- Részletek
- Írta: emre
- Kategória: Fordítások
- Közzétéve: 2014. szeptember 23
- Találatok: 6240
A biointenzív módszer egy olyan organikus mezőgazdasági rendszer, amely úgy törekedik minimális földterületen maximális hozamra, hogy közben javítja a talajt. A módszer célja egy zárt rendszerben történő, hosszú távú fenntarthatóság, amelyet sikerrel alkalmaztak kisebb árutermelő gazdaságokban is.
Történet
Sok olyan technika amely tartalmazza az biointenzív módszert jelen volt már az ősi kínai, görög, maja, valamint a kora újkori Európa mezőgazdaságban. Alan Chadwick hozta össze a biodinamikus és francia intenzív kertészeti módszereket és a saját egyedi megközelítéseit, hogy kialakítsa azt, amit ő biodinamikus-francia intenzív módszernek nevezett.
A módszert John Jeavons és az Ecology Action fejlesztette tovább egy 8 lépéses, fenntartható, élelmiszer-termelő módszerré, amely "biointenzív termesztés" néven vált ismertté. A módszer jelenleg széleskörű alkalmazásnak és fejlődésnek örvend. A Rhode Islandi Providenceben található Southside Community Land Trust a városi farmján alkalmazza a biointenzív módszert élelmiszer termelésére. Ez a módszer azért előnyös, mert nagyobb élelmiszer hozamot biztosít a helyi értékesítéshez és adományokhoz.
A rendszer
A Biontenzív termesztési módszernek számos előnye van a hagyományos mezőgazdasági és kertészeti módszerekhez képest, emellett ez egy olcsó, könnyen megvalósítható, fenntartható termelési módszer, amit olyanok használhatnak akik nem rendelkeznek az erőforrásokkal (vagy a szándékkal) a vegyi és fosszilis tüzelőanyagokra alapozott kereskedelmi mezőgazdasági formák megvalosításához.
Az Ecology Action kutatása (Jeavons, JC, 2001. Biointenzív mini-gazdálkodás, A fenntartható mezőgazdaság lapja (Vol. 19 (2), 2001, p. 81-83) kimutatta, hogy a biointenzív módszer lehetővé teszi a kisgazdaságok és gazdálkodók számára, hogy jelentősen növeljék az élelmiszertermelést és jövedelmüket, a túlnyomórészt helyi, megújuló erőforrások felhasználásával, és csökkentsék költségeiket meg az energiafelhasználásukat, miközben a természetes folyamatnál hatvanszor gyorsabban termőtalajt állítanak elő (A világméretű talajvesztesség - és egy lehetséges megoldás Ecology Action, 1996).
A fenti források szerint, a gazdálkodók a megfelelően gyakorlatba ültetett biointenzív módszerekkel a következőkre képesek:
• 67–88%-kal kevesebb vízhasználat a hagyományos mezőgazdasági módszereknél
• 50–100%-kal kevesebb beszerzett (organikus, helyben elérhető) trágya
• Akár 99%-os energiamegtakarítás a kereskedelmi mezőgazdasághoz képest, a természeti erőforrások töredékének felhasználásával
• Akár hatszor több élelmet állít elő (átlagos hozamnál), feltételezve a gazda hozzáértését és a termőtalaj termékenységét (a módszer használata során ezek a tényezők idővel gyarapodnak)
• 100%-os növekedést eredményez a termőtalaj termékenységében
• 50%-kal csökken a művelendő terület, az azonos élelmiszermennyiség előállításához, ezáltal nagyobb terület marad meg vad állapotban.
A nagyobb termelékenység érdekében a biointenzív módszer duplán ásott, magasított ágyásokat, intenzív ültetést és növénytársítást használ.
A kettős ásással való lazítás növeli a talaj vízelvezető képességét és a levegőztetését.
