Még az ősszel nekibuzdultam nagy gondolkodókat eredetiben olvasni. Marx és Darwin voltak az elsők. A lelkesedés 300 oldal táján elfogyott, de most újra kinyitottam a Tőkét, és pár oldal után ezt olvastam:
a munka társadalmi megosztása független árutermelőket állít szembe egymással, akik nem ismernek el más tekintélyt, mint a konkurenciáét, mint a kényszert, amelyet kölcsönös érdekeik nyomása gyakorol rájuk, miként az állatok birodalmában is a bellum omnium contra omnes [mindenki háborúja mindenki ellen] tartja fenn, többé vagy kevésbé, valamennyi faj létezési feltételeit.
(Kicsit meglepődtem, hogy talán rossz helyen volt a könyvjelzőm, hiszen majdnem ugyanezt írtam ide egy hete, de nem hinném.)
Ez neki csak egy hasonlat, és nem akar mélyebbre ásni az amúgy is 900 oldalas első kötetben, tehát nem tudhatjuk, mit gondolt még erről. Én mindenesetre azt gondolom, hogy a természetben nem mindenki háborúja zajlik mindenki ellen, hanem vannak szövetségek is, akik együtt küzdenek. Egyébként a latin kifejezés évszázadokkal Darwin előtt született és emberekre vonatkozik! (
http://en.wikipedia.org/wiki/Bellum_omnium_contra_omnes)
Ezután így folytatja, ezt azért írom, mert egybecseng Bözse példájával:
Ugyanaz a polgári tudat, amely a munka manufaktúraszerű megosztását, a munkás életfogytiglani hozzácsatolását egy részletművelethez és a részmunkás feltétlen alárendelését a tőkének úgy ünnepli, mint a munka olyan megszervezését, amely annak termelőerejét fokozza - ez a polgári tudat ezért éppoly hangosan a társadalmi termelési folyamat minden tudatos társadalmi ellenőrzését és szabályozását az egyéni tőkés sérthetetlen tulajdonjogaiba, szabadságába és önmagát meghatározó „zsenialitásába” való beavatkozásnak bélyegzi. Nagyon is jellemző, hogy a gyárrendszer lelkes apologétái a társadalmi munka általános megszervezése ellen nem tudnak súlyosabb dolgot mondani, mint azt, hogy ez az egész társadalmat egyetlen gyárrá változtatná.
Ő úgy gondolta, hogy a munka szevezését magasabb szintre kell emelni, hogy ne a cég legyen a legnagyobb olyan egység, amelyben a munka szervezetten van felosztva (hanem az állam).
Mások (közülünk talán sokan) úgy gondolják, hogy a szervezést kisebb egységekben kellene csinálni, megintcsak azért, hogy ne a cég legyen a legnagyobb olyan egység, ahol a munka szervezetten zajlik (hanem a kisközösség).
Én egyelőre nem tudom, mit gondoljak.