Üdv, Vendég
Felhasználóinév: Jelszó: Emlékezz rám

TÉMA: Önfenntartó talajgazdálkodás

Önfenntartó talajgazdálkodás 8 éve 2 napja #16498

  • ecovitka
  • ecovitka profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1176
  • Köszönetek száma: 530
SzucsCsaba beküldte:
Szia Ecovitka,

Köszönöm a válaszodat, megpróbálok válaszolni a kérdéseidre.
Elöljáróban annyit, hogy épp most van folyamatban egy telekvásárlás, egy 1500 négyzetméteres külterületi gyümölcsös telek Felsőörsön. Egy szőlőhegyen van, enyhén lejtős terep. A talaj úgy tudom barna erdőtalaj, pontosabb információkat még nem tudok (tömörség, kötöttség, PH-érték, szervesanyagtartalom, mésztartalom stb.). Ami biztos, hogy szőlő és mindenféle gyümölcsfa megél a környéken, viszont az őszibarack fajta valamiért nem.
Igazából sok mindent szeretnék termeszteni. Már most van jó pár gyümölcsfa rajta (dió, mandula, mogyoró, gesztenye, meggy, cseresznye, szilva, alma, kajszi). Szeretnék bogyósokat is (szeder, áfonya, málna, eper, füge stb.), 1-2 rövidebb sor szőlőt és egy konyhakertet (zöldségekkel, batátával), esetleg gyógy- és fűszernövényest is. Jó lenne zöldtrágya-, illetve komposztnövényt is termeszteni komposztálás céljából, mivel folyamatosan szeretnék komposztálni is. Ehhez szecskázót is akarok majd vásárolni.
Időm van elég (természetesen munka mellett), és energiám, kedvem is nagy hozzá. Nagyon érdekel most ez a gazdálkodás.
A külső input integrálásán pontosan mit értesz?
Még annyit, hogy valamiféle vegyszermentes gazdálkodásban gondolkozom, a permakultúrás dolgokra teljesen nyitott vagyok.

Köszönettel.

Külső input alatt azt értem, hogy 1500 négyzetméteren nem biztos, hogy meg fogod tudni termelni az összes szerves anyagot, amire szükséged van a komposztáláshoz, takaráshoz.
A jó komposztba elengedhetetlen a fás anyag, tehát szerintem ne csak lágyszárúakban gondolkodj. Nem tudom, hogy mekkora területet hasítanák le a komposzt növényeknek. Én eddig mindig kívülről hoztam be a komposztáláshoz szükséges anyagok nagyrészét. A legtöbb ember kidobálja a szerves anyagot (kerti "hulladék"), ezekből mi szépen hazahordunk takarásnak, komposztnak.
A zöldtrágyázás is egy jó módszer. Tenyészidőszakon kívül mindig érdemes zöldtrágya növényt vetni, annal érdekében, hogy állandó legyen a talaj bor1tottság és folyamatosan legyen gyökértömeg a talajban. Ezt többnyire vetés elött beforgatják a talajba, de mulccsal el is lehet nyomni.

A gyümölcsfák köré érdemes mulcsot tenni, hogy jobban tartsák a nevességet és komposzt extraktummal locsolni néhányszor. Hagymásokat, fekete nadálytövet is célszerű a fák köré ültetni. A gyógy és fűszernövények is mehetnek a gyümölcsösbe.
A konyhakertet sheet-mulcsozással vagy dombágyásokkal alakítanám ki az adottságoktól függően.

Van nőci asszem Montana-ban, aki úgy termel piacra, hogy a párhuzamos ágyásokba felváltva van zöldtrágya és haszonnövény. Tehát éppen akkora területen termeszt zöldtrágyát, mint amekkorán termel. Az egyik évben zöldtrágyát termeszt, azt felete fóliával letakarja és a köv évben oda ülteti a paprikáit. Én mondjuk nem takargatnék fekete fóliával (neki a hideg miatt is kellett).
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: SzucsCsaba

Önfenntartó talajgazdálkodás 8 éve 23 órája #16500

  • Méhész1
  • Méhész1 profilkép
  • TÁVOL
  • Expert Boarder
  • Hozzászólások: 98
  • Köszönetek száma: 100
Nem osztom azt a véleményt, hogy nem lehet külső (nagy ) input nélkül eredményesen önfenntartó talajgazdálkodást végezni . Mimden olyan tevékenység mint vetőmag, vetés, szalma, trágya, szellemi tevékenység mind mind külső input még ez a fórum is. Szerintem a öngyógyító kertbe megfogalmazott technológia minimum bevitellel tudja ezt mert mi értelme a címbe megfogalmazott célnak" önfenntartó". Szerintem állandó talaj takarással és a gyökérzónaban folyamatos fenntartott ökoszisztéma lehetőséget ad ilyen rendszerre. De fontos az is minden hely, talaj, tájolás, mikroklíma más és más csak nekünk kell felismerni és a legjobbat kihozni belőle.
Utolsó szerkesztés: 8 éve 23 órája Beküldte: Méhész1.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.

Önfenntartó talajgazdálkodás 8 éve 18 órája #16501

  • SzucsCsaba
  • SzucsCsaba profilkép
  • TÁVOL
  • Senior Boarder
  • Hozzászólások: 58
  • Köszönetek száma: 11
Akkor jól értem, úgy gondolod, hogy külső input nélkül NEM lehet eredményesen önfenntartó talajgazdálkodást végezni?
Természetesen én sem gondolom azt, hogy önfenntartó vagy fenntartható talajgazdálkodást lehetne folytatni mindenféle külső input nélkül. Pl. a napsugárzás, ami ugye alapvető fontosságú, is tisztán egy külső input, még ha a csapadékot, levegőt nem is vesszük vegytisztán annak (azok mégis csak földön belüliek). De ez már egy kicsit filozófikus, és most nem szeretnék elmenni ebbe az irányba.

/Fenntartható talajgazdálkodás alatt inkább arra gondoltam, hogy hogyan lehet ezeket a külső inputokat észszerűen minimalizálni és az évek során nem csak kizsigerelni a talajt, hanem folyamatosan és tudatosan visszapótolni, megújítani azt a lehető legsokoldalúbb, legváltozatosabb módon./

És igen, teljesen jó az észrevételed, hogy a szellemi tevékenység, a szakértelem is egy külső pl. a gazdálkodó embertől jövő valami.

Szerintem nagyon fontos az, hogy a talajgazdálkodás apropóján ne csak a talaj legfelső 20-30 cm-ével foglalkozzunk. Menjünk le mélyebbre is (B, C-szint) és feljebb is: talajfelszín rétege (talajtakarás, avar szintje) és a talajfelszín feletti levegő, légkör rétege.

Úgy tudom, a mélyebb rétegekből talajvíz és ásványi anyag jöhet fel pl. gyümölcsfák nagy, mély gyökérzete segítségével. Erős, vadalanyú fák nagy karógyökere óriási tápanyagpumpaként funkcionálhat. Lehet, hogy emiatt mondják egyesek azt, hogy egy gyümölcsös telepítése tölgy- vagy fenyőfával kezdődik... Bár lehet, hogy itt a mikorrhiza-háló is bejön a képbe.
A talajfelszín kapcsán a talajtakarás, mulcsozás nagyon fontos, ahogy te is mondod, itt én még kiemelném az avart mint természetes talajtakarót, aminek a fontosságáról már többször olvastam. Vagy pl. egy a talajfelszínen meghagyott korhadt fatörzs is nagyban hozzájárulhat a talajélet fokozásához.
A talajfelszín közeli légkörből pedig a növények különféle anyagokat köthetnek meg (nitrogén, oxigén stb.).
Utolsó szerkesztés: 8 éve 17 órája Beküldte: SzucsCsaba.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: Tboy

Önfenntartó talajgazdálkodás 8 éve 15 órája #16502

  • Méhész1
  • Méhész1 profilkép
  • TÁVOL
  • Expert Boarder
  • Hozzászólások: 98
  • Köszönetek száma: 100
Én tovébbra is javaslom, hogy olvasd el témához kapcsolódóan hazafisag.files.wordpress.com/2012/12/ongyogyito_kiskert.pdf

és ebből ellemezd ki a számora hasznosíthatóakat. Minimális eszköz igénye van és vetőmagon kívül szinte semmi másra nincsen szükséged mert a talajtakaródat saját magad állítod elő.Idővel a talajtakaró vetőmagod szintén megtermelheted magadnak kis ügyességgel. A lágyszáruak között is található mélyre hatoló gyökerű sőt pl mustár lazítja a talajt, nitrogéntgyűjt, télen kifagy, salátának is jó, levágva talajtakaró kiváló felületi mulcs , gyökerei mélyre hatoló behálózák a talajt.

Igen talajnál fontos ismerni mélyebb rétegekig, de a felső 0-20 cm ami igazán fontos kert építés szempontjából. Mondhatnánk a földbőre olyan életközösség ahol mikroorganizmusok, gombák, férgek, rovarok, alacsonyabb és magasabb állatok segítenek nekünk abba, hogy számunkra hasznos növényeket egészségesen tudjunk nevelni. Csak a természetet figyelve és tőle tanulva lehet önfenntartó módon gazdálkodni. Kiemelted az avart szerintem nem bír olyan nagy jelentőséggel, de nem lehet figyelmen kívül hagyni ha vannak gyümölcsfák, de ha mindig külső forrásból kerül a rendszerbe akkor már megújuló.
Ha megfigyelsz egy erdei ökoszisztémát és egy rétet sok külömbséget tapasztalsz. Egy jó záródótt bükkösbe még juliusba is ropog az elöző évi avar és nem simul a lábad alá a lágyszáruak tömege. Réten ellenbe rovarok tömege, madarak, állatok ha leböksz ásóval a földbe gazdag talajéletett talász lent is, stb legjobban termőtalajaink réti csernozjomok mags humusztartalommal.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: Tboy, SzucsCsaba

Önfenntartó talajgazdálkodás 8 éve 5 órája #16503

  • ecovitka
  • ecovitka profilkép
  • TÁVOL
  • Administrator
  • Hozzászólások: 1176
  • Köszönetek száma: 530
Hú de jó lett ez a beszélgetés :)
Nagyon örülök Méhész, hogy ilyen szépen kifejtetted ezt az önfenntartó kérdést és Csaba, hogy ilyen jó gondolatoka tettél hozzá.
Számomra tényleg nem volt egyértelmű, hogy vajon teljesen arra gyúrsz-e, hogy minden szükésges talaj javító komponenst helyben állíts elő vagy nyitott vagy arra, hogy kívülről is behozz anyagot.

Szerintem ez az út:

/Fenntartható talajgazdálkodás alatt inkább arra gondoltam, hogy hogyan lehet ezeket a külső inputokat észszerűen minimalizálni és az évek során nem csak kizsigerelni a talajt, hanem folyamatosan és tudatosan visszapótolni, megújítani azt a lehető legsokoldalúbb, legváltozatosabb módon./

Olyan egyszerűen és szépen megfogalmaztad, hogy még a szívem is beledobbant :)

Ugyan annak a szónak a millió értelmezése... Szerintem ezen túl is léphetünk. Egy nyelvet beszélünk.

Méhész. Neked vannak tapasztalataid az öngyógyító kiskerttel? Szívesen hallanék további tapasztalatokat, képeket. Én még sosem próbáltam az abban leírtakat.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: SzucsCsaba

Önfenntartó talajgazdálkodás 7 éve 11 hónapja #16506

  • SzucsCsaba
  • SzucsCsaba profilkép
  • TÁVOL
  • Senior Boarder
  • Hozzászólások: 58
  • Köszönetek száma: 11
Számomra tényleg nem volt egyértelmű, hogy vajon teljesen arra gyúrsz-e, hogy minden szükésges talaj javító komponenst helyben állíts elő vagy nyitott vagy arra, hogy kívülről is behozz anyagot.

Bocsi, félreérthető voltam, Igazából mindkettőre nyitott vagyok. Szerintem az a legjobb, ha a helyben előállított/begyűjtött nyersanyag és erőforrás (szerves anyag, napfény, szél, víz) minél nagyobb és több. De persze fontosnak tartom a külső inputokat is, mint pl. szervesanyag, szervestrágya, ásványi trágya, baci trágya, mikorrhiza oltóanyag, vagy akár a környékből, a közeli természetből begyűjtött magvak, virágok, apró bogarak stb.

A napenergiát is be kellene állítani az adott terület szolgálatába (napkollektor, szórt fény minél hatékonyabb hasznosítása stb.), vagy éppen a szélenergiát és minden csepp esővizet.

Az eddigi beszélgetésből nekem az is egyre nyilvánvalóbb, hogy gyökértérben (sekélytől az egészen mélyig) és tenyészidőben (kora tavasztól akár kora télig) is ki kellene tolni és használni a növényvilágot az adott területen, telken, hogy dolgozzanak nekünk és a talajnak.
Nyilvános megtekintési jogosultság letiltva.
Oldal elkészítésének ideje: 0.142 másodperc
Az fórum motorja a Kunena Fórum