Mielőtt a permakultúrás módszerektől távolesnénk, azért egyszerű a képlet: a felesleges (bezárt) nedvesség okozza a penészt. Ugyanolyan valóság szerint, ahogy a ruhaszárításnál.

Ugyanígy az ember nem fogja szívesen enni ha túl kemény, de akkor nem is fog penészedni.

Persze szépen meg is kéne kelnie, és itt kíváncsi leszek Attila tapasztalataira. Én nem is tartanám reálisnak, hogy elsőre sikerüljön. Én a gépbe aktuálisan 200g említett vegyeszöldséget, 340g hétköznapi lisztet teszek, és 100g különféle magokat, ehhez megy egy deci víz. Talán ha ezekhez arányosítasz akkor közelebb vagyunk. Én egyelőre továbbra sem írnák konkrét receptet, hiszen én is egy géppel próbálgattam. A zöldség gátolhatja a kelést, de gomba, vagy a leves sürítéshez használt módszerek feltételezem javítják.

Jött-ment magyar eleink esetében a köles használatáról tudok. Pontosabban ezeknek a nyomait találhatták meg. Ez is jó alapanyag lehet, bár nagy arányban még nem tettem a kenyérbe.

A fagyasztót mi is használjuk. Nem olyan a kenyér mint frissen, de sokáig eltartható. Mikrónk viszont nics, így ha hirtelen kell kenyér és csak fagyasztott van, be szoktam dobni a sutőbe egy pár percre.

Eleink gyk. mindenből, amit lisztté lehetett őrölni, készítettek kenyérszerű cuccot. Éhínség idején jött a tölgymakk és a bükmakk is. Pl. 1817-ben.

Kenyér készítés ügyben rendesen tágítjátok a kenyérről szóló ismereteimet/ismereteinket. Igencsak felkészültetek . Köszönöm.

Én próbáltam a vizet csökkenteni, de a kenyérsütőgépem dagasztáskor nem igazán birkózik meg vele, ha nem elég nedves a keverék.
Nekem ez 80 dkg liszt és 5 dl víz adja a legjobb állagot.
Én a lisztekkel voltam bajban. Szeretem a rozskenyeret. Megpróbáltam csak rozsból készíteni. De egy "fejbe vágnak ott maradsz" állagú kemény, keletlen, sűrű valami lett. Ha nincs benne sikér/glutén, akkor nem kel meg a kenyér és egy ehetetlen, kemény valami lesz belőle. Sütő porral, szódabikarbónával nem próbáltam.
Jó néhány kenyeret kidobtam, amíg kialakult 30:50 dkg rozsliszt:finom liszt arány. Ha megfelelő a finom búzaliszt sikér tartalma. akkor nagyon élvezetes rozsos kenyér a jutalom, ha kevés sikér, akkor nem jó a kenyér.
Ha kevesebb a hozzáadott víz, akkor nehéz összegyúrni, minél kevesebb a víz annál nehezebb.
Készítettem már térfogatnövelő (élesztő, kovász, sütőpor, szódabikarbóna, ) nélkül is kenyérfélét, illetve ez inkább lepény, ami az indiai csapáti. Csak meleg víz, liszt, só, jól összegyúrva kenyértészta keménységűre, pihentetve, 3 cm átmérőjű golyók cc 15 cm átmérőjű palacsintává lapítva, palacsintasütőben megsütve, utána szabad lángba tartva, végül vajjal megkenve.
Úgy kell enni, mint a kenyeret. Finom, de szokni kell.

Kicsit egy ilyen magambanézés képpen próbálgattam a bolti kenyereket. Nekem úgy tűnt, hogy ezeknek az ára nőtt. A változatosság viszont előrevisz.

Próbáltam utánajárni a jézusi kenyércsinálásnak, de itt sem találtam fogópontot (lásd Karátson Gábor utolsó könyve). Ennek a kenyérteremtésnek vallásos és miszikus jellege van inkább. Én magam keveset értek ebből most is. Nem akarok idézni, de aki olyan hangulatban van, az lapozza fel a Bibliát (a Genázáreti tónál, meg a másik helyszínen: sokat esznek: hányan esznek összesen?).

Én azt a kenyeret kerestem, ami primitív módon készül az összes tudásunkat összegezve. Nem felejtettem el, nem fogom elfelejteni. Kis csodák működjetek. Itt nálam kell több erő.

Jelentem a krumpli már második alkalommal bizonyított. Jobb tőle az állaga a kenyeremnek és vékonyabbra lehet szelni.
Ki tudja, hamarosan lehet hogy magokkal is próbálkozok, ha már úgyis elvesztettem a szüzességem.