Ha már ennyit tudsz az egészről, akkor bizonyára azt is tudhatod, hogy a permakultúrában már csak azért sem lehet hozamokat számolgatni, mert min. 6 év amíg működni nem kezd egy rendszer. Sajnos.

És amiatt nem lehet összevetni sem a bio, sem az ipari mezőgazdasággal.

Miért ne lehetne összevetni a hozamokat? Ha az első 5 évben alacsonyabb a hozam, akkor alacsonyabb, nem kell azt szégyellni. Ha később is alacsonyabb, az sem biztos, hogy baj, csak nehezebb lesz rávenni az egyszeri embert a permakultúrázásra, de hát más szempontok is vannak. A bio is működik, pedig alcsonyabbak a hozamok.

Az viszont szerintem nagy baj, hogy az erdőkertről mindenütt azt sugallják vagy állítják biztosra, hogy nagyobb hozamot csinál a hagyományos gazdálkodásnál, közben pedig nincsenek mérések. Különösen akkor válik ez nagy bajjá, ha termelő gazdaságot akarsz ezzel a módszerrel építeni, mert nem tudod megtervezni költségvetést. Például, hogy mennyi pénzre lesz szükséged, hogy életben maradjon a gazdaság a felfutás 5 éve alatt. (tudom, a perma és az erdőkert nem szinonímák, egyszerűsítek)

De ha csak háztájiban gondolkodunk, akkor is összehasonlítások, mérések alapján szoktunk dönteni egy-egy módszer használatáról. Talán másként kellene csinálni, de így szoktuk. Ebből pedig az következik, hogy ha azt szeretném, a szomszéd álljon át permakultúrára, ahhoz jó, ha látja, nem csak szép a krumplim, de sok is. Fukuoka nagyon bölcsen a könyvei elején leírta a hozamait, éppen azért, hogy a halandók, akik ehhez vannak szokva, komolyan vegyék. Nem a hozamok miatt fejlesztette a módszert, de mivel kiesett, hogy azok is versenyképesek, lobogtatta őket.

Szerintem ez követendő példa, ki kell dolgozni a mérések módszertanát.

Egyetértek, persze értem azt is, hogy azért ilyen széles körű a támogatottsága a permakultúrának, mert nem köti szorosan tudományokhoz, és hagy helyet a spiritualitásnak, DE. Habár a tudományoknak megvannak a maguk korlátai, a többségünk (nem biztos, hogy az emberiség többsége is)ebben szocializálódtunk, így ilyen megerősítést is várunk el valahol valamitől, ami kézzelfogható, és nem csak hit kérdése. Nem szeretek mindent számok oldaláról nézni, és szerintem nem is lehet, de ha valami mérhető, az sosem baj, ha figyelembe vesszük a mérési módszer korlátoltságát. Szóval én abban látom a gondot,hogy sokan szép dolgokat olvasunk pl az erdőkertről, közben pedig önellátó terveket szövögetünk. Szerintem sokkal nagyobb a tétje egy ilyen helyzetben a korrekt értékelésnek, mint ha piacra termelsz. A másik sajnálatos helyzet, hogy ha nincsen pénzed, akkor a banktól kell kérned, a bank pedig számokkal dolgozik, még ha ez a valóságtól elrugaszkodottnak hat is. Én támogatnám, hogy legyenek permakultúrás kutatások, de mivel eleve nem tudományos, hanem gyakorlati oldalról van felépítve a dolog(ami nekem tetszik is) alapból nehéz. Szerintetek mit lehetne kutatni? Én szeretnék tavasszal gyümölcsös kutatást csinálni. Egy hagyományos fajta pl alma, batul, egy kommerz fajta jonathán, és egy rezisztens rebella. mindez egymás mellett, öko gazdálkodási szabályok betartásával. Fajták még változnak ez csak egy példa volt. Szerintem igenis előnyére válik egy "projektnek" ha tudományosan IS megalapozott.

Nyitok ennek egy új témát.

Az, hogy egy permakultúrás farm jobb hozammal rendelkezzen, mint egy intenzív kertészet, elég képtelenségnek tartom.
Ahhoz, hogy egy ilyen farm versenyképes legyen, folyamatosan magas értékű, változó termékeket kell előállítania a rétegpiacoknak, jó technológiával, jó marketinggel, közeli piaccal. Holzer is folyamatosan változtatja, mit árul éppen, megmentett gyümölcsfa csemetéket, pisztrángot, vadat, bármit, amit éppen mások nem, s mindig erős volt vendéglátásban. Az ő modelljét írja le egy tanulmány, de nem érem el már.
Ez tény.
Amiben viszont egyedülálló egy ilyen farm, az önfenntartó képesség, amely más termelési módokra nem jellemző. Ezért javaslom kiindulni az elsődleges szerepből, a legkisebb energiát igénylő önellátásból. Második fontos szempont a rehabilitáció, mely során olyan területeket is életre lehet kelteni, amit már mindenki mezőgazdasági termelésre alkalmatlannak talált (pl. Greening the Desert in Jordan)
Kérdés, mi a cél. Ha sok bevétel, akkor intenzív gazdálkodás a skála egyik végén, a minimál energiás önnfenntartó erdőkert a másik véglet, a kettő között pedig bármilyen kombináció.

Van egy köny, Bioshelter Market Garden ( www.amazon.com/Bioshelter-Market-Garden-...-ebook/dp/B004MYH08K, de ) Egy ilyen farmról szól. Nem erdőkert, mert amint írta, amikor indultak ('89 talán) , az még nem volt bent a kánonban, de permakultúrás tervezés. Azóta azt hiszem van erdőkertjük is.

A weboldaluk: www.bioshelter.com/

A lényeg, hogy jól megy nekik az üzlet is, és nem ad hoc módon alakul a produkció, hanem tervezik, de közben például sokat mesél az ehető 'gazokról', amiket betesznek az eladott salátakeverékbe, meg arról, hogyan tájolták az üvegházat, hogy 6 évig pihentették a területet, stb.

edit: kifelejtettem a lényeget, hogy a farm egyszerre permakultúrás és intenzív abban az értelemben, hogy külső forrásból pótolja az eladott növényekkel elveszett tápanyagot. Úgy emlékszem, forgácsot vesznek nagy mennyiségben egy közeli fatelepről.

A könyv megvan nekem epub formában, el tudom küldeni, ha érdekel, feltölteni nem akarom.