Nem szalmával szigetelünk, hanem a homlokzaton kőzetgyapottal. Lehet, hogy mi vagyunk a betojik, de a szalmabála éghető is, és a rágcsálók is belemennek. Plusz, ha jól emlékszem, a szalmabála rosszabbul hőszigetel adott vastagságban, mint sok modernebb szigetelőanyag, nálunk meg 30 cm mészhomok-tégla, arra még jön 20 kőzetgyapot, szóval így 50 cm a falunk, ugyanezt a szigetelést szalmabálával kb.40 cm vastagságban lehetne elérni, ami összesen már kicsit sok. A kőzetgyapotot afféle legkisebb rossznak tekintjük, nálunk ezt dobta ki a gép, ami leginkább megfelelt minden szempontnak. Lesz még fújt cellulóz a födémen és a padló alatt, ez viszont nagyon jó ár-érték arányú cucc, nekünk szinte olcsóbban kijött, mintha polisztirol lenne (ellentétben a kőzetgyapottal). Amin viszont szomorkodtunk egy sort épp mostanában, hogy ezek mellett mégis egész sok polisztirolt muszáj berakni a házba, mivel a vizesedős helyekre nincs más (lábazat, plusz vizes helyiségek alatt)

A mészhomok tégláról hitelesebben majd akkor tudunk majd nyilatkozni, ha már benne is lakunk egy ideje, de eddig egyáltalán nem bántuk meg. Kicsit drágább, mint a porotherm, de ennek nincs olyan nagy jelentősége,mert a falazóanyag az építkezés költségének egészen kicsi része (nálunk konkrétan 5 %-a). Plusz pl. malter, vakolat sokkal kevesebb kell hozzá, még nem számoltuk ki, de lehet, hogy ezeken be is hozza majd az árkülönbséget. Jó érzés, hogy ilyen nagy hőtároló-tömegű házunk lesz, egy tégla 33 kg! Sok kivitelező húzta rá a száját, szerintem főleg azért, mert nem ismerik. A mi kőművesünk bevállalta, és azt látjuk, hogy egészen szeretnek vele dolgozni, mivel brutálisan méretpontos, elég haladós rakni (mert viszonylag nagyok a téglák). Az ablakos fickó is örült neki, mert sokkal méretpontosabbak az ablakok helyei, és ez egy tömör, stabil anyag, ez rendesen elbírja az ablakokat tartó konzolokat (meg bármit, amit rögzíteni kell). Idáig ennyi a tapasztalatunk.

Köszi! Mi a B30-as téglánál kötöttünk ki végül. Mert én meg a hőtároló tömegről vontam le azt, hogy egy szint után az sem ad már hozzá annyit a rendszerhez. Cserébe nekünk meglesz a 40 cm szalma rajta. Majd cserélgethetjük a tapasztalatokat a következő generációk örömére.

Na, ezek szerint nálatok is alakul a ház-projekt, de jó! És sokféle jó ház létezik, a ti verziótok is nagyon jól hangzik. A tapasztalatok összevetése tényleg nagyon izgalmas lesz (azzal együtt is, hogy mi az életben nem akarunk többet építkezni, egyszer éppen elég ). Nekünk pl. nagyon sokat fájt a fejünk amiatt, hogy sok olyasmit (anyagot, technológiát) használunk a házhoz, ami nem olyan extra, de a környezetünkben még nincs, és azért az ilyesmi mindig nagy rizikó. Mindig igyekeztünk keresni olyan házat, ahol meg lehet nézni az adott cuccot (mészhomok-tégla, hővisszanyerős szellőztető, jófajta kályha, ilyenek), beszélni a tulajjal, de azok is sokszor még félkész dolgok voltak, vagy mondjuk már ott laknak, de telet még nem töltöttek ott, stb. Szóval nagyon kell a sok működő (reméljük jó) példa az élet minden területén...

Örömmel olvasom, hogy szépen alakulnak a dolgaitok. A téli vakolás ahogy tapasztaltam kicsit necces. Ugyan nekem eddig csak vályogvakolattal van ilyen tapasztalatom. Fűtés-szellőztetés mellett (vaskályhával kb. 10-15 C az se teljesen egyenletesen) is bántóan lassan száradt, illetve elég tetemes mennyiségű vizet visz be a rendszerbe olyankor, amikor amúgy is befelé igyekezne a nedvesség.
A nyáron felhordott rétegek viszont nagyon szépen száradtak, nagy melegekben 2 nap alatt. Trágyát eddig még nem próbáltam belekeverni, csak szalmatörek és agyag-homok 1-3 arányú keverékével dolgoztam. Az agyag helyben lett kitermelve és szerencsénkre nagyon tiszta formában. Egy keramikus ismerősöm dolgozott is belőle
Hálót nem tettem alá, csak nagyon erős homok-agyag 1-1 gúzzal fröcsköltem be a falat, néhol kísérletként durvára vágott szalmát is tettem bele. Egyelőre szépen áll a klasszikus tömör téglán.
Ahogy tapasztaltam nem kell hozzá atomfizika, viszonylag gyorsan rá lehet érezni. Benne van a pakliban, hogy az első pár négyzetmétert újra kell tapasztani, mert valami félresiklik, de hibájából tanul az ember...
A mészvakolatok száradási ideje egy cementeshez képest hosszabb, ahogy láttam kb. 2 hét. Ezért nem is szeretnek vele dolgozni a kőnyűvők, de ezt leszámítva egy bejáratott technika.
Ugyan valószínűleg már találkoztál vele, de azért többek okulására itt megosztom. Van egy kimondottan használható magyar nyelvű könyv a témában. Cedar Rose Guelberth-Dan Chiras Természetes vakolatok és falfestékek A Cser kiadó kevés használható kiadványa közül az egyik.

Tipp A csömpölyeghez tegyetek egy kis sót.