Döbbenetes végig gondolni, hogy milyen adalékanyagokat juttatunk a szervezetünkbe. A hivatalos álláspont szerint ezek az anyagok, egészségre ártalmatlanok, és szükségesek a mindennapokban. Ha ezt el is fogadjuk, akkor is el kell gondolkodni rajta, hogy ez mit is jelent valójában. Tényleg ártalmatlanok, vagy az ártalmak nem igazolhatók közvetlenül, esetleg olyan elnyújtott hatásuk van, amit nem is kell vizsgálni, mert egyetlen fórum sem fogadná el ezeket a bizonyítékokat. Arra is gondolni kell, hogy ezek az anyagok együttes hatásai milyenek lehetnek. Ez úgy tudom, nem kell vizsgálni, de valószínűleg nem is lehetne igazolhatóan, annyira eltérőek az egyes emberek és a körülményeik.
Valahol azt hallottam, hogy a manapság használatos kozmetikumokat jobb lenne megenni, mert akkor kevesebb méreganyag szívódna fel a szervezetünkbe, mint amikor magunkra kenjük vagy szórjuk ezeket. Keserű vicc!
Azt sem kötik az orrunkra, hogy a víztisztító üzemek vajon hány százalékban képesek megtisztítani a fogyasztásra szánt vizet. Dr. Lenkei Gábor szerint, enyhén szólva, marad még benne némi oda nem való anyag. Gyógyszer származékok, hormonhatású maradványok, egyebek. Például, amikor a pisivel távozik tőlünk a rendszerbe a sok adalékanyag. Már amikor távozik, és nem halmozódik fel, további problémákat okozva.
Dr. Gyulai Iván, a Zsigerbeszéd című videó sorozatban egyik videójában beszél arról, hogy a konvencionális mezőgazdálkodás hatékonysága mennyire rossz. Míg az egyszerű, főleg emberi, állati erővel történő mezőgazdálkodás, befektetett energia és a megtermelt termény aránya közel hétszeres (!), addig a vegyszerekre, műtrágyákra, hatalmas géparzenálra alapozott termesztés esetében ez az arány mindössze kettő. A köztudatban az van, hogy bizony a konvencionális gazdálkodásra mekkora szükség van, hiszen tessék megnézni mekkora termésátlagokat produkál. Az éhezés megszüntetésére jobb lehetőség aligha van. De hogy ez mekkora pocsékolással jár, azt már nem kell hozzá tenni. A termés minősége pocsék. Csak különféle manipulációkkal tehetők fogyaszthatóvá. A pocsék takarmányt megeszik az állatok, majd az állatokat az ember és nála halmozódik fel a sok szermaradék, adalékanyag.
A statisztikák szerint az átlagéletkor növekedést mutat. Lehet, de hogy az egészségi állapot nem az biztos. A növekvő stressz mellett a csökkent értékű táplálék nagyban hozzá járul ehhez. Mára teljesen hétköznapi, amikor az idős emberek havonta jelentős összegeket költenek gyógyszerekre. A hiányos táplálkozás egyébként a stressz egyik kiváltója is. Nem jutnak be azok az anyagok a szervezetbe, amelyek a kiegyensúlyozott működést biztosítanák. Lehet táplálék kiegészítőket kapni, de jól meg kell nézni, hogy melyik alkalmas betölteni a szerepét. A szintetikusak vajmi keveset segítenek.
Ezek olyan egymást gerjesztő folyamatok, amelyek végkifejletébe rossz belegondolni.
