Gyakorlottnak nem mondhatom magam, de több szálon kötődöm a méhészethez, pl. a tavalyi szezonban többször voltam Csuja Lacinál, tanulni, segíteni. Szerencsétlennek volt elég baja, úgyhogy jól is jött a segítség.

Leírom röviden a gondolataimat a soraiddal kapcsolatban:
- egy kezdő családnak való geddekas kb 10e ft-ból jön ki. Minden extra gyűrű +2e,-
- egyébként hajrá a barkácsolással, hisz ezt Csuja is egy nyílt-forrású fejlesztésnek tekinti, ráadásul tud is olyan geddekasokról, amiket már nem ő készített.
- a minél nagyobb méretű kaptár helyett, szerintem jobb az alkalmazkodó méretű kaptár (vagyis rakodó)
- a nagy méretű keretek több szempontból is jók (jobban telel rajta a fészek + gazdaságilag + logisztikailag), viszont ne feledjük, hogy a geddekas szabadépítésű, vagyis nincs benne keret, csak egy felső léc (top bar). A túl nagy és túl súlyos szabadon épített lép, szállításkor könnyen törhet, kánikulásban málhat (hisz nincs tartószerkezete). A geddekasnál a lép méretét a gyűrű magassága határolja be. Ha valaki nagy hordásokra szakosodik vándorlással (helyben pergetéssel) akkor miért is ne lehetne 1-2 lécnyivel magasabb gyűrűt építeni? A kis gyűrű a helyben pergetett, kisebb hordások esetében gazdaságosabb.
- a tapasztalatcserébe nem tudom mennyire tudok beszállni, de már volt szó róla a fórumon, hogy Csuját meghívjuk a Hét vendége szobába. Persze ha igény mutatkozik rá.

Kedves Emre,

köszönöm a visszajelzést; örülök, ha személyes kapcsolatod is van Csuja Lászlóval, ráadásul ha be lehetne ide a fórumra csábítani vendégként, az tényleg jobb annál, mint amit remélni mertem.

Lehet hogy nagy szamárság amit most írok de nézzétek el nekem a tájékozatlanságomat; a nagy kaptárral kapcsolatban, ugyanazokat az előnyöket olvastam róla, mint amit te is írsz. Namármost, kevéssé megfogható indokok alapján, nekem az NB24-es kaptár tetszett meg. Ennek rugalmasságát abban látom, hogy kaptáranként két kisebb családdal vagy rajjal lehetne indulni elválasztófallal, később ezeket egyesíteni; egy kis szerencsével+segítséggel ebből mesterséges rajt lehetne átvinni a geddekasba.

Értem én, hogy alapvetően két rendszer van (illetve van több is, de a többit most hanyagolnám), vagy fekvő, felülről nyitós kaptár (keretekkel dolgozol), vagy rakodó kaptár, illetve rakodókas (fiókokkal dolgozol mindkét esetben); éppen azért szeretném kipróbálni mindkettőt, mert halvány lila fingom nincs, melyik bizonyul inkább "kézreállónak" az adott környezetben, illetve konkrétan nálam.

Vándorolni egyébként nem tervezek a méhekkel, és igen, értem én, hogy a geddekasnál nincs keret, épp ez a természetszerűsége kapott meg. Azt is értem, hogy a geddekasnál nagyobb a rugalmasság - nem jelenti ez egyben azt is, hogy több vele a macera?

Az ördög ügyvédje bennem azt mondja: ha most tavasszal vaktában belevágsz, és csak geddekassal, és (tapasztalatlanságod, környezeti tényezők, akármi miatt) kudarcba fullad a kísérlet, az összes hozzáértő akitől esetleg tanácsot kérhetnék azt fogja hurrogni hogy azért, mert ez a rakodókas dolog egy baromság.

Egyébként úgy is kezdhetnék, hogy komplett kiépített "nagycsaládot" veszek kaptárban - te melyik verziót tartod előnyösebbnek?

Na, tényleg egy jó nagy katyvasz van a fejemben, viszont az intuícióm általában jól szokott működni, és most azt mondja a hatodik érzékem, hogy ez a geddekas ez igen, ez a helyes út; viszont ezt Bandi bácsinak inkább meg se mutassam, mert 1. én kezdem el tanítani őt geddekasra, és nem tanulok tőle meg semmit 2. az összes időnk arra mehet el, hogy Bandi bácsi megmagyarázza, hogy amaz a rendszer miért nem jó. Erre nem tudok más megoldást, mint egy-két kaptárat a telekről jól belátható helyen, és egy-két geddekast feljebb, a gyümölcsös szélén.

Persze lehet hogy túl pesszimista vagyok...

a gondolatokra válaszolok, hogy átláthatóbb legyen:

- NB24, / "egy kis szerencsével+segítséggel ebből mesterséges rajt lehetne átvinni a geddekasba".
Ezt csak erős feromonon ráhatással, sok szerencsével és ügyességgel tudom elképzelni. Mivel eltérőek a keretek nem lehet ide oda pakolgatni a műrajt. Csuja is több hónap alatt tudja csak áttessékelni a családokat egy keretesből a geddébe, így: fent egy lyukas aljú keretes, abban méz+fiasítás / alatta anyarács / alatta az anyával rendelkező gedde gyűrűk. Ahogy fogy a méz fogy és a fiasítás kikel, a család szépen lefejlődik az alsókba. A családnak az ösztöne egyébként is a lefele való építést, fejlődést diktálja.

- kipróbálni mondjuk én is kipróbálnék mást is, de úgy vagyok vele, hogy ehhez kerültem közel, így ezt biztosan ki fogom próbálni, aztán a többi majd elválik, annak fügvényében, hogy mennyire leszek ráutlva a méhészetre.

- "értem, hogy a geddekasnál nagyobb a rugalmasság - nem jelenti ez egyben azt is, hogy több vele a macera?"
Nem volt alkalmam párhuzamosan csinálni a hagyományosat és a geddét, de több macera biztosan nincs vele. Nézzük a kereteket. Mennyivel több macera a kereteket legyártani, műlépet gyártani, majd rögzíteni a keretre! Persze veheted pénzért is. A szabadépítményesnél ezt mind mind megúszod. Persze vannak hátrányok is a geddénél, nem mondom, de ne feledjük, hogy ez egy szinte mezitlábas, természetközeli, nem elsősorban profitorientált módszer.

- "te melyik verziót tartod előnyösebbnek?"
Ha kudarcba fulladna a kísérleted, akkor az nem valamelyik módszer dicsőségét vagy győzelmét hirdetné, hanem legfeljebb a te tudatlanságodét. Bocs, de ezt nem hagyhattam ki
Én biztosan nem kezdenék neki keretezni. Innen indulok ki. Mint már írtam az egy macera, amelyhez egy pergető is kell, míg a geddénél csak egy mángorló. De ha csak méhészkedésből szeretnék megélni akkor talán másképp látnám.

- a két módszer sok mindeben különbözik, emiatt hirtelen két irányba kéne fejlődj, tanulj. Végül is veszítenivalód nincs, ellenben sok érdekes következtetést vonhatsz le egy idő után. Ja és, több munkád is lesz a kétféle módszerrel

emre beküldte: Úgy vagyon
Én is pontosan ebből indultam ki, de kicsit módosult a nézőpontom az említett szakirodalmat olvasgatva.
Sem pergetőm, sem mángorlóm nincsen. Pergetni viszont tudok az ismerős méhésznél eleinte - azt a pár keretet, évente egyszer, többet úgysem akarnék elvenni a méhektől. A mángorló helyett inkább valami présben gondolkodom, amit jó permás alapelv szerint másra is tudnék használni (szőlőprés?). Ez a mángorló számomra megfoghatatlan, és gyanítom, hogy beszerezhetetlen... végső esetben majd rágom a lépesmézet
Több munka, ez igaz lehet, és nem lenne jó, mert nálam valóban másfelé van a fő csapásirány...

Lehet, hogy mégiscsak egy ócska gyékénykasban kellene egy családot szereznem, lerakni őket a gyümölcsösben, és csak figyelni, mi történik...

Szerintem ha mást is érdekel a téma, hívjuk meg Csuja Lászlót ide a fórumra.

Én is sokat olvasgattam Örösit, de az ipari termelést részletező fejezeteket leszámítva. Így is rengeteg érdekes dolog marad a konyvben, ami a méhek temészetéhez, a biologiához, etológiához, botanikához, mézhez stb kötődik.

valami ilyesmiről lenne szó:

De házilag is bármikor összebarkácsolható egy hasonló.

Nézzétek mit mond a méhekről egy öreg. 22:53 -nál
Az egész film érdekes egyébként.
Én nem értek hozzá, de az utolsó gondolatod tünik legjobbnak:
"Lehet, hogy mégiscsak egy ócska gyékénykasban kellene egy családot szereznem, lerakni őket a gyümölcsösben, és csak figyelni, mi történik..."