Sziasztok!
Ópusztaszeren a SZÖSZ már többször termesztett gabonát fenntartható módon kézi és lovas erővel. A legnagyobb kihívás nálunk is mindig a cséplés volt. Az aratás (főleg, ha sokan vagyunk) és a vetés ahhoz képest egy szórakoztató közösségi esemény.
Idén 8 család fogott össze egy közös tönkölytermesztéshez fél hektáron. Szándékosan nem akartunk többet, ismerve a cséplés nehézségeit. Az aratást lovas kaszával ill. kézi erővel végeztük. A tábla közepén kézzel vágtunk egy rend szélességű sávot, amin elindulhatott a kasza (két oldalt más növénykultúrák voltak). A marokszedők pedig folyamatosan szedték el a levágott gabonát és kis kupacokba rakták. Mivel lovas nyomtatást terveztünk, így idén nem láttuk értelmét a kévébe kötésnek. Az aratás egy délután és egy délelőtt tartott, összesen kb. 6 órát. A nagy melegben gyorsan száradt a tönköly így egy-két nap száradás után már neki is álltunk a cséplésnek ill. a nyomtatásnak. Ehhez már hetekkel előtte szérűt készítettünk a közelben: egy növényzettől megtisztított, földnedves vályoggal simára egyengetett és keményre döngölt, 6-7 m átmérőjű kör alakú területet. ide hordtuk a gabonát lovaskocsival. Szétterítettük, majd lovakkal megjárattuk. A legjobb megoldás azonban a lovaskocsis nyomtatás lett: a gabonát kalászával befelé egymással szembe két sorba raktuk (úgy, hogy a két sor kalászai majdnem összeérjenek) és lovas kocsival (gumis kerekű) 6-7-szer oda vissza megjárattuk. Amíg a kocsi fordult a következő rakományért, addig 2-3 ember leszedte a szalmát, összesöpörte a szemeket és utánfutóra rakta. Ez 4-5 embernek viszonylag kényelmesen végezhető és legalább olyan hatékony, mintha kézzel csépelnénk. Ha többen voltunk, akkor a csapat másik része nekiállt a kézi cséplésnek: egy nagy ponyva közepére raklapot terítettünk és ahhoz csaptuk a két marékkal összefogott gabonakévéket. Ha 3-4 ember csinálta, ez is hatékony volt, de fárasztóbb, mint a kocsis nyomtatás. Viszont előnye volt, hogy nem kellett a gabonát elszállítani lovaskocsival a szérűhöz, a szalmát egyből cséplés közben, helyben rendre terítettük és később a bálázó egyszerűen föl tudta bálázni. A cséplés, nyomtatás így 4-5 délutánunkba került, összesen kb. 18 óra munka, egyszerre 4-7 emberrel.
A rostálás, szelelés további 1-2 délután (6 óra), mire a tönköly a helyére került.
Később a saját búzámat, amit korábban mindig a ponyvás, raklapos módszerrel csépeltem, idén szintén a szérűre vittem és autóval nyomtattam ki. Ez is működött. Egy ár területről három utánfutónyi búza jött le. Ezt futónként terítettem szét a szérűn, szintén két sorban kalászával befelé (2-3 óra munka), majd összesöpörtem és egy szeles napon kiszeleltem (1-2 óra). Egy zsákkal majdnem tele lett, kb. 40 kg.
A csupasz zabot viszont idén sem nyomtattam, hanem kézzel csépeltem. Sztem itt már kevés a kocsikerék ahhoz, hogy a szem kikerüljön a pelyvából, a kézi cséplés viszont jól működik. Másfél árról 38 kg csupasz zabot csépeltünk ki ketten kb. 4 óra alatt, igaz keményen kellett csapni! Az aratás, kévékbe rakás további 1-2 óra, akárcsak a szelelés. Egy nap alatt meglehet az egész, és ez már fedezi egy család éves szükségletét.
A videokat megnéztem. Az első nekem nem tűnik hatékonynak, akármennyire is kényelmes lehet. Kézzel 2-3-szor annyit fogok össze és 10-12 csapással teljesen kicséplem, tehát az idő is jóval rövidebb. A második már hatékony lehet. Ha egy ilyet itthon össze lehetne állítani, érdemes lenne kipróbálni, de a rendelés is érdekel. Legalább lenne itthon néhány prototípus.
Addig is jó cséplést mindenkinek!