beküldve - - - Kategorizálatlan

Már jó ideje arra vágyom, hogy a fékre lépve lassítsam le világom. Néha sikerül, néha nem. Úgy látszik lassulni is csak lassan tudok. Bár mindig jön az elhatározás, hogy nem vállalok el száz dolgot, nem próbálok egy egész ménest megülni a picurka, vézna popómmal. Nem mindig jön be, hiszen száz és ezer dolog van, amivel érdemes és csodálatos foglalkozni.

 

megfigyeles.jpg

 

És milyen nehéz nemet mondani... Ám a múlt héten azt is megtanultam, hogy minden nem egy igen is egyben. Igen valami másra. Igen a tanyára, igen a kedves tyúkocskákra, igen a kedvesemnek, igen a kertnek, igen a gyümölcsfáknak, igen a csodálatos tanyasi világnak.

...
1687 megjelenés

Beküldve - - - Kategorizálatlan

Meg kell hagyni, a tanya eléggé kietlen a télen. Persze számomra így is meghökkentően gyönyörű. Nem tudom mi ez a fura dolog, amit érzek, de mintha földbe gyökerezne a lábam, amikor ebben a különleges kis világban vagyok. A mi kis dzsungelünk. Hatalmas kupi van nálunk. Oriási káosz. Amikor vendégek jönnek, akkor valahogy mindig szabadkoznom kell. Vagyis nem kell. Csak jön. Elmondom, hogy káosz nélkül nincs rend. És hogy az itt látható káosz az valóban a rend előszele. Nyáron más. Akkor a buja növényzet kicsit ápol és eltakar. A mi kis dzsungelünk... 

 

varjuk-a-nyarat-jan.jpg

 

Úgy érzem, hogy a környékbeliek, még ha nem is értenek teljesen, kezdenek minket igazán elfogadni. Úgy, ahogy vagyunk. Furán. Már nem osztanak annyi jótanácsot. Inkább mi kérdezünk, minthogy kéretlen véleményekkel lássanak el bennünket. A szomszédasszonyom a minap azt találta mondani, hogy nem is látszik rajtunk, hogy mérnökök vagyunk. Olyan jól esett. Komolyan. Annyira szeretnék beolvadni, eggyé válni azzal a hellyel, amit otthonunknak választottunk. Biztos egy csomó szereotípia él bennük az okostojás világról, a városiakról. Úgy érzem, hogy megállom a helyem, akárhol is vagyok, mégis igen nagy kihívásnak éltem meg azt, hogy befogadjanak engem, egy városi kis fruskát a tanyavilágban.

...
2254 megjelenés