Hát tulajdonképpen erről beszélek, hogy a film egy nagyon szűk, szemellenzős szélsőséget mutat be úgy, hogy olyan összefüggéseket mutat be, amelyek szerintem nem reálisak, vagy hiányosak. Ezzel félrevezető információkat adhat át.

Mert a filmnél is pont az volt a gond, hogy baj, és csakis baj lehet, hogy eljutott keletre is a nyugati oktatási rendszer, nem próbálja meg megkeresni az előnyeit, a kard élére pedig kifejezetten ellenszenves figurát próbál beállítani, egy bankárt. Az ilyenek inkább rendezzenek művészfilmet, de ne erősítsék a már így is erős ellentéteket és előítéleteket a világban. Próbálok nem sok, meg nem demagóg lenni, de most ezek így jönnek belőlem. Biztosan a front

Szóval nekem olyan érzésem van, mintha valaki kitalált volna egy problémát, és szándékosan olyan anyagokat válogatott volna hozzá össze, amivel azt az érzést kelti, hogy a probléma globális. Ilyen alapon tudnék olyan filmet is készíteni, aminek a megnézése után az emberek rettegnének a banánhéjtól, vagy a cinegéktől. Tutira. De minek?

Én egyáltalán nem találtam a filmet túlzónak. Szerintem egy eléggé reális képet festett arról, hogy mi történik a világban és a nyugati kultúra iránti sóvárgás hogyan rombolja le az évezredekig fenntarthatóan, a természettel összhangban élő közösségek létfeltételeit (érdemes megnézni a Ladakh tanulsága című filmet, ami szerintem a fő inspiráció arra, hogy ezt az országot választották ehhez a doku filmhez).

Pontosan erről van szó: az iskola megtanítja, hogy hogyan lehetünk szófogadó rabszolgái néhány globális méretű oriáscégnek. Az iskola nem másra való, mint, hogy az ipari kultúra dolgozóivá válhassunk. Teljesen mindegy, hogy valaki egy szakmunkás iskolát végez vagy több diplomával rendelkezik. A különbség csak a jövedelemben van, no meg az "elismerésben", de valójában minketten ugyan annak a gépezetnek láncszemei.

Mért vagyunk most itt ezen a fórumon? Azért mert az elmúlt évtizedekben, évszázadokban elfelejtettük, hogy hogyan lehet a természet részeként élni. Ezt tanuljuk, botladozva, egymást segítve. Tanulunk, ahol tudnunk, mert az iskolában ebből semmit nem kaptunk. Az iskolában ezzel szemben tesze-tosza roncsokká válva bebiflázunk egy nagy halom évszámot meg egy csomó szabályt, amit paradox módon a kivétel erősít. Hehe. Szerintem bődületes az a példa a filmben, ahogy a tanárnő erölködik a gyerekekkel a biológia órán valamilyen hülye tudományos terminussal. Mintha ez lenne a biológia esszenciája.

A film egyébként azt is kiemelte, hogy alapvetően nincs gond a nyugati kultúrával, ha ott marad ahol van és nem próbálja az egész világnak beadni, hogy erre van szüksége. Vannak olyan amerikai barátaim, akik international developmentel (nemzetközi feljesztés) foglalkoznak vagy éppen a USaid nevű szervezettel járnak a világban jótékonykodni (értsd: az amcsi kultúrát terjeszteni).

Egy profitért dolgozó nemzetközi fejlesztő cég vajon teljesen önzetlenül vág neki a földbolygó "keleti" felének? Csupán jótékonykodni akar? Piacot épít és kéri az ásványkincseket. Az állandóan növekedésben lévő gazdasági modellnek állandóan bővülő piacra van szüksége. Nyílván ez igen rafináltabban kivitelezhető az irgalmas szamaritánus képében.

A bankárt azért tették a filmbe, mert ő is a világbanknál dolgozik, aki támogatja az ottani gyermekek iskoláztatását. Én is világbanki támogatású osztályba jártam középsuliba egyébként. Persze a zsozsó nagy része már le volt nyúlva, mire az iskolához jutott volna...

Szóval én határozottan meg vagyok győződve arról, hogy a jelenlegi iskolarendszer arról szól, hogy az ipari társadalmat szolgáljuk ki dolgozókkal. Különben miért küszködnének forráshiánytól a környezetvédelemmel, ökológiával, természetszerű gazdálkodással, művészetekkel és hasonló, azonnali és közvetlen profitot nem hozó programok, irányzatok?

Az iskolarendszer a jelen társadalmunk része, nincs abban semmi furcsa, hogy annak a céljait szolgálja. Ahogy a rendőrség, az úthálózat, meg az összes többi társadalmi képződmény is.

Szerintem azt is fontos látni, hogy a "nyugat-kelet" ellentét teljesen más, mint a "terméketlen hegyvidék - termékeny síkság".

A termékeny területeken már évezredekkel ezelőtt kialakultak a nagy birodalmak a maguk terjeszkedő mentalitásával, keleten éppúgy, mint nyugaton. A kínaiak többet tudtak a hadviselésről a rómaiaknál ( http://en.wikipedia.org/wiki/The_Art_of_War ), már akkor és azóta is gigászi birodalmak uralták Ázsiát, semmivel sem voltak visszafogottabbak a keletiek a nyugatiaknál akkor sem és most sem. Önámítás a nyugatot vádolni ezzel.

Nem a nyugati kultúra hatol be keletre, hanem a termékeny síkságokon kialakuló, természeténél fogva terjeszkedő "birodalom" erősödött meg annyira, hogy el tud már jutni a világ legeldugottabb helyeire is. A terjeszkedés állandó volt a világtörténelemben, és folyamatosan szelidült, a globalizáció kismiska a konkvisztádorokhoz, de még a gyarmatosítókhoz képest is. És mivel már nincs nagy érték, amit még ne hódított volna meg ez a civilizáció, még akár az is elképzelhető, hogy a maradékot meg lehet védeni, mint a jegesmedvét. Bár őszintén szólva én nem hiszek ebben.

Tisztamo, köszönöm a kiegészítést, én is valami hasonlón gondolkoztam, hiszen Ladakh (Ny-Tibet) az "angol moráltól megfertőzött" Indiához tartozik, ahol sokkal szabadabban élnek az emberek, mint a Kína által elfoglalt Tibetben, ezért is lehet kérdés, hogy milyen oktatást választanak, mit kellene csinálni a hagyományok megmentéséért.
Vitka, szerintem nem az iskolával, vagy iskola-rendszerű oktatással van baj, hanem azzal, hogy ott mit tanítanak és hogyan. Lehetne akár jót is. Rajtunk is múlik.
(Coming out: én szerettem iskolába járni, gimnáziumba és egyetemre nagyon. Bocs. )

es már egy pár eve (több mint tisz) van egy magániskola németorszagban amilyen egy permakulturaprojektról kezdödik

elöször csak ovoda volt most már 10 osztályos iskola

sajons csak németül
www.prinzhoefte-schule.de/schule/

Tisztamo gondolataira reagálnék pár szóval . Én azért nem tartom jó példának a korábbi terjeszkedő birodalmakat összevetni az újkor képződményeivel , mert teljesen más téma a mennyiségi és a minőségi leépülés . Egy konkrét példát hozva --- vegyünk egy magyar falut ahol a népesség 80 % áldozata lesz egy- mondjuk mongol betörésnek. Egy ilyen tört közösség is évek alatt újra tudta építeni saját magát , mert a közösség minden felnőtt tagja megfelelő tudással rendelkezett ahhoz , hogy az élet folytatása zökkenőmentes legyen . Ezzel szemben ,ha egy közösség minőségi szempontból épül le (proli lesz egy nyomornegyedben ) no innen már kínkeserves minden próbálkozás.
A fenti példából nem azt akarom kihozni hogy a nyugat a rossz fiú, oszt akkor a jó Jedi lovagok majd jól megmutatják nékik ..... Szerintem a dolog úgy áll .hogy nincsenek jó meg rossz fiúk , mérgek meg gyógyszerek - csak ARÁNYOK . ( érzékelem ,hogy egy kicsit giccses vagyok , de néha ez is rájön az emberre)
Ha már az indiai kultúra peremterülete volt a kiindulópont , még annyit , hogy az ayurvédikus egészségfilozófia a legtisztább kifejeződése ennek az arány-logikának.A 3 őselv ( vata , pitta kapha ) semelyike sem rendelkezik jó ill rossz jelzővel, viszont bármelyik ártóvá válik ha elburjánzik a másik kettő rovására .
Magyar nyelvünk kapcsán is szokták emlegetni okos felnőttek az arány -erény -irány összvecsengést.....

"...de erről ne többet .."