Hehe, főleg mivel ez alapvetően egy itató, de így aztán még multifunkciós is lett. Itatóként úgyis csak totál vízszintes terepen lehet használni...

Egyébként még olyanról láttam képet, hogy a PETpalackon át van szúrva 1-2 fakanál, a lyuk kicsit bővebbre van szabva és a fakanál fejére tud kifolyni a mag. Az aztán már tényleg csak recycle.

Igen, igen, az MME oldala nagyon hasznos, főleg most, hogy már (úgy néz ki) elmúltak a fagyok és kezdek elbizonytalanodni, etessek-e még. Igen... még április közepéig nyugodtan.

Idézem őket:
Ha a madarak, különösen a magevők (tengelic, zöldike, erdei pinty, meggyvágó) továbbra is (akár "új fajként") látogatják az etetőnket, az etetést március végéig, április elejéig-közepéig is folytassuk úgy, hogy az eleségben a napraforgómag mellett egyre nagyobb arányban szerepeljenek az aprómagvak (pl. állatkereskedésben is beszerezhető köles, pintyeknek és papagájoknak árult keverék) és továbbra is adjunk almát a madaraknak.


kép forrása

Április közepén abbahagyhatjuk az etetést!
Április első felére (enyhe tavaszokon akár néhány héttel korábban) a megújuló rovarélet mellett már a növényzet: a fák és bokrok friss rügyei, levelei és hajtásai, a friss fűtakaró és a gyepszint virágzó lágyszárúi is kellő természetes táplálékbázis kínálnak a madaraknak. Ilyenkor kell − hacsak nincs rendkívüli időjárási helyzet − abbahagynunk az etetést.

teljes írás

Mi csak napraforgót adtunk télen a madaraknak. Egy-két ágyás felett lógott madáretető. Már legalább 3 hete, hogy nem kaptak semmit. Ma mégis fantasztikus madárcsicsergéstől volt hangos az egész tanya. Egy jó részüket fel sem ismerem. Láttam gólyát, saskacsákat (ez nálam az összefoglaló neve az ölyv, rétisas és hasonló ragadozó madaraknak), fácánt, gerléket, rigókat, verebeket, és megszámlálhatatlan dalos madarat. Lassan talán eljutok addig, hogy megálljak és elővegyek egy képeskönyvet, hogy beazonosítsam őket...

Nekünk nem volt időnk barkácsolni az új etetőt, így egy kis dobozzal oldottuk meg, amibe napraforgó mag került. Mellé egy szalonna bőr, amit szintén szívesen csipegettek a cinkék amikor a magok elfogytak.

Mikor volt az első felmelegedés és utána a fagy meg a hó, valóban azt tapasztaltam, amit a cikkben is írtak; olyan madarak is megjelentek az etetőn, amikből egész télen egy példányt sem sikerült látni, ráadásul vagy ötször annyian voltak.
Vitka, ne aggódj, ez az etetősdi a legjobb módszer, hogy megtanuld felismerni őket. Ha nem lenne etetőnk, azt hiszem még a fecske-veréb-rigó triónál tartanék én is. És távcsövem se lenne...
Ebben a blogban (Kertünk madarai) szerepelnek a leggyakoribb madarak, biztos megtalálod a vendégeiteket.
Itt elég vegyes volt a koszt, jutott nekik napraforgó, köles, lenmag, árpa és búza is. Az árpáért annyira nem voltak oda. El ne felejtsem; az almát imádták a rigók és a kékcinkék is. És inni is szoktak, még ha van hó, akkor is.

Egy barátnőmnek van olyan könyve, amiben szerepel egy csomó madár, úgy 170, amiknek a hangját is meg lehet hallgani egy kis beépített lejátszóval. Nagyon szép kis kiadvány volt. Észtül... Vajon Magyarország madaraira vonatkozóan van-e hasonló könyv?