Muzsikus írta:

"Szerintetek mit lehetne kutatni? Én szeretnék tavasszal gyümölcsös kutatást csinálni. Egy hagyományos fajta pl alma, batul, egy kommerz fajta jonathán, és egy rezisztens rebella. mindez egymás mellett, öko gazdálkodási szabályok betartásával. Fajták még változnak ez csak egy példa volt. Szerintem igenis előnyére válik egy "projektnek" ha tudományosan IS megalapozott."

Elég régen gondolkodom már ezen, ősszel beszéltem is erről Baji Bélával, szerinte a mikroklíma hatása egy fontos pont, amit lehetne tudományos igénnyel vizsgálni. Elmesélte, hogy csinált is egy kísérletet nála valaki egyszer, talán szakdolgozatnak. Komoly nehézségeik voltak, mert a mikroklímát nem olyan könnyű mérni. (Pl. a két méter magasan lévő hőmérő kevéssé méri egy 80 centi magas dombágyás hatását) Azért volt egy eredményük arról, hogy a paradicsomnak jó, ha keleti oldalra teszed, mert a reggeli nap hamar megszárítja és nem gombásodik annyira, de ahogy én értettem, ez inkább csak hipotézis lehet egy következő vizsgálathoz. Szóval nem könnyű.

Az biztos, hogy jól beállítani egy kísérletet nem egyszerű, ezért talán lehet annak értelme, ha kezdésként kitalálunk valamit és azt több helyen is beállítjuk, hogy az eredmények erősebbek legyenek.

A fajták összehasonlítása kivitelezhetőnek tűnik, szívesen csatlakozom! Sajnos 8 kis alma és körtefa várja cserépben még, hogy helyet találjak nekik, kicsit eltúloztuk a bevásárlást ősszel, de ha úgyis nyitok még valahol egy gyümölcsöst, elfér majd még néhány.

Pár ötlet még:

- konkrét növénytársítások vs. monokultúra - nem kifejezetten permakultúra, de izgalmas
- csirketraktor hatása - nehéznek tűnik
- talaj humusztartalmának és terméshozamnak változása hosszabb távon. Összehasonlítás mondjuk ásás + komposzt vs takarás komposzt nélkül vs takarás komposzttal.

Nekem az utolsó témád tetszik a legjobban, amerikában sok ilyen kísérletet végeztek, biztosan találsz anyagokat, ami felhasználható itthon is.
A mikroklímát is vizsgálja az agrometeorológia és az agroklimatológia.
Számos kutatás van a rehabilitációra (környezetvédelmi vonal), és pl területek állateltartó képességére (agrármérnöki vonal), de szerintem találnánk erdészeti kutatásokat is. Ezek sajnos nem minden esetben alkalmazható dolgokról szólnak.
Sajnos a saját kutatások eredményeit nehéz általánosítani, de ha már magad számára hasznos, akkor jó. Jó lenne, ha valaki foglalkozna növénytársításokkal, rezisztancia nemesítéssel gyümölcsöknél (bazi bonyolult), vagy szimplán ökóban használható fajok, fajták kiválogatásával (feltüntetve a termőhelyi körülményeket, figyelembe véve az aktuális időjárást, és a lehető legtöbb szempontot)

Bennem is van egy olyan hajtóerő, hogy sok tudományosan releváns terület van a permakultúrában, így a permakultúrás alapokon nyugvő növénytermesztésben és állattenyésztésben is. Én is régóta kattogok azon, hogy hogyan tehetném tudományosan is mérhetővé azokat a dolgokat, amiket csinálunk a tanyán.
Az egyik ötletem az volt, hogy vizsgálnám a különböző talajépítésre tett próbálkozásainknak a sikerét. Pl. különböző tápanyag akkumuláló növénykeverékkel vetett talaj vs természetesen megjelenő növényzet. És akkor ezt még lehet ezek kaszálásával is bolondítani. Nekem az is egy álmom, hogy ezek statisztikailag is rendben legyenek, tehát jó pár replikációra is szükség van. A talajmintában mérném a makro tápanyagokat, talán néhány mikroelemet és a szervesa. tartalmat. Esetleg néhány fizikai paramétert. A nagy cumi a történetben az a sok sok talajminta amit így generálnánk. Azaz sokkal inkább azok laboratóriumi költsége. (Amit az elöbb leírtam, az legalább 12 talajminta egy mintavételi időpontban, ha 3 replikáció van, az rengeteg $ a kiskertésznek).

A másik nagy álmom pedig különböző passzív szolár konstrukcióknak a hőmérséklet követése. Pl. milyen szép lenne egy pár hőelem és egy adatgyűjtő amivel folyamatos méréseket lehetne csinálni, aztán pedig szép garfikonokon nézegetni, elemezgetni, hogy hogy teljesít egy-egy konstrukció, pl. az üvegházba épített hőtároló. Vagy például lehetne a ház különböző pontjain követni a hőmérséklet alakulását. (Ha ismertek valakit aki éppen kidobna, leselejtezne egy adatgyűjtőt (akár egy 80-as évekbeli DOS-szal működő Campbell Scientific-et, én szívesen adnék neki még pár hasznos évet).

Krisztián, a csirketraktor hatását is a talaj tulajdonságainak vizsgálatával lehetne mérni szerintem. A kémiai és a fizikai tulajdonságok mellett érdekes lehet a mikrobiológia is, pl. ahogy a Soil Food Web-nél csinálják.

Én nyitott vagyok arra, hogy összefogjuk és elkezdjük egy-két kísérletet párhuzamosan, hogy az eredményeket össze tudjuk vetni és jobban tudjunk általánosítani. Csak az is kérdés, hogy mik azok a kísérletek, amik minimális anyagi ráfordítással márhető eredményt hoznak?

Igazad van, ilyen kísérleteknél a 3-4 ismétlés mondhatni kötelező.
én az alábbi paramétereket fogom vizsgálni:
A paraméterek

pH KCl

KA

Összes só m/m%

CaCO3 m/m%

Humusz m/m%

P2O5 mg/kg

K2O mg/kg

NO3 + NO2 mg/kg

Na mg/kg

Mg mg/kg

Cu mg/kg

Zn mg/kg

Mn mg/kg

SO4-S mg/kg

Árát még nem tudom de majd kiderül
Szívesen csatlakozom, beszéljük meg mit lehetne.

Na, máris hárman vagyunk itt lelkesedők, ez jó!

A témaválasztás kritikusnak látszik. Nekem nincs még tapasztalatom, de a statisztika és a kísérletek tervezésének alapjai azért megvannak. Ha valamelyikőtök tervezett már kísérletet, akkor talán lehet komolyabban is kezdeni, de ha nem, akkor első körben valami olyan kellene, amit egy év alatt kevés pénzből össze lehet hozni, és nem nagy kár, ha elkövetünk pár bakit.

Szerintem így is úgy is kevés pénzből kellene összehozni. A vizsgálat, amit Muzsi összeírtál, az szerintem borsos tízezrek!! De csak találunk valami megoldást. Talajlaboros ismerős?
Nekem most nagyon megmozgatta a fantáziám amit egy srác csinált Ópusztaszeren: Két évig csak hagyta hogy nőjön ami nő, évente 3-4-szer kaszálta. Állítása szerint a talajnak nagyon jót tett. Lile, nyilatkozz! A kaszálékot ott hagytad? Mit ültettél oda a második év után?

Én ezt nagyon szeretném kipróbálni. Illetve egy mag keveréket is. Ezt valahol felírtam, de most nincs időm megkeresni, úgyhogy erre majd visszatérek.

Én már állítottam össze kísérletet és statisztikából is vannak emlékeim. Van egy open source statisztikai program is: www.r-project.org/ Állítólag nagyon jó, én még nem próbáltam, úgyhogy ezt is meg kell majd tanulni. Én eddig SAS-t használtam, de az fizetős és drága is persze.

Hú, ez kezd izgalmassá válni!

Nektek bejönne egy ilyen talajerő pótlós - talajélet revitalizálós kísérlet? Két féle növényzettel (ami kinő és egy magkeverékes). Ennek a relevanciája inkább szántóföldi, vagy legeltetés. Egyéb ötlet? Esetleg kiskerti dolog? Ásás, mulcsozás?