Sokáig gondolkodtam ennek a témának az elindításán, de végülis belevágok.
Egy kisgazdaságban is meglepően sok gerinctelen állat válhat a hasznunkra. A komposzt készítésén át a biológiai növényvédelmen és kiegészítő takarmány előállításáig egy sor hasznot hajthatnak.
Van néhány már jól bevált példa az alkalmazásukra. PL: Tenodera sinensis nevű kis termetű imádkozósáska jól használható a növényvédelemben. A petecsomókat kell tavasszal a kertben elhelyezni. Biztosan nem telel át a petecsomója sem, így nem lehet konkurenciája a hazai fajnak.
Baromfiknak is értékes kiegészítő takarmány lehet pl. a lisztkukac vagy a rózsabogár lárvája.
A lista szinte végtelennek tekinthető, az ember fantáziájától függően....

Az ilyen rovarok/bogarak mesterséges termesztésével vagy betelepítésével nem kell foglalkozni, mert idővel beáll egy egyensúly. Persze ehhez elengedhetetlenül szükséges a vegyszerektől és földmozgatástól(szántás) mentes termesztés. Minden ilyen cselekedet idő és pénzpazarlás, ráadásul káros is lehet, mert könnyen felboríthatjuk az évmilliók alatt kialakult biológiai egyensúlyt.

Hűbele Balázs módjára belevágva tényleg lehetnek buktatói egy ilyen vállalkozásnak. Viszont jól átgondolva és megtervezve tapasztalataim szerint elég hatékonyan és biztonságosan lehet tenyészteni több fajt. (invazív fajok elkerülése)
maxell: Teljesen igazad van abban, hogy a vegyszermentes, talajt kímélő gazdálkodás mindennek az alapja.
Viszont szerintem életképes lehet néhány megoldás. Pl. a fentebb említett lisztbogár lárva. Baromfik számára értékes fehérjében és zsírban gazdag táplálékot biztosít, míg maga a bogár korpán és konyhai hulladékon jól eltartható, a munkaigénye pedig minimális. Egy másik topicban volt róla szó, hogy fiatal pulykáknak sok fehérjére van szükségük amit nem biztos, hogy a szabad tartás során meg tudnak szerezni maguknak.
A gilisztákat és méheket szándékosan szeretném kihagyni ebből a témából. Úgy gondolom elég összetettek ahhoz, hogy megérdemeljenek egy önálló témát.
De, hogy valami konkrétum is elhangozzon végre:
Nagy lisztbogár (Tenebrio molitor) tenyésztése röviden. Először is szükség lesz egy nagyobb fa ládára. Az enyém 50*30*35cm-es volt. A ládát le kell fedni, mivel a kifejlett bogarak tudnak repülni. Erre a sűrű szövésű drótháló vált be leginkább. A ládát töltsük meg korpa és valamilyen gabonaféleség keverékével. Gyakorlatilag bármilyen gabonából megfelel egy pár kiló ledarálva. Vannak részletes receptek a keverék elkészítésére, de szerintem felesleges méregetni. Erre kell helyezni egy nedves rongyot és némi konyhai zöldséghulladékot. A hagymán, csípős paprikán kívül szinte mindent megesznek. A rongy ideális hely a petéknek a kikelésig, a kis lárvák pedig a korpát és a maradékot fogyasztják. Egyszerűen egy szitával gyűjthetők össze a ládából.
Még töröm a fejem, hogy mik azok a területek, ahol ténylegesen hasznosak lehetnének....

Szia Eublaberus,

Nem tudom, hogy csak elkerulte a figyelmemet, vagy nem irtad, hogy a larvakat honnan szerzed be. Tudnak errol is irni?

Ha jol ertelmezem, miutan a larvak megvannak, a dobozban tenyeszted oket, igy a kovetkezo alkalommal mar nem kell uj larvat venned (szerezned). Amennyiben igy van, erdekesnek talalom az otletet, hogy taplalekkiegeszitokent adjuk peldaul a csirkeknek. Ha viszont minden evben ujra be kell szerezni a larvakat es kimondottan nekik kell vasarolni kajat, akkor azt nem tartom esszeru megoldasnak.

Elnézést, ez a pont kimaradt:unsure:
A lárvák könnyen beszerezhetők állatkereskedésekben vagy terrarisztikai börzéken. Utóbbi helyen olcsóbban, akár literre is lehet venni. Miután beállt a tenyészet mindig lesz elég bogár, ami képes tovább szaporodni, elég egyszer beszerezni a tenyészállományt. A generációváltás hőmérséklettől függően 60-80 nap. Szobahőmérsékleten (20-22C) nálam ezt stabilan teljesítették.

eublaberus beküldte:
Ha a szabad tartás során nem jutnak hozzá a megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagokhoz akkor a természetben is nélkülöznék azt, tehát valószínűleg nincs is szüksége rá. Könnyen beláthatjuk, hogy ez a kijelentés nem helytálló vagy legalábbis ilyen formában nem.
Most így hirtelen egyetlen olyan esetet tudok elképzelni amikor egy permakultúrás kert nem képes ellátni a rajta élő állatokat, ez pedig a túlnépesedés. Ezt viszonylag könnyű szabályozni (madaraknál elvesszük a tojást, emlősöknél pedig a párzási időszakban különzárjuk a hím egyedeket a nőstényektől,) szóval ezzel sem lehet probléma hosszabb távon sem.
Ez persze nem jelenti azt, hogy rosszat teszünk a pulykával, de én felesleges fáradozásnak tartom. Szerintem ez kb olyan, mint ha valaki azért dolgozna havi 10 órával többet, hogy minden nap ehessen egy sajtburgert vagy elmehessen moziba megnézni azt a filmet amit ugyanaznap a tv-ben is leadnak.

Téli táplálékkiegészítésnek talán jó lehet, de mindenképpen érdemes szem előtt tartani azt a tényt, hogy a permakultúra a természetet utánozza le. (A természetben sem eteti senki kukaccal a pulykákat.)