Igen, úgy 1 éves koráig a gidát is szívesen megesszük. De a bárányt még szívesebben.

jah
Laktóz intoleranciához
A tej laktóztartalma:
Tehéntej: 4,7%
Kecsketej: 4,1%
Juhtej: 5%
persze ez is irodalmi adat, szóval változhat fajta, és takarmányozás, valamint a tejhozam hatására.

Nagyon köszönöm a sok jó tanácsot.
Érdekes gondolat mindkét állat tartása, ez nem jutott eszembe. Én mindig a birka felé hajlottam, azon belül is cigáját szerettem volna (jól tejel és régi hazai fajta).Tehát a kecske jobb tejhozamú a birkának meg a húsa jobb? Egyébként ti milyen fajtákat ajánlanátok mindkét állatra? (ha a kecske tejnek a birka húsnak kellene) A húsfeldolgozástól kicsit tartok, mert nem értek hozzá. Nehéz találni jó hentest is. Ebben tudtok tanácsot adni? Amikor minőségi takarmányról beszéltek azon mit értetek? Hogyan szerezhető be? Esetleg mekkora legelő kell a kezdéshez illetve kis növekedéshez? Nem tervezek a jövőben sem nagy állományt (bár ki tudja), csak ami ellát bennünket (5fő) esetleg a környezetünkben élőket. Sajnos nincs befektetni való pénzünk, hitelt meg nem akarunk. Esetleg ebben a témában is adjatok tanácsot! Ha ez segít mi Vácon élünk. Még egy kérdés (egyenlőre). Mikor érdemes belevágni, tavasszal/ősszel?

huhh
na lássuk
A cigája jó választás. Ha a közvetlen lakóhelyeden tartod őket, akkor én bárányt vennék, az könnyebben hozzád szoktatható (igazából csak abrak és türelem kérdése), valamint olcsóbb is. A legjobb az lenne, ha tudnál venni beűzetett előhasi anyákat. Ha ez nincs, akkor keress a közelben juhászt, akivel meg lehet állapodni kos kölcsönvételéről. Sajnos fajtatisztán nem lesz olcsó, de szerintem neked megfelel keresztezett állományból is állat. Ha bárányként vágod, akkor tulajdonképpen a fajta is majdnem mindegy, de ha tudsz akkor a következőkből keress (német feketefejű, ile de france, suffolk) ezekből van az országban, de fontos, hogy a genetika csak akkor érvényesül, ha az állat enni is kap. Minőségi takarmány alatt pillangósokban gazdag gyepet, jó lucernaszénát, réti szénát, és ha hizlalni vagy normális mennyiségű tejet fejni akarsz akkor abrak is (kukorica zab napraforgó árpa) Fejési, báránynevelés, majd hizlalási időszakra átlagosan fél kilóval számolhatsz egyedenként a fenti keverékből (ez mondjuk minimum 100-150 nap) így megkapod a szükséges mennyiséget, majd az aktuális árakból ennek beszerzési költségét (ha jól értem saját szántófölded nincsen). Ha van helyed, akkor jövőre érdemes lesz kukoricát vetni, azt adhatod nekik csövesen, és a szárát is betolják, télire jó lehet. A jó minőségű szénát megismered. Nem sárgára aszott, nem kemény, töredező, nem penészes, nem feketedett meg, hanem halványzöldes, főleg leveletek tartalmaz és igen kellemes illata van. Beszerzésre mindenképpen helyi forrást keress, mert utaztatni nagyon nem éri meg. Most, ahogy hallom egy nagy (160as) körbála 4500-6500 közötti árban mozog. Ez nagyságrendileg 400 kg körül van. Állatonként naponta, minimum fél kg abrakkal kiegészítve másfél kg kell. etetéstől függően persze számolni kell veszteséggel, pláne ha kecskék is lesznek. én a fentiek mellé adnék nekik lucernaszénát illetve borsószárat, valamint nyári időszakban minden konyhai maradékot (zöldség, kenyér) és ha lehet legalább hetente néhány alkalommal zöldet, vagy hagynám legelni őket. Ez persze szervezés kérdése. Önmagában a legelő csak április-október időszakban lehet jó, de tavasszal és ősszel is kell széna kiegészítés, valamint az abrak ugye folyamatosan. Télre jó, ha beszerzel tarlórépát, marharépát, és mégjobb ha sárgarépát. Ezeket is lehet találni s neten. Ha van zöldséges ismerős, az a legjobb. Ha karámban vannak, akkor nyáron is kell nekik valami lédús kaja, mint hullott gyümölcs, dinnyehéj, borsóhüvely.
Ja legelőméret állományméret függő. És természetesen a legelő állapotától is függ, értem ezalatt a fajösszetételt, és a hozamot. Mondjuk Vác környékén talán nagy vész nincsen, de aszályos években ott is kiéghet a fű augusztusban.
Tehát ilyenkorra kell tartalékolni más takarmányt. Elméletben egy jó, dús legelő el tud tartani hektáronként (10 000m2)8db anyajuhot, tehát egy 2000m2-es zártkert mondjuk 2darabot. Jó ha tudod szakaszolni a területet, legalább két részre, mert a fűnek is kell idő nőni, ugyanakkor a juhok nem szeretik a nagy füvet (mondjuk sokat le is taposnak belőle és elpazarolják), ezért legeltetni 15 cm magasság körül kell kezdeni. Ha kisebb területed van, a legelés akkor is kívánatos, mert az állatoknak kell a mozgás, csak ilyenkor ki kell jelölni egy területet a szénának, abraknak, sónak, víznek. Remélem ez alapján ki tudod számolni az igényeket. Az ellátás mértékét az határozza meg, hogy mennyi húst, tejet fogyasztotok. Egy felnőtt (1,5-2 éves) birkából a tapasztalatok alapján 25-30 kg-nál több hús nem jön ki, sőt inkább kevesebb. Bárányból értelemszerűen ennél is kevesebb. Ha a jófajta, mondjuk német feketefejű bárányt 2 hónapra az anyja alatt hagyod, akkor az 20 kg körül választható. 3-4 hónap hizlalás után elérheti a 40 kg-t, így vágva max 20 kg hússal számolhatsz.
Az állatok nem olcsóak. Nagyon ki kell fogni, és nagyon meg kell nézni honnan veszel. A legaktuálisabb árakat nem tudom, de egy mezei birka is 20 000 forint körül mozog, de inkább több. Regisztrált állományból, pláne törzstenyészetből ez lényegesen drágább. a bárány értelemszerűen olcsóbb. Szopós kosbárányt szezonon kívül akár 1000 forintért is vehetsz, de azt cumiztatni kell, és nincsen garancia a túlélésére. Szóval van opció bőven.
Belevágni mindig érdemes, ha szereted az állatokat
Mindkettővel jól jársz, ha van időd. Szerintem abszolut relaxáció, amikor a legelő állataidat nézed (ha éppen nem a kedvenc cseresznyefád kérgét tépik le ).
Viccet félretéve, ősszel olcsóbbak az állatok, de télre takarmány kell, tavasszal nagyobb lehet a választék. Bárány és gida szempontjából is márciustól már kapsz választott állatokat. Gidát (bak) szerintem szintén kapsz 5-10 ezer között, de azt gyorsan herélni kell (gumigyűrű a legegyszerűbb), vagy még kb 4 hónapos kora előtt levágni, addig nincs szaga.
Kecskénél felesleges fajtákról Magyarországon beszélni, de persze megteheted, hogy veszel alpesi vagy szanentáli állatokat, csak ezeknek utána kell menni, és szintén nem biztos, hogy előrébb, vagy ha törtenyészetből jön az állat, igaz itt nem is biztos hogy sokkal drágább. Nálad az alpesit javasolnám.
Feldolgozás érdekes kérdés. Ha nem csináltál ilyet, ne állj neki levágni állatot. Én néhányszor csináltam, de így sem állnék neki, ha nem muszáj. MEg kell keresni egy hentest, és megnézni ha birkát vág, esetleg egy normálisabb juhász, vagy tenyésztő is segíthet ebben, valamint vannak hivatalos vágóhidak is, igaz nem Vác környékén
Ha a vágás megvan, a többi már konyhaművészet, amiről órákig lehetne beszélni

A levágás sem olyan borzasztó, legalábbis nekem nem.
A falun a hol felnőttem a birka vágáshoz nem hívtak hentest.
A kecskét sem nehéz nyúzni.
Minden esetre ha nem csináltál még ilyet akkor kérj segítséget hozzá.
A baráti , ismerősi körben érdeklődj, idősebb emberek között.
Esetleg a helyi információs központban ( kocsma) kérdezősködj.

Ha mással csináltatod annak van bizonyos költsége! Némi készpénz, sör, pálinka:evil:
Tehát plusz költség.

Mi tartottunk kecske torokat.
Két- három család össze jött.
A család fők levágták és feldolgozták, megfőzték az állatot. Az életünk bordái elvoltak a gyerekekkel , mosogattak, terítettek, beszélgettek, és mindig ránk szóltak, hogy ne kenjük össze magunkat, meg kevesebb pálinka is elég lesz, kevesebb fűszert használjunk stb.........

Birka feldolgozása (angol, de jó képekkel)