• A dupla ásásnál egy 30 cm mély árkot kell ásni az ágyás teljes szélességében, egy lapos ásóval úgy, hogy a kiásott talajt félreteszik. Ezután a kiásott árok alját fellazítják 30 cm mélyen egy ásóvillával. Amikor a következő árkot ássák, a kiásott talaj az első, üres árokba kerül, az alsó réteget szintén fellazítják ásóvillával. Ez a folyamat ismétlődik az ágyás végéig, ahol az utolsó árokba az első árokból kiásott (és félretett) talaj kerül. Az eredmény egy 60 cm mélyen megművelt ágyás. Az így felásott ágyásban, a talaj jobb vízelvezető képességgel és levegőztetéssel fog rendelkezni, ami lehetővé teszi a gyökerek számára, hogy mélyebbre nőjenek és több tápanyagot érjenek el. Annak ellenére, hogy a művelet során nem adtak hozzá külső talajt, az ágyás magasabb lett a szellős talajszerkezet miatt. Érdemes megjegyezni, hogy a kemény, műveletlen talajt célszerű a fent említett módszerrel minden évben megművelni, amíg az megfelelő szerkezetű és levegőztetésű nem lesz. A következő években ásóvillával egyszerű ásást lehet végezni, amíg a tömörödés ismét meg nem jelenik. Miután az első kettős ásás megtörtént, a mélylazítás a következő években U-villával is könnyen elvégezhető, legfőképp kisgazdaságokban és kereskedelmi gazdaságokban.
• Az intenzív ültetéshez használt ágyások 1,2-1,8 m szélesek, (általában 1,5 m), és legalább 1,5 m, de gyakran 6 m hosszúak, kb. 10 m² felületű ágyást eredményezve. Az ágyásban a növényeket nem a hagyományos sorokban négyzet mintázatban, hanem hatszögletű vagy háromszögű minta szerint ültetik, így növelve a helykihasználást. Ezek a széles ágyások és a kis tőtávolságok nem csak több növényt eredményeznek területegységenként, de azt is lehetővé teszik, hogy ezek a növények élő mulcsként tartsák nedvesen a talajt és beárnyékolják a gyomokat. Amikor csak lehetséges a palántákat tálcákban kezdik nevelni, így a kertben nagyobb terület marad a nagy növényeknek és a palánták is sokkal közelebb lehetnek egymáshoz átültetés előtt, élő mulcsot alakítva a tálcákban is.
• Növénytársítás egyfelől történhet térben, melyet hagyományosan is növénytársításnak neveznek, másfelől történhet időben is, melyet hagyományosan vetésforgónak szokás nevezni. A növénytársítást a növények egészségének javítására és növekedésének serkentésére lehet használni, emellett az intenzív ültetésnek az egyik módja, amely hatékonyan használja ki a teret függőlegesen a sekélyen illetve mélyen gyökerező, vagy a gyors és lassú növekedésű növények által.
• A termékenység zárt rendszerben való fenntarthatóságának elérése érdekében, a biointenzív módszer a következőket használja: szén-és kalória-gazdálkodás, aikido-munkastílus, komposztálás – beleértve a biztonságos és törvényes emberi hulladék újrahasznosítást –, nyílt beporzású magvak, és korlátozott földhasználat, amely lehetővé tenné a gazdáknak és kertészeknek, hogy minél több földet tartsanak meg vad állapotban a genetikai sokszínűség fenntartása érdekében.
• Ha széndúsító vagy kifejezetten komposztálás céljára termesztett zöldtrágya növények nőnek a megművelt területnek mintegy 60%-án, azok biztosítják a komposztot és így a termékenységet a megművelt földterület 100%-nak. Sok gabona minősül zöldtrágyának, amely így egyszerre termel élelmiszert és a gazdag komposztot is. Emellett néhány ilyen zöldtrágya növény télen is termeszthető, amikor a földterület egyébként kihasználatlan. Egyes zöldtrágya növények magasabb szén, míg mások magasabb nitrogéntartalommal rendelkeznek, ezért mindegyiket a kívánt arányban kell termeszteni. Továbbá, egyes zöldtrágya növények képesek felvenni bizonyos kívánatos tápanyagokat az altalajból és azokat a komposztban felhalmozni. A zöldtrágya növények 60%-os aránya elengedhetetlen a fenntarthatósághoz, ami a biointenzív módszer lényege, és elengedhetetlen a kert termékenységéhez is.
• A kalória-gazdálkodásban arra törekednek, hogy elegendő “élelmiszer-energia” (és egyéb tápanyag) termelődjön a minimális területen való megélhetéshez. A kapásnövények is lehetővé teszik a biointenzív gazdálkodók és kertészek számára, hogy több tápanyagot termeljenek kisebb területeken, ami kevesebb munkát eredményez és több területet hagy érintetlenül a vadvilág és a többi ember számára. Ezek közé a növények közé - amelyeknél magas a kalória tartalma kilogrammonként, és a magas a területi hozama - tartozik a burgonya, édes burgonya, paszternák, póréhagyma, fokhagyma, csicsóka, és a bakszakáll. Az élelmezési céllal művelt területek mintegy 30%-át a kapásnövények teszik ki.
• A komposztálás lehetővé teszi a növények számára, hogy átalakítsák és gazdagítsák a talaj szervesanyag-tartalmát valamint, hogy tápanyagokat juttasson vissza talajba. A biointenzív komposztálás meglehetősen egyszerű, kihangsúlyozva a baktériumok egészségét és a sokféleségét, amelyek lebomlanak és a komposzt részévé válnak. Így viszonylag hűvösebb komposztálás történik, ahol a növényi anyagokat részesítik előnyben az állati trágyával szemben. Gyakran tesznek talajt a komposztba, hogy a komposzthalmot beoltsák mikroorganizmusokkal. Az emberi hulladék újrahasznosítása nélkül azonban a tápanyagok és a szerves anyagok folyamatosan kerülnek ki a talajból és távoznak az öblítő vízzel. Ezért, amennyiben a biztonságos és törvényes emberi hulladék újrahasznosítás megengedi - ahogy az sok helyen már megtörtént - a talajnak a termékenysége vissza fog térni. Egy jelentős, de kevésbé értékelt forrása a komposzt- és talajjavításnak a termesztett növények gyökérzete, melyek a talajban hagyva lebomlanak, így javítva a talaj tápanyag ellátottságát és szerkezetét. Emiatt értékesek például a rozs és a lucerna, amelyek rendkívül mély gyökerűek.
• A nyílt beporzású magok biztosítják a genetikai sokszínűséget, és lehetővé teszik a gazda számára, hogy önellátó legyen saját növényeiről takarítva be a magokat és olyan fajtákat termesszen amelyek az adott régióban a legalkalmasabbak (tájfajták).
• A földterület felének vad állapotban való megtartása szintén lehetővé teszi a genetikai sokféleséget.
Mivel ezen módszerek egy része intenzív termeléshez vezet, a talaj kimerülésének megakadályozása érdekében a rendszert egy egészként kell kezelni. A biointenzív módszer a célja a fenntarthatóság, de ha a termelékenységre vonatkozó technikákat a fenntartható termékenységet célzó módszerek nélkül gyakorolják, a talaj termékenysége még gyorsabban eltűnhet, mint a normál fenntarthatatlan eljárásoknál. A legfontosabb elemei a termékenység fenntarthatóságának, hogy a termesztett növények 60%-a komposzt-növény legyen, a komposztálás, és a lehetőségek szerinti, biztonságos és törvényes emberi hulladék újrahasznosítás.
Állatok
A biointenzív módszer általában vegán étrendre összpontosít. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a biointenzív módszer kizárja az állattartást. Az állatokat be lehet építeni biointenzív rendszerekbe tápanyagkörforgás miatt és / vagy azért, hogy állati termékeket biztosítson emberi fogyasztásra. Például, az intenzív növénytermesztésre nem alkalmas földek (meredek lejtők, sövények, illetve gyenge minőségű talajok) elkerített állatok takarmányának előállítására használhatók. Emellett az állati ürülék a termőképesség javítására is használható.
További olvasmányok:
John Jeavons, How to Grow More Vegetables: And Fruits, Nuts, Berries, Grains, and Other Crops Than You Ever Thought Possible on Less Land Than You Can Imagine ISBN 1-58008-233-5
Carol Cox, John Jeavons, The Sustainable Vegetable Garden: A Backyard Guide to Healthy Soil and Higher Yields ISBN 1-58008-016-2