Ha a Lipóti az etalon, lehet, hogy a
Sváb Pékség burgonyás parasztkenyere még jobban be fog jönni, az majdnem a régi alföldi nagykenyér ízét hozza. De azt kell hogy mondjam, az Auchan 3 kilósa is már nagyon felfejlődött, utoljára simán verte a Lipótit, egy hét után is még nedves maradt, míg a Lipóti már morzsálódott néhány nap után. Ciki, hogy a multi jobbat süt a nemzeti sajátosságból, mint a honi pék.
Dagasztás nélküli kenyeret szoktam sütni, mert rábízom a mikrobiológiára és az oltóanyagra a munkát
VAn sok olvasnivaló a neten a technikáról, nagyon jó a végeredmény a hosszú kelesztés miatt.
2 bögre liszt (teljes kiprlésű tönkölytől laposabb lesz, jó sikértartalmú fehértől jó magas)
1 kk só a lisztbe keverve
1 bögre víz, benne elkeverve max 1 dkg élesztő
ezeket összekeverni egy nagy edényben, hogy éppen cuppanós tészta legyen belőle, majd hideg helyen tárolni fél napot.
Sütés előtt egy órával kivenni a kétszeresére kelt tésztát, kiteríteni lisztes táblán, behajtani négy oldalról, majd beletenni a belisztezett sütőformába.
Sütőt felfűteni maxra (250C), sütőforma tésztával a sütőbe, majd 20 perc után levenni a hőmérsékletet 200-210 C-re. Ha az első 20 percet lefedve tölti, magasabb lesz.
Összes munkaigény 5 perc, időigény fél nap a kelés miatt.
A végeredmény nagy lukú, nedves tésztájú kenyér lesz, enyhén kovászos ízzel és egy hét alatt sem szárad ki vastag szövetű kenyérzsákban tartva.
Lehet kovászt is használni élesztő helyett, dagasztani nem kell, egy nagy rozsdamentes tálat szoktam használni a keverésre és kelésre, s szilikon sütiformát a sütésre, mert abba tutira nem ragad be. Sütni bármiben lehet, csak hozzávetőlegesen szabályozható hőforrásnál, mint kemence, csikótűzhely oda kell figyelni és nézegetni.