A
Növény károsodások, betegségek. Mi baja a birsalmának? témában a (számomra) sok permetezést nézve, gondoltam leírom, hogy a permakultúra miben változtatta meg a gondolkodásom.
Sokáig kérdés nélkül elhittem azt amit az iskolában mondtak, vagy a környezetemben nálam okosabb és tapasztaltabb emberek mondtak. Ilyen volt pl. hogy permetezés nélkül nem lehet gyümölcsöt termelni. Vagy az hogy a permet számunkra, emberek számára nem ártalmas. Vagy a metszés; hogy metszés nélkül nem lehet gyümölcsfát tartani. Vagy az, hogy ásás nélkül nem lehet kertészkedni... Vagy éppen a vaj és margarin kérdése, a gyógyszerek hatásának és mellékhatásainak kérdése, és még sokáig sorolhatnám. (Azota ezekre hallottam egy fogalmat is - Unexamined assumptions, magyarul
Zsigerbeszéd)
Miután mélyebben kapcsolatba kerültem a permakultúrás elvekkel, elkezdtem kérdéseket is feltenni magamban, mielőtt valaki más válaszát elfogadtam volna. Mára sokszor van olyan helyzet is, amikor saját magam válaszait is megkérdőjelezem - minden változik, én is változok, a véleményem miért ne változhatna.
A permetezéssal kapcsolatban arra jutottam, hogy egyrészt nem etikus, másrészt felesleges. Lehet hogy egy szer bioban megengedett, de ha mérgező szándékkal sprézünk ki dolgokat, akkor a permakultúra első számú etikai pontja -
Törődés a földdel (a talaj, az erdők és a vizek gondozása) - nem érvényesül. Nem mentegethetjük magunkat azzal, hogy mi csak a kártevők ellen védekezünk, amikor azt sem tudjuk, hogy valójában a rendszer szintjén mi a kártevő. Valami lehet, hogy nekünk kárt okoz, de a rendszernek elengedhetetlen része. Könnyen lehet, hogy rendszer szinten mi vagyunk sokkal nagyobb kártevők mint a monília. Ilyen alapon minket, embereket is lehetne évente egyszer lemosőzni még bioban is.
Miután elkezdtem kérdéseket feltenni a permetezéssel kapcsolatban, ráébredtem, hogy nem szeretném csinálni. Mára már tudom, hogy jól döntötem, mert bebizonyosodott, hogy felesleges is. Ahogy Vitka is írta, nyár közepe óta szinte levegőt sem tudunk venni a termés betakarítása miatt még úgy is, hogy nem metszettünk és nem permeteztünk. Ami nem fér bele a megevős-, lekvárnak jó-, ivólének jó-, cefrének jó kategóriába, az egyszerűen megy a komposztba és idővel javítja a talajunkat. Ami növény kipusztul, ahelyett jön valami más. Egészen addig, amíg valamilyen szinten nem stabilizálódik a rendszer. Egyszerűen minden fel van használva, de nem csak az emberek érdekeit tartjuk szem előtt, hanem az egész rendszerét, így a rohadt/beteg gyümölcsből készült komposzt is valós értékké válik.
Mint azt már előtem is leírták, a problémákra adott általános tüneti kezelésekkel már nem megyünk messze sokáig.