Joz, szerintem fején találtad a szöget - itt valóban zömében a 10%-hoz tartozó emberkéket lehet találni, csak abban nem értek egyet, hogy ezek lennének a "legrosszabbak", ellenkezőleg.
Ha befolyásolható, szervilis, csak "cukor és ostor" rendszerrel motiválható emberekben gondokodol, nos akkor tényleg mi vagyunk a legrosszabb választás; téeszalapításhoz szintúgy.
A téeszekkel kapcsolatban szerintem csak egyetlen pont van, amiben egyet tudunk érteni: nem szabadott volna a rendszerváltás után ezeket ellehetetleníteni. Nem azért mert olyan jó lett volna hanem azért, mert a 40 év átkos alatt eltűntek az eszközök, az állatálomány, az emberek, a tudás a hagyományos parasztgazdaság folytatásához.... (pont, pont, pont, ez hosszú lenne, mellőzöm).
A nézőpontunk azért alapvetően eltérő, mert míg te a téeszt vagy hasonló alapon működő gazdaságot pozitív, követendő példának tartod, én semmiképpen sem; ellenkezőleg. Most nem fejtem ki részletesen a történelmi, nemzeti, családi hátterét ennek a dolognak, mert az egyszerűen tragikus. Nézzük csak tisztán gazdasági oldalról.
Azt írod, hogy az elgondolt rendszeredben profi pályázatírókkal, a felvehető uniós támogatásokkal, emellett a szokásos felvásárlási áraknál 1/3-dal magasabb árszinten ki lehet jönni legalább nullára. Én ezt nem tartom egy csöppet sem vonzó célnak.
Korábbi hozzászólásaidban kiemelted az optimális üzemméretet és teljesen igazad van, a jelenlegi gazdasági környezetben ez egy valós, létező tényező, amit a következők határoznak meg:
1. Az értékesítési hálózat - mivel az utóbbi 10-15 évben nemcsak a termelőket, hanem a kiskereskedőket is sikerült likvidálni, a hipermarketek üzletpolitikája diktálja hogy mit, mennyiért kell ill. lehet termelni.
2. A mezőgazdasági termelésben a meghatározó tényező a még mindig iszonyat olcsó fosszilis energiák felhasználása.
Az első ponthoz: míg te olyan rendszert szeretnél, amely az 1. pont szerinti elosztóhálózatot hatékonyan ki tudja szolgálni, talán nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy attól lenne jobb a világ, ha a multikat kiiktatnánk (ezt ugyan nem tudom megtenni, de gerillaharcot vívni igenis van affinitásom és ezt nem tartom haszontalan dolognak). Egyébként úgy gondolom hogy a multi kereskedőláncok vagy dinoszauruszbetegségben fognak elhunyni, vagy a 2. pont szerinti helyzet változása okozza majd a vesztüket.
A második ponthoz: a permakultúrához vonzódás egyik fő mozgatórugója szerintem az a felismerés, hogy a jelenegi renszer (soklóerős erőgépek+műtrágyák+destruktív talajművelés+vegyszerek) iszonyatosan károsítja a környezetet, ráadásul fenntarthatatlan. Miközben én is élvezem az olcsó energia előnyeit, értelmes dolognak tartom olyan termelő/értékesítő renszer kiépítésén fáradozni, amely a jelenlegi rendszer drasztikus változása ill. megszűnése esetén is életképes.
Találós kérdés: mekkora az optimális üzemméret 2500 Ft/liter gázolajnál? És 5000 Ft/liternél?
Ugyanez az üzletláncok működésére vetítve hogyan is néz ki?
Talán inkább a tökéletlen ládikós renszer tökéletesítésén vagy más hasonló, de jobban működő értékesítési rendszeren érdemes agyalni, a termelők és a fogyasztók abszolút önállóságának megtartása mellett; ezen a vonalon tudnánk együtt gondolkodni.