Olyat nehéz írni, ami már bizonyított is éveken át, mert sajnos csak most 4. éve kezelem a kertet, és másfél éve tisztességgel, mikor ideköltöztem; a fáim még csupán mostanában kezdenek termőre fordulni, a már termőket pedig még egy másik generáció ültette.
Szőlőből a bíbor kadarka kiválóan bírja permetezés nélkül, az Otelló változóan, sajnos a többit nem ismerem, mert még nagypapám ültette őket, és nem adta tovább a kert ismeretét.
Meggyből mind szépen terem évről évre, sajnos csak a cigánymeggy van azonosítva közülük.
A szintén ismeretlen, idős almafa évek óta láthatóan beteg, ennek ellenére minden évben roskadozik a (szép, ép) gyümölcsöktől.
Hirtelen ennyit tudtam összeszedni, miket is ültettem a kármentesség reményében, de még a bizonyítás hátra van: Big Red, Tsunami és Kuresia kajszi; Piramis és Feketicsi meggy; Szomolyai fekete cseresznye; Rozela és Rajka alma; Viking és Aron fekete berkenye; Amoroso, Goumi és "umbellata" ezüstcseresznye; Kosui és Chojuro japán körte, sokféle homoktövis és fanyarka, egresből 7 rezisztens fajta (az biztos, hogy van köztük Invicta, Rokula, Hinnomaki Grün és Rot), ellenállónak mondott Vérkörte (csak ennyi volt a neve), és közönséges húsos somok (volt drága nemesített is, de az hamar kiment).
Általánosságban elmondható, hogy nálam a fekete szedrek és a mézbogyók valamitől eléggé szenvednek, kipusztulásra hajlamosak, az eprek és málnák viszont (ezekből rengetegfélét telepítettem, nem tudok fajtát kiemelni, talán csak a Black Jewelt, ami kezdetektől gyönyörűen terem) mind remekül érzik magukat. (Permetezés nélkül, mondhatni minimális öntözéssel.)