Anasztázia-kast nem csak a könyv keltette kíváncsiságom miatt építettem, hanem azért is mert egyelőre még nem találtam egy olyan méretű odvas farönköt, ami kellően nagy üreggel rendelkezik vagy az kialakítható benne (ez legalább 80-100 literes, ami legalább 50 cm-es rönkátmérőt jelent). Ez lenne a méhek igazi, természetes otthona, amiben igazán jól érzik magukat. Ezt helyettesíti Anasztázia szerint a könnyebben elérhető fűrészáruból készített, belül "lekerekített" sarkú láda. Ebben teljesen szabad építésű lépeket építenek: a lépek tájolását és távolságát is a méhek határozzák meg. Mivel csak alulról nyitható, ezért mindenféle zavarás nélkül is meg tudom figyelni a méhcsaládot.
Persze ebből szabadon rajzanak, az atka elleni kezelés körülményes és a lépesméz kiszedése is nehézkes, de itt nem is ez a fő cél!
A HTB-kast egyébként "felhasználó barátabbnak" tartom, még a Gedde-kasnál is, ha néha bele szeretnél kíváncsiskodni a méhcsalád belsejébe, a fészekbe, meg szeretnéd keresni az anyát, vagy kíváncsi vagy, mennyi mézük, virágporuk is van, vagy mikor fognak rajzani.
A kas tájolásánál a déli irány csak hozzávetőleges, lehet akár keleti vagy délnyugati, esetleg nyugati is. Mindenesetre északra ne nézzen és persze a méhek kijárását se akadályozza semmi!
Ami szerintem legalább annyira fontos, hogy nyáron legyen a kas árnyékban! Különben nagy hőségben sok energiát és vizet fordítanak a méhek a hűtésre, ráadásul fennáll a lépek leszakadásának veszélye is (főleg, ha előtte megbolygattam)! Egy lombos fa erre a legjobb, ami tavasszal még átengedi a napsugarakat, nyáron viszont már jól árnyékol!