Dawkins Az önző géne jelenleg is vitatott hipotézis kategóriába esik – ha jól tudom.
Másrészt: nincs összefüggés szegénység és a gyermekhalandóság között. Ha lenne, akkor a lappok, vagy az inuitok már rég kihaltak volna (szegények, és a születési ráta nagyon alacsony). Van összefüggés viszont az élelmiszerforrások és a gyermekhalandóság között. A tiszta vízhez jutás esélye és a gyermekhalandóság között. És bár morbidul hangzik, de a 2. VH után a gyermekhalandóságnak leginkább az AK47-hez van köze.
„ha szegenyseg van akkor nincs biztonsag kesobb, ha nincs szegenyseg van oregkori biztonsag. vagy ismersz erre ellenpeldat?”
-> ismerek: pl. Észak-Korea, Kuba, Mongólia, Thaiföld csak így kapásból. Mind a négy ország szegény országnak számít, mind a négyben nagyon alacsony a születési ráta, és mind a négyben állami nyugdíjrendszer van.
Igazából nem is kell bizonygatni, h a „szegénység egyenlő magas születési ráta” urban legend kategória. Lásd itt:
www.cia.gov/library/publications/the-wor...ook/fields/2054.html
Cigányságos mondataidon azért akadtam fenn, mert:
1. egyetlen, kompakt közösségként kezeled őket (ez nem igaz)
2. sztereotípiákat puffogtatsz (segélyre várás; akinek nincs gyereke, azt lenézik)
Amit én ezzel szemben mondok:
1. különböző cigány közösségek vannak, saját szokásokkal (pl. egy faluban élő beásoknak semmi közük az ugyanabban a faluban élő lovárikhoz)
2. nem tudod elkülöníteni etnikai hovátartozás alapján a mélyszegénységben élőket, legfeljebb bőrszín alapján
3. a segélyre várás, segélyért szülés hatalmas humbug (pl. ahhoz, hogy GYES-t kapjon vki, bejelentett munkaviszony kell elég sok ideig, ezt a cigányság nagyobb része nem tudja felmutatni)
A segélyek másik része, pedig adókedvezményként jelenik meg (családi adókedvezmény, gyermekszámtól függő) -> itt megintcsak nem rúg labdába az adót nem fizető mélyszegénységben élő réteg (akiknek számszerűsíthető része cigány).
Na emiatt írtam, hogy számolj utána a segélyeknek.
4. cigányság és gyerektéma: leginkább attól függ, hogy a cigány család cigány közösségbe tartozik-e, másodsorban pedig attól, hogy az adott közösségben mi a szokás/elvárás.