Köszönöm a választ! Eddig minden rendben. Egyáltalán nem tűnik úgy, hogy a sok friss zöld megártana nekik, immár harmadik napja uralják a telket szabadon. Érdekes, hogy sokszor hívásra odajönnek (sokszor meg eszük ágában sincs). Kezdek megnyugodni, hogy nem szaladnak világgá. A kutyákkal jól kijönnek, anyáskodnak a nyuszik felett. Egyedül talán a macsek nem felhőtlenül boldog, de reméljük, hogy csak megszokás kérdése lesz.
Tényleg mindent megkóstolnak (kivéve a fokhagymát, pedig a tormával is tettek egy próbát), esznek a különböző falevelektől kezdve a mindenféle gizgazokon át a fiatal hajtásokig mindent - de csak csipegetnek, aztán továbbállnak, eddig semmi kárt nem okoztak.

Gondolkozom azon, hogy érdemes lenne-e a védőoltás, vagy bízzam a szerencsére / szelekcióra / természetes immunitásra?

Dejó. Milyen kutyáid vannak, hogy nem eszik meg őket? A mieink másról sem álmodnak, mint nyúlhúsról, szerintem.
Most hány nyúl van és mekkora területen?

Sajnos a mi anyanyuszink elpusztult, és mivel nem vagyunk otthon, azt sem tudom, mi történt, csak a hírt kaptam. Most 3 hetesek a kicsik, meglátjuk túlélik-e a dolgot.

Sajnálom az anyanyulat. Ő is szabadon volt tartva?

Most kicsit tanácstalanok vagyunk, mert én nem eszem húst, páromnak kellett volna finom sült, de beléjük szeretett, úgyhogy új terv kell a hasznosításra, mert ha rajtunk múlik, ezek 10 évet itt elugrálnak. Vajon mire lehet még jó a nyúl?
Két anya van eddig, még egy bakot terveztünk. Kb. 2000 nm-en tudnak legelni nappal, éjjelre az előteret kapták meg (az ólba még nem szeretnénk kitenni őket).
Tervezek egy ennél nagyobb, rendes kifutót nekik a baromfikkal és két kecskével közösen, de nagy beruházásoknak, terveknek itt nincs értelme, mert két év alatt ez a második hely, ahol élek, és még mindig igazából költözőben vagyunk.
Nálam alapelv, hogy állatot csak úgy tartok, ha biztosítom számára a tágas, minél természetesebb életteret. Nagypapám is azt mondta, mikor gyerekfejjel megkérdeztem, hogy tudja a saját disznóit levágni, amiben nap, mint nap gyönyörködik, hogy ő megad nekik mindent, boldogan, egészségesen, védelemben élhetnek, cserébe táplálékot adnak. Ez elfogadható nekem ma is.

Két menhelyi keverék kutyám van, úgyhogy meg nem mondom, milyenek. Inkább a szocializáción múlik, kezdetektől nagyon sok állattal találkoztak, vittem őket marhatelepre, lovardákhoz, segítettek a fiókanevelésben, ideiglenesben számtalan másik kutya, macska, hörcsög, stb. társaságát kellett elviselniük, így két nyúl meg se rendítette már őket. Viszont én azt javaslom, hogy erős anyai ösztönökkel rendelkező szukát érdemes állatok mellé választani, mert (legalábbis az ivartalanított szukák) hajlamosak "örökbefogadni" főleg a kistermetű lényeket - nekem is ez a szerencsém.
Ők azok:

Még egy kérdés felmerült ma: ha az udvaron növő gazt, amit a nyulak amúgy esznek, és sarlóval vágok, kiszárítom, adhatom nekik télen rendes réti széna helyett? Vagy ez nem jó alternatíva? Most választhatok, hogy kiterítem száradni, vagy a komposzthalmokra megy továbbra is. Valakinek tapasztalat?

Tapasztalat az nincs, de nekem logikusnak tűnik, hogy azok a növények, amelyeket a nyuszi szívesen fogyaszt, megszárítva is jó takarmány nekik - függetlenül attól, hogy egyszikű (fűfélék), vagy kétszikű növényekről van szó. Egy ősgyepben egyébként is magas a kétszikű növények aránya, és az ilyen helyről nyert szénát tartják jobb minőségűnek. Szóval szerintem szárítsd nekik nyugodtan